De mit érdemes kivizsgálni? Felsoroljuk, és azt is elmondjuk, hogy miért ezeket. Fontos megjegyezni, hogy szűrővizsgálatra nem csak akkor kell menni, amikor már panaszunk van, mert a betegségek nagy részének kialakulása megelőzhető az arra utaló jelekből. A szűrés minden korosztálynak ajánlott, de 35 éves kor felett az általános viszgálatok már éves szinten javallottak. A szűrések gyakoriságát természetesen össze kell vetni az életvitellel, mert aki stresszben éli a mindennapjait, annak sűrűbben kell egyes vizsgálatokat elvégeztetni, vagy akinek hajlama van például a vastagbélrákra, annak gyakrabban kell tükrözésre mennie, mint másnak.
1. Labor, azaz vér- és vizelet vizsgálat
Alapvetés. A magas koleszterin, a vércukorszint, és még egy sornyi dolog látszik belőle, melyek megmutatják, hogy esetleg milyen további vizsgálatokat kell elvégezni.
2. Széklet vizsgálata
A véres széklet egyáltalán nem jó jel, a vér viszont sokszor nem is látszik szabad szemmel. Ha véres a széklet, akkor jön képbe a következő pont, azaz:
3. Mellkas röntgen
A tüdő kóros elváltozásai mutathatók ki vele.
4. Prosztata szűrés
Azaz a PSA vizsgálat, mely egy vérvételt és egy urulógiai vizsgálatot takar, melynél a végbélen keresztül tapintják ki a prosztatát. A kettőből együtt már lehet következteni elváltozásra, vagy arra, hogy fennáll-e a prosztatarák veszélye, esetleg már a kapuban van-e a betegség.
3. A béltükrözés, más néven kolonoszkópia
Érzéstelenítéssel könnyen kibírható vizsgálat, és kiderül, hogy a bélfalon található-e bármilyen elváltozás, például polip, amiből az évek során akár daganat, például vastagbélrák is kialakulhat. Férfiaknál negyven éves kor felett 3-4 évente illene elvégeztetni a vizsgálatot, akinek pedig hajlama van rá, azoknál maximum 2 évente.
6. EKG vizsgálat
A szív-és érrendszeri megbetegedésekre derülhet fény belőle, egyes esetekben szív ultrahangot is csinálnak mellé, mivel így még biztosabb a diagnózis, vagy éppen a negatív lelet. EKG-val vizsgálható a percenkénti szívverések száma és szabályossága, a ritmuszavarok és péládul a szívizomzat károsodása is.
7. Nyaki ér ultrahang, és Doppler vizsgálat
A Doppler vizsgálat abban különbözik a sima ultrahangos vizsgálattól, hogy nemcsak a szervek elhelyezkedését és méretét észleli és érzékeli, hanem az erekben folyó vér áramlási sebességét. Az agyba a nyaki ereken keresztül áramlik a vér, amennyiben itt észrevesznek egy szűkületet, az még egy agyvérzéstől is megmentheti a vizsgált alanyt.
8. Pajzsmirigy-ultrahang
A pajzsmirigy rendellenességeit, elváltozásait és cisztákat deríthetnek fel vele, a vizsgálattal daganatos betegségek nyaki nyirokcsomóáttétei is kimutathatók. Amennyiben elváltozást találnak, az eljárást szövetteni vizsgálat követheti.
