2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak az országban, és ebben az időszakban tizenhatan vesztették életüket a betegség szövődményei miatt, miközben korábban átlagosan 7-8 kanyarós esetet jegyeztek évente.
Soron kívül kezdték oltani az egy évnél kisebb gyermekeket kanyaró ellen, hogy megállítsák a járvány terjedését, az áldozatok többsége ebből a korosztályból került ki.
Az év elején Belgiumban megjelent kanyarójárványnak is romániai eredetet tulajdonítanak. Az első megbetegedést ugyanis olyan embernél tapasztalták, aki korábban Romániában járt.
A kanyaró egy ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemző. 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg: a fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak. (via)
A román egészségügyi minisztérium szerint “a felelőtlen oltásellenes kampány” a hibás a járványért. A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására. A szaktárca a járvány megfékezése érdekében csökkentette az olthatóság alsó határát, így a már 9 hónapos csecsemők is beolthatók. Eddig csak az egyévesnél idősebb gyerekek kaphattak kanyaróellenes vakcinát.
