Magyarországon nem lehet kanyarójárványról beszélni, Romániában azonban már többen is meghaltak ebben a betegségben. Az okok oda vezethetők vissza, hogy volt egy olyan oltásellenes hullám Romániában, amikor sokkal kevesebb gyereket oltottak be a kanyaróvírus ellen, mint kellett volna, illetve az időszakos oltóanyaghiányok is hozzájárultak ehhez. A makói kórház kanyarós dolgozói jól vannak, az intézményben fekvők nem kapták el a vírust, ennek ellenére zárlatot rendeltek el a kórház sürgősségi részlegein és a fekvőbetegeket ellátó osztályain.
Magyarországon 1969 óta kötelező oltani a kanyaróvírus ellen, azonban csak 1990 óta van olyan oltóanyag forgalomban, ami tökéletes védettséget jelent. Nálunk 15 hónapos korban kap először kanyaró elleni védőoltást egy csecsemő, és az iskola hatodik osztályában megismételik az oltást. Ez azt jelenti, hogy az 1990 után születettek védettek a vírus ellen. Mire számíthatnak a többiek, erről kérdeztük Dr. Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnökét.
“Sajnos egy kicsit azért kell aggódnunk a román kanyarójárvány miatt, mert közvetlen határ szomszédainkról van szó, ráadásul igen intenzív az átjárás a két ország között, tehát előfordulhat, hogy egy fertőzött egyén beutazik hozzánk. Itthon szerencsére a kötelező oltásokkal szinte mindenki be van oltva, nálunk nagyon magas az átoltottság, olyan 99 százalék körül van, ami komoly biztonságot jelent. 1969 óta oltunk a kanyaró ellen, kezdetben a vakcinát csak egyszer kapták meg a gyerekek, 90 óta azonban megismételjük hatodik osztályban újra az oltást, és ez garanciát nyújt arra, hogy a gyerek védett legyen a kanyaró ellen. Sajnos az oltásellenesség terjed a világban, ez okozta a járványt Romániában is. Nagyon fontos, hogy a gyerekek minden kötelező védőoltást megkapjanak, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni!
A 15 hónapnál fiatalabb csecsemők vannak veszélyben, ők ugyanis még nem kapták meg az oltást, illetve a hetvenes, nyolcvanas években születettek is elkaphatják, hiszen ők még az egyszeri oltást kapták meg, ami nem ad 100 százalékos védelmet. Az 1969 előtt születettek azért vannak jobb helyzetben, mert akkoriban rendszeresen voltak kanyarójárványok, és az ebbe a korosztályba tartozók szinte 100 százaléka átesett ezen a betegségen. Azok, akik akkoriban nem kapták el a kanyarót, és ’69 előtt születtek, szintén megbetegedhetnek. Akik csak az egyszeri oltást kapták, vagyis a hetvenes, nyolcvanas években születettek, bár megkaphatják magát a kanyaróvírust, de náluk valószínűleg enyhe lefolyású lesz a betegség.
Mivel a kanyaró egy vírus, ezért erre a betegségre nincs célzott terápia, a tüneteket tudjuk csak kezelni. Tehát, ha valaki súlyos kanyaróval kórházba kerül, akkor az orvos nem tud előkapni egy adott orvosságot, ami segít, az egyetlen, amit tehetünk, hogy a tüneteket kezeljük. Ha egy betegnek leáll a légzése, akkor lélegeztetőgépre tesszük, és várunk, nincs más eszközünk. A gyerekorvosok legnagyobb része egyébként nem ismeri ezt a betegséget, én már több mint 30 éve praktizálok, de érdemben nem találkoztam kanyarós beteggel, néhány idősebb kolléga látott ilyen beteget fiatalkorában, akkor, amikor Magyarországon még rendszeresek voltak a kanyarójárványok, 1969 előtt. Többször említettem, hogy a kanyaró egy vírus, tehát elvileg magától meggyógyul, ahogyan a többi vírusos betegség is” – mondta el Dr. Póta György gyerekorvos az NLCafénak.
A kanyaró jellemző tünetei: láz, rossz közérzet, később pedig megjelennek a szinte egybefolyó vörös foltok is a testen. A torokban afta-szerű pöttyök alakulnak ki, ami fájdalommal is jár. A kanyaró tünetei nagyon hasonlóak az influenzához, megjelenésük előtt már 3-4 nappal fertőz. Mindenki, aki hasonló elváltozásokat észlel magán vagy a gyerekén, azonnal forduljon orvoshoz!
