A vajaskenyér, vagyis a vaj fogyasztása egészen a vándorló őseinkig vezethető vissza, akik az állattartás miatt számtalan tejterméket fogyasztottak, mint például túrót és vajat. A kenyeret csak a késő középkorban “találták” fel, és egészen a 14. századig luxusélelmiszer volt. Azután töretlenül vezette a reggeliranglistákat egészen a 2000-es évekig, még az 1930-a években is kenyér került az asztalra sajttal, túróval, kolbásszal, szalonnával, füstölt hússal, kemény tojással és vajjal . A gyümölcsök és zöldségek bizony ekkor még háttérbe szorultak, maximum vöröshagyma, paprika és kovászos uborka volt a szegények kamrájában. Ma pedig legalább napi 400 gramm gyümölcs és zöldség fogyasztása javasolt
Az édes reggelik felbukkanása
A török hódoltság alatt a három részre szakadt ország gasztronómiája is megváltozott, Erdélyben virágzott tovább. Ott jelent meg a XVI. században a palacsinta, rétes és fánk a hideg reggeli mellett. A török hódoltság területén is elterjedt az édes reggeli, mint a kalács, a kifli vagy a piskóta, és ekkor jelent meg Magyarországon először a kávé is, amely később a kávézás kultúráját hozta magával.
Két szelet kenyér közé egy húst
Az egyik mai kedvencünk, a szendvics tulajdonképpen az emberi függőségnek köszönheti, hogy létrejött. 1768-ban Angliában élt John Montagu, Sandwich grófja, aki annyira függött a kártyajátéktól, hogy képtelen volt felállni az asztaltól. Ezért megparancsolta a szolgájának, hogy két szelet kenyér közé tegyen be neki egy szelet húst – és ezzel létrehozta a mai reggelik egyik állandó főszereplőjét.
Vágy az egészségesebb reggeli iránt
A 19. század végén, a 20. század elején még mindig a húsos reggeli dominált szerte a világon, Amerikában viszont már kezdték unni. Olyan egészségesebb alternatívát akartak, ami nem üli meg reggel a gyomrukat, így került a reggeli toplisták élére a müzli és a gabonapehely, amely azóta is töretlenül hódít a kontinensen. Magyarországon a gabonapehely fogyasztás még korántsem túl elterjedt, ennek ellenére számtalan teljes értékű búzából készült, vitaminnal dúsított vagy épp csökkentett cukrot tartalmazó terméket vehetünk meg, és készíthetünk belőle reggelit tejjel, joghurttal, gyümölccsel.
Az Európai Gabonapehely Szövetség felmérése szerint az európai lakosság még mindig nem tulajdonít nagy jelentőséget a reggelinek, több mint 61%-uk hetente többször is kihagyja ezt az étkezést, saját bevallásuk szerint azért, mert nem jut elég idejük a reggeli rohanás közben.
A szegények eledeléből az Instagram királynője
A kölest, a rozst, a hajdinát és a zabot a szláv népek ismertették meg a magyarokkal, miután elfoglaltuk a Kárpát-medencét. A zab mindig is a szegény ember elesége volt. Kezdetben takarmánynövény volt, lovak etetésére használták, ínséges időkben pedig kenyeret sütöttek a lisztjéből. A fitnesz és az egészséges életmód térhódításával azonban a személyi edzők és sporttáplálkozási szakemberek első számú reggeli ajánlásává vált rost- és lassan felszívódó szénhidráttartalma miatt, illetve azért, mert természetesen gazdag béta-glükán rostban. Napi 3 gramm béta-glükán bevitele csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Zab után jön a granola
Bár már a 19. században is létezett, még a gabonapehelynél is kevésbé elterjed szuperreggeli idehaza a granola vagy más néven ropogós müzli. Főként zabból, olajos magvakból és aszalt gyümölcsökből áll, de tulajdonképpen bármit adhatunk hozzá, a lényeg: a benne lévő gabona ropogósra legyen sütve! Annak ellenére, hogy otthon is elkészíthető, egyre többféle kiszerelésben és ízesítésben lehet kapni a boltokban, mert valljuk be: nem mindig szeretünk órákat a konyhában piszmogni, főleg, ha a reggeliről van szó. Ezért a teljesen natúrtól az aszalt gyümölcsösön át már a csokis gabonapehellyel kevert, kalciummal is dúsítottig bármit megkívánhatunk. Reggelin kívül pedig tökéletes a cupcake receptekhez is!