A fagyi visszanyal: összefüggés lehet a korai halálozás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek között

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például a reggeli zabpelyhek, a fagyi, a csibefalatok fogyasztása összefüggésben van a korai halálozással, a szegényes egészséggel – mondják a kutatók.

B.Esz.

2023. Június 13.

Franciaországi és spanyolországi kutatók szerint jócskán megugrott az elfogyasztott ultrafeldolgozott élelmiszerek mennyisége. Tanulmányaik ugyan nem bizonyítják egyértelműen a káros hatást, de kísérleteik azt sugallják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlevéshez vezetnek – írja a BBC.

Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

A kifejezés abból a módszerből származik, ahogyan az élelmiszereket osztályozzák aszerint, hogy mekkora ipari feldolgozáson mentek keresztül. A legalacsonyabb kategóriába tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket nem vagy csak minimálisan dolgoznak fel; ilyen a gyümölcs, a zöldség, a tej, a hús, a hüvelyesek, például lencse, a magvak, a gabonafélék, például rizs és a tojás. A „feldolgozott élelmiszereket” úgy módosították, hogy hosszabb ideig lehessen őket tárolni, vagy jobb ízűek legyenek – általában sót, olajat, cukrot vagy erjesztést alkalmaznak. Ebbe a kategóriába tartozik a sajt, a szalonna, a házi kenyér, a gyümölcs- és zöldségkonzerv, a füstölt hal és a sör. Gyakran hosszú összetevők listája szerepel a csomagoláson, beleértve a hozzáadott tartósítószereket, édesítőszereket vagy szín- és ízfokozókat. Ha egy termék ötnél több összetevőt tartalmaz, akkor valószínűleg ultrafeldolgozott, mondja Maira Bes-Rastrollo professzor, a Navarrai Egyetem munkatársa. Ilyen a feldolgozott hús, például a kolbász és a hamburger, a reggeli gabonapelyhek vagy gabonaszeletek, az instant levesek, a cukros szénsavas italok, a csibefalatok, a sütemény, a csokoládé, a fagylalt, a tömegesen előállított kenyér, a készétel, például piték és pizza, az étkezést helyettesítő shake. Gyakran hosszú összetevők listája szerepel a csomagoláson, beleértve a hozzáadott tartósítószereket, édesítőszereket vagy színfokozókat.

Mennyire voltak rosszak az eredmények?

A spanyolországi Navarrai Egyetem által végzett első tanulmány 19 899 embert követett nyomon egy évtizeden keresztül, és minden második évben felmérte az étrendjüket. A vizsgálat során 335-en haltak meg. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek magasabb fogyasztása (4 adag naponta) 62%-kal relatíve megnövekedett kockázattal járt a bármilyen okból bekövetkező halálozás tekintetében. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek minden további adagja után 18%-kal nőtt a halálozás.

A Párizsi Egyetem második vizsgálata 105 159 embert követett nyomon öt éven keresztül, és évente kétszer értékelte étrendjüket. Kimutatták, hogy azok, akik több ultrafeldolgozott ételt fogyasztanak, rosszabb szívvel rendelkeznek. A szív- és érrendszeri megbetegedések aránya évente 277/100 ezer fő volt a legtöbb ultrafeldolgozott ételt fogyasztók között, míg a legkevesebbet evők körében 242/100 ezer fő. Dr. Mathilde Touvier, a Párizsi Egyetem munkatársa szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyors növekedése a kevésbé feldolgozott élelmiszerekhez képest „a szív- és érrendszeri betegségek jelentős kockázatát okozhatja a következő évtizedekben”.

ultrafeldolgozott élelmiszerek összetevők

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, köztük a tömegesen előállított kenyér, készételek, instant tészta, szénsavas italok, édességek és ropogtatnivalók a rák előfordulásának növekedéséhez kötődnek egy kutatás szerint. (Fotóillusztráció: Dan Kitwood/Getty Images)

Tehát ezek az ételek károsítják az egészséget?

„A bizonyítékok gyűlnek” – mondta Dr. Touvier, megjegyezve, hogy „egyre több a független tanulmány”. Bes-Rastrollo professzor azt mondta, hogy nagyon bizonyos, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek károsak az egészségre. Tavaly például egyértelmű összefüggést fedtek fel a rák és a feldolgozott sertéshúsok fogyasztása között.

A kihívás az, hogy száz százalékra biztosra egyelőre állítani nem lehet semmit. A tanulmányok feltártak egy mintát a magasan feldolgozott élelmiszerek és a rossz egészség között, de nem tudják bizonyítani egyelőre, hogy kétséget kizáróan az egyik okozza a másikat.

Azok, akik leginkább az ultrafeldolgozott ételeket fogyasztották, nagyobb valószínűséggel mutattak egészségtelen magatartást, például dohányoztak, amit a kutatók megpróbáltak figyelembe venni. Kevin McConway, a The Open University statisztikaprofesszora szerint ugyan ezek a tanulmányok arra adnak következtetni, hogy van összefüggés, biztosan ezt nem lehet még állítani.

Miért lehetnek egészségtelenek az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos első kísérletek azt mutatták, hogy ezek az ételek több evésre késztették az embereket, és elhízást okoztak. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatói egy hónapon keresztül figyelemmel kísérték az önkéntesek minden falat ételét. Amikor ultrafeldolgozott ételt kaptak, napi 500 kalóriával többet fogyasztottak, mint amikor feldolgozatlan ételeket fogyasztottak. Emellett ezek az élelmiszerek ugyan energiadúsak, de tápanyag- és rosthiányosak. Míg az élelmiszerekben található adalékanyagokat biztonságosan tesztelték, egészségtelen lehet sok adalékanyag fogyasztása különböző élelmiszerekből. Az emberek ráadásul azért is többet esznek ezekből, mert könnyű őket elkészíteni és fogyasztani, valamint kiszorítják az egészséges ételeket, a gyümölcsöt és zöldséget az étrendből, hiszen:

ki szeretne banánt, ha lehet fagylaltozni is?

Ezek azonban egyelőre spekulációk, melyek további bizonyítást igényelnek.

Tanács?

Miközben az ultrafeldolgozott élelmiszer viszonylag új dolog, az egészségtanács ismerős lehet: próbáld a mediterrán diétát. „Az ilyen diéta rengeteg minimálisan feldolgozott vagy feldolgozatlan élelmiszert tartalmaz, például gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket és magvakat, babot, lencsét és teljes kiőrlésű gabonát – mondta Victoria Taylor, a British Heart Foundation vezető dietetikusa. – Ez a rendszeres testmozgás és a dohányzás mellőzése mellett jótékony hatású a szív- és keringési betegségek kockázatának csökkentésében.”

Bes-Rastrollo professzor szerint a bizonyítékok súlya miatt mérlegelni kell az olyan intézkedéseket, mint az ultrafeldolgozott élelmiszerek adóztatása és marketingkorlátozása, esetleg az ultrafeldolgozott címke bevezetése.

Csakhogy Dr. Gunter Kuhnle, a Readingi Egyetem táplálkozás-egészségügyi szakértője szerint az élelmiszerek ultrafeldolgozottként való címkézése következetlen lehet. „Az sem nyilvánvaló, hogy a szalámit miért tekintik ultrafeldolgozottnak, de a gyakran a jóval több feldolgozási lépést és adalékanyagot igénylő sajt nem az. A besorolás az élelmiszerek széles skáláját egyesíti, amelyek nagyon eltérő potenciális egészségügyi hatással bírnak.”

A tanulmányokat a British Medical Journal közölte.