A vajas kenyértől a granoláig – reggeli régen és ma

Zs. T. | 2017. Május 13.
"Reggeli nélkül soha ne indulj el itthonról, mert kicsi maradsz!" – mondta mindig a nagymamám, és már pakolta is ki a kenyeret és a hideg hozzávalókat az asztalra. Ma már csak értetlenül nézi, hogy chiamaggal és goji bogyóval szórom meg a "szegények reggelijét", a zabkását, a granolán pedig már csak nagyokat pislog. Vajon hogyan jutottunk el a vajas, felvágottas kenyértől a granoláig?

A vajaskenyér, vagyis a vaj fogyasztása egészen a vándorló őseinkig vezethető vissza, akik az állattartás miatt számtalan tejterméket fogyasztottak, mint például túrót és vajat. A kenyeret csak a késő középkorban “találták” fel, és egészen a 14. századig luxusélelmiszer volt. Azután töretlenül vezette a reggeliranglistákat egészen a 2000-es évekig, még az 1930-a években is kenyér került az asztalra sajttal, túróval, kolbásszal, szalonnával, füstölt hússal, kemény tojással és vajjal . A gyümölcsök és zöldségek bizony ekkor még háttérbe szorultak, maximum vöröshagyma, paprika és kovászos uborka volt a szegények kamrájában. Ma pedig legalább napi 400 gramm gyümölcs és zöldség fogyasztása javasolt

Az édes reggelik felbukkanása

A kávézás és az édes reggelik a török hódoltság alatt terjedtek el (Fotó: Tumblr)

A török hódoltság alatt a három részre szakadt ország gasztronómiája is megváltozott, Erdélyben virágzott tovább. Ott jelent meg a XVI. században a palacsinta, rétes és fánk a hideg reggeli mellett. A török hódoltság területén is elterjedt az édes reggeli, mint a kalács, a kifli vagy a piskóta, és ekkor jelent meg Magyarországon először a kávé is, amely később a kávézás kultúráját hozta magával.

Két szelet kenyér közé egy húst

A reggeli szendvicsekben nem ritkaság a tojás (Fotó: Tumblr)

Az egyik mai kedvencünk, a szendvics tulajdonképpen az emberi függőségnek köszönheti, hogy létrejött. 1768-ban Angliában élt John Montagu, Sandwich grófja, aki annyira függött a kártyajátéktól, hogy képtelen volt felállni az asztaltól. Ezért megparancsolta a szolgájának, hogy két szelet kenyér közé tegyen be neki egy szelet húst – és ezzel létrehozta a mai reggelik egyik állandó főszereplőjét.

Vágy az egészségesebb reggeli iránt

A 19. század végén, a 20. század elején még mindig a húsos reggeli dominált szerte a világon, Amerikában viszont már kezdték unni. Olyan egészségesebb alternatívát akartak, ami nem üli meg reggel a gyomrukat, így került a reggeli toplisták élére a müzli és a gabonapehely, amely azóta is töretlenül hódít a kontinensen. Magyarországon a gabonapehely fogyasztás még korántsem túl elterjedt, ennek ellenére számtalan teljes értékű búzából készült, vitaminnal dúsított vagy épp csökkentett cukrot tartalmazó terméket vehetünk meg, és készíthetünk belőle reggelit tejjel, joghurttal, gyümölccsel.

A müzlifogyasztás a kilencvenes években pörgött fel Magyarországon (Fotó: Tumblr)

Az Európai Gabonapehely Szövetség felmérése szerint az európai lakosság még mindig nem tulajdonít nagy jelentőséget a reggelinek, több mint 61%-uk hetente többször is kihagyja ezt az étkezést, saját bevallásuk szerint azért, mert nem jut elég idejük a reggeli rohanás közben.

A szegények eledeléből az Instagram királynője

A zabot a fitneszedzők hozták vissza a köztudatba (Fotó: Tumblr)

A kölest, a rozst, a hajdinát és a zabot a szláv népek ismertették meg a magyarokkal, miután elfoglaltuk a Kárpát-medencét. A zab mindig is a szegény ember elesége volt. Kezdetben takarmánynövény volt, lovak etetésére használták, ínséges időkben pedig kenyeret sütöttek a lisztjéből. A fitnesz és az egészséges életmód térhódításával azonban a személyi edzők és sporttáplálkozási szakemberek első számú reggeli ajánlásává vált rost- és lassan felszívódó szénhidráttartalma miatt, illetve azért, mert természetesen gazdag béta-glükán rostban. Napi 3 gramm béta-glükán bevitele csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Zab után jön a granola

A granola lehet a legújabb reggeliőrület (Fotó: Tumblr)

Bár már a 19. században is létezett, még a gabonapehelynél is kevésbé elterjed szuperreggeli idehaza a granola vagy más néven ropogós müzli. Főként zabból, olajos magvakból és aszalt gyümölcsökből áll, de tulajdonképpen bármit adhatunk hozzá, a lényeg: a benne lévő gabona ropogósra legyen sütve! Annak ellenére, hogy otthon is elkészíthető, egyre többféle kiszerelésben és ízesítésben lehet kapni a boltokban, mert valljuk be: nem mindig szeretünk órákat a konyhában piszmogni, főleg, ha a reggeliről van szó. Ezért a teljesen natúrtól az aszalt gyümölcsösön át már a csokis gabonapehellyel kevert, kalciummal is dúsítottig bármit megkívánhatunk. Reggelin kívül pedig tökéletes a cupcake receptekhez is!

 

Exit mobile version