Mit tudok tenni a HPV ellen? Nyilván, ha nem élek szexuális életet, elkerülhetem, de egészséges szexuális életét élő, az évek során több partnerrel is szexuális életet élő felnőtt nőként mi nyújthatja nekem a legnagyobb biztonságot HPV és egyéb nemi betegségek ellen?
Elsődleges a HPV-szűrés. A legtöbb esetben a HPV-fertőzés tünetmentes, így csak a szűrés nyújt teljes bizonyosságot afelől, hogy valóban fertőzött-e az illető. Ha igazolódik a fertőzés, akkor óvszerhasználattal védhető ki a vírus átvitele, feltéve, ha olyan helyen van, ahol az óvszer valóban védelmet nyújt (tehát férfiaknál a hímvesszőn, nőknél a hüvelybemenetben vagy a méhszáj területén). Mivel a vírus szoros testi kontaktussal terjed, a szeméremdombon vagy mondjuk a nagyajkakon levő fertőzést sajnos az óvszer sem tudja kivédeni. A HPV mindig egy-egy pontban okoz gyakorlatilag helyi jellegű fertőzést, tehát nem olyan, mint pl. a HIV, amely az egész szervezetben ott van.
A HPV elleni oltást – úgy tudom – felső tagozatban lehet kérni, de nem kötelező, és sajnos nem a legújabb oltóanyaggal oltanak. A legújabb védőoltás 9-féle HPV-törzs ellen nyújt védelmet (a 200 közül), tehát nem 100%-os a védettség, de ezt a 9 típust úgy válogatták össze, hogy a 9 leggyakoribb és legveszélyesebb (rákot okozó) típus legyen – így annyit lehet mondani, hogy ha valaki ezzel az oltással beoltatja magát, akkor statisztikailag a HPV által okozott betegségek (akár daganat, akár nemi szemölcs) kb. 70-80%-a ellen védve lesz.
Dr. Tamási Béla
Az oltás nemtől és kortól függetlenül mindenkinek javasolható, és nem kell előtte HPV-szűrést végezni, illetve egy fennálló HPV-fertőzés sem akadálya az oltásnak – utóbbi két indokot hozzák fel leggyakrabban, hogy miért nem oltanak. Létezik sajnos oltásellenes lobbi, ami a HPV-oltást is érinti – nézzük meg, miért van most kanyarójárvány, és gondolkozzunk el, valóban kell-e démonizálni az oltásokat. Plusz a HPV-oltás gyakorlatilag egy rák elleni védőoltás.
Komoly párkapcsolatban élő, óvszer nélkül szexelő pároknak, akik megbíznak egymásban, kell-e félniük a HPV-től?
A bizalom kérdése sajnos nem orvosi kompetencia, ennek mérlegelése mindig a párok feladata. Viszont pont a HPV-fertőzésnek hosszú a lappangási ideje, tehát extrém esetben a fertőződés után még 12 hónappal is jelen lehet anélkül, hogy tünetet produkálna – kvázi még az előző partnerünktől is fertőződhettünk, ilyen esetben sajnos a monogámia nem számít. Bevált forgatókönyv, hogy a kapcsolat legelején, mintegy tiszta lappal, végeztetünk egy STD-szűrést, így később senkit nem érhet meglepetés. Ha ezután felmerül a kapcsolatból való kitekintés lehetősége, akkor ezt a pároknak meg kell beszélniük egymással, már csak a saját egészségük érdekében is.
Azt tudjuk, hogy a férfiak hordozhatják a HPV-t anélkül, hogy bennük kárt okozna, viszont a női partnernek komoly betegséget okozhat. Észre tudom venni, van bármilyen jele, ha a férfi partneremben benn van a vírus, vagy ez teljesen lehetetlen, és csakis a szűrés derítheti ki?
Félreértés ne essék, a nők is tudják tünetmentesen hordozni a vírust – remélem ezért most nem leszek megkövezve. De való igaz, hogy nőknél a HPV magas rizikójú típusai méhnyakrákot okozhatnak. Nincs jele annak, amikor a férfiak hordozzák ezeket a magas rizikójú vírustípusokat, hiszen a nemi szemölcsöket, amelyek szabad szemmel is észrevehetőek, általában nem ezek a magas rizikójú törzsek okozzák.
Kell-e félni az orális szextől? Simán elkapható-e így a HPV vírusa?
Ez egy sokat vitatott témakör a mai napig. Egyre több szájüregi és fej-nyak daganatról derül ki, hogy HPV állhat a hátterében. Viszont a nemzetközi ajánlások még nem tartanak ott, hogy HPV-t rutinból szűrjünk a szájüregben, és egyelőre az sem ismert, hogy a nemi szerven lévő HPV hogyan és mekkora eséllyel fertőz a szájban. Tehát csak a HPV miatt egyelőre ne féljünk az orális szextől – más kérdés, hogy a HPV-n kívül mást is el lehet így kapni.
Ha mondjuk gyakran vagyok herpeszes a számon, akkor nagyobb valószínűséggel lehet, hogy a HPV-vírus a méhszájamat is megtámadja, vagy semmi köze a kettőnek egymáshoz?
Abszolút semmi köze a két dolognak egymáshoz. Két külön vírus, két külön fertőzés.
A HPV-vel kapcsolatban, melyek a legnagyobb tévhitek, mi az, amit a legtöbbször kérdeznek tőled a rendelések alkalmával?
A leggyakoribb és legsúlyosabb tévhit, hogy a HPV-fertőzésből “nem lehet kigyógyulni”. Ez nem igaz, egy egészséges immunrendszer leküzdi a fertőzést, tehát igenis lehet “HPV-negatívvá” válni. Való igaz, hogy a már említett magas rizikójú típusoktól lassabban lehet megszabadulni, ez vezethet később daganathoz. Ezzel kapcsolatos tévhit, hogy akinek HPV-je van, az egyenes út a rákhoz. Nem, mert csak magas rizikójú törzsek okoznak daganatot (az ismert kb. 200 vírustípus közül kb. 15-20), és ezek is hosszú évek alatt – ha időben észreveszik a fertőzést, csökkenteni lehet a daganat rizikóját.
Gyakori vélekedés még, hogy a rutin méhnyakrákszűrés kimutatja a HPV-t. Sajnos nem, csak a gyanúját vetheti fel. Szoktam még hallani, hogy HPV-t vérből szeretnének kimutattatni – ez lehetetlen, mivel a vírus nincs a vérben, és az ellene termelődő antitesteket sem lehet rutin szűrőmódszerekkel kimutatni.
Az eddigi legmeredekebb viszont az volt, hogy a HPV-fertőzést lehet biorezonanciával gyógyítani, sajnos ezt a betegnek egy orvos kolléga mondta. Egy potenciális daganatot okozó fertőzés kezelésére nem javasolnék tudományosan nem bizonyított eljárásokat…
Számít-e az életkor? Ha tinédzser vagyok, kevésbé kapom el, ha harmincas nő, akkor nagyobb az esélyem? Vagy a korosztálynak ehhez semmi köze?
Az életkor annyiban számít, hogy minél több partnere volt valakinek, gyakorlatilag annál több esélye volt, hogy elkapja a HPV-t. Ha feltesszük, hogy az életkor előrehaladtával nő a szexuális partnerek száma, akkor igen, számít. De ha, tegyük fel, valaki élete első (HPV-negatív) partnerével onnantól kezdve monogám kapcsolatban él tovább, akkor 40 évesen sem lesz HPV-je.
Ha valaki, aki olvassa ezt a cikket, és még sosem volt STD-szűrésen, ráébredt, hogy el kéne mennie, hova fordulhat? Mi jár neki tb-re, és mi az, ami nem jár, de te javasolnád neki? Ha tiszta lappal szeretne indulni a következő partnerével, milyen szűrést kérjen?
Kezdjük a helyszínnel. Választhat állami ellátás keretében a szakorvosi rendelőintézetekben működő bőr- és nemibeteg-gondozók és a Semmelweis Egyetem Bőrklinikáján működő Országos STD Centrum, illetve nőgyógyászati szakrendelések között – utóbbiaknál nem mindig végeznek STD-szűrést, és azt is csak akkor, ha külön kérik. Természetesen STD-szűréssel kimondottan ilyen célú magánrendeléseken, magánklinikákon is foglalkoznak. Utóbbi helyeken értelemszerűen semmi nincs ingyen, míg állami ellátás keretében a HIV-et, szifiliszt (ezt a kettőt vérből), illetve a gonorrhoeát térítésmentesen szűrik.
Ha tünetmentes az illető, akkor ezen felül minden díjköteles. Amit én a fentieken kívül mindenképpen javasolnék, az a Chlamydia-szűrés (kb. 3000 Ft), mert gyakori a fertőzés, gyakran tünetmentes, és meddőséget okozhat, illetve a HPV-szűrés (kb. 6000 Ft) is lassan rutinná kellene, hogy váljon. Merem remélni, hogy elérkezik egyszer az az idő, amikor egy meddőséget és egy daganatot okozó kórokozó szűrését nem a páciensnek kell kifizetnie.
Kiemelném még a különböző civil szervezetek és a regionális ÁNTSZ-intézetek ingyenes, anonim HIV- és szifiliszszűrő munkásságát, nélkülük STD-k területén sokkal rosszabbul állnánk.
Gyógyítható a HPV? Hogyan? Ha HPV-t diagnosztizálnak nálam, mi történik azután?
A gyógyítás nem a megfelelő szó. Tünetmentes HPV-fertőzés esetén túl sokat nem tudunk tenni: ha dohányzunk, javasolt leszokni, és erősítsük az immunrendszerünket. Receptre kapható egy immunrendszer-erősítő gyógyszer, amelynek a pozitív hatása nem egyértelműen igazolt, ugyanakkor magas rizikójú fertőzéskor természetesen felírjuk. Ha a HPV szemmel látható tünetet okoz (pl. nemi szemölcs), azt valamilyen fizikai vagy kémiai módszerrel roncsoljuk, ezt általában nemi gyógyászok végzik. Ha a méhnyak területén van gyanú daganatra vagy daganatmegelőző állapotra, annak ellátása a nőgyógyász feladata. Éppen ezért méhnyakból végzett pozitív HPV-szűrési lelettel a nőgyógyászt kell felkeresni. Pozitív HPV-leletet követően 6 havonta javasolt ellenőrizni, ott van-e még a HPV.
Mikor érdemes elmenni STD-szűrésre? Hány évesen, milyen élethelyzetben? És meddig tart ki, meddig érvényes egy ilyen szűrés eredménye?
Nem lehet általános érvényű javaslatokat adni. Nyilvánvalóan a nemi élet megkezdését követően érdemes először STD-szűrésre menni – hogy ezután ezt milyen gyakran teszik meg, az függ attól, mennyire aktív az illető szexuális élete, és milyen gyakran vált partnert. Általában új párkapcsolat “indításakor”, valamiért rizikós szexuális együttlétet követően vagy egy korábbi partnerről megtudott információk miatt szoktak leggyakrabban STD-szűrést kérni. Persze a szűréshez nem kell apropó: én a vizsgálatot féléves gyakorisággal szoktam javasolni.
Érvényességi idő sajnos nincs, hiszen egy fertőzött, de tünetmentes partnertől azonnal és bármikor megfertőződhetünk.
Milyen nemi betegségek a “slágerek” Magyarországon most? És miért tudnak terjedni – teszem fel a kérdést naivan –, ennyire nem félnek a nemi betegségektől a magyarok?
Félni félnek tőle, ha már tudnak róla. Csakhogy nem tudnak róla. Sajnos majdnem minden nemi úton terjedő fertőzés sláger most, tehát növekednek az esetszámok. A hangsúly az emberek és különösen a fiatalok felvilágosításán és egészségnevelésén kellene, hogy legyen. Hasznos az iskolai erkölcstanoktatás, de a szexuális egészségnevelés és a (helyes) óvszerhasználat oktatása nagyobb népegészségügyi jelentőséggel bírna. Ezen kívül a nem nemi gyógyász orvos kollégákat is érzékenyíteni kellene ilyen irányban, azaz ha felmerül egy STD gyanúja, tegyék meg a szükséges lépéseket. Ez utóbbival kapcsolatban szerencsére az utóbbi években határozottan javul a tendencia.
Egyéb nemi betegségekkel kapcsolatban milyen súlyos tévhitekkel találkozol a betegeid körében?
Sajnos a szexuális úton terjedő fertőzéseket még mindig az erkölcstelen élettel, bizonyos szexuális orientációkkal vagy a szexmunkával szokták társítani, teljesen alaptalanul. Ha a társadalmunk nem stigmatizálná a fenti csoportokat és velük együtt a nemi úton terjedő fertőzéseket, akkor az emberek nem szégyellnének STD-szűrésre járni.
Felvilágosultabbak-e a fiatalok, mint az idősebb korosztály, mernek-e kérdezni, többen járnak-e szűrésre, vagy azért még sötétség van a fejekben?
Általában igen, többet tudnak ezekről a fertőzésekről, és gyakran járnak szűrésre, nem csak akkor, amikor már panaszuk van. Az internet, a közösségi média és a hasonló témákkal foglalkozó filmek, sorozatok egyértelműen ajtót nyitnak előttük, és ha nem is jönnek el szűrésre, de legalább hallanak egy-egy fertőzésről.
Szerinted a szülőknek vagy a tanároknak kell beszélniük a nemi betegségekről a gyerekeknek? Kinek a dolga ezt a borzasztóan fontos tudást továbbadni?
Ki beszél a gyerekeknek arról, hogy lehet cukorbetegségük vagy mellrákjuk? Komolyan kérdezem, mert nem tudom. Ez lenne a célja az általános egészségnevelésnek, amely akkor is biztosítaná az információáramlást, amikor például az otthoni környezet nem alkalmas ennek a megbeszélésére. Nyilván a szülőkkel vagy nagyobb testvérekkel történő beszélgetés lenne az ideális. Nem vagyok sem pedagógus (pedig imádok medikusokat oktatni), sem egészségpolitikai szakember, de én az arany középutat egy agilis, elhivatott és a világ dolgaira (és így a szexualitásra is) nyitott szakembergárda kiképzésében látom, akik akár iskolai keretek között, akár azon kívül foglalkoznak a fiatalok szexuális egészségnevelésével. És kampányok, kampányok, kampányok minden mennyiségben. Amíg nincs figyelemfelhívás, addig nem lesz változás sem.
