A magyar férfiak és nők egyre tovább élnek, a csecsemőhalál a felére csökkent, de a krónikus betegségek még mindig rengeteg halálesetet követelnek. 100 halál közül több mint ötvenet valamilyen szív- és érrendszeri betegség okoz, míg a daganatos megbetegedések kb. 25-öt. Az aktív középkorú, 40–59 éves nők körében például a daganatos megbetegedések okozzák a legtöbb halált, a szív és érrendszeri megbetegedések jellemzően 60 év felett végzetesek.
2010 óta már az sem igaz, hogy több férfi hal meg Magyarországon, mint nő. A férfiak halandósága ugyanis javult, és jelentősen megváltoztak a nők szokásai is. A legtöbb nő 40 éves kora felett olyan élethelyzetbe kerül, ami több stresszel jár, gyakran egyedül maradnak. Vagy meghal a férjük, vagy elválnak, és a nők nagy része fokozott dohányzással próbálja csökkenteni a stresszt. Így a szűrővizsgálatokkal nyert előnyt elmossa a dohányzás súlyos következménye: a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú elváltozásai.
Igenis számít, hogy ki hol él
2012-ben egy Borsodban született fiúújszülött 4,6 évvel számíthatott rövidebb életre, mint a Budapesten világra jött társa. A főváros II. kerületében angliai szinten van a várható élettartam, míg a bodrogközi kistérségben a férfiak rövidebb életre számíthatnak, mint Moldovában. A jelentős eltérések hátterében több ok állhat: az eltérő jövedelemszint, amelyre erős hatást gyakorol az iskolázottság, a különböző életminőség és az egészségtudatosság szintje. Az eltéréseket befolyásolhatja az is, hogy az ország különböző területein milyen az egészségügyi rendszer.
Életbevágó, hogy egy stroke-ot kapott ember mennyi idő alatt kerül orvos kezébe egy megyei jogú városban, egy klinikai központban, Budapesten vagy egy kis faluból. A múlt héten megjelent egészségügyi jelentés szerint a fővárosban átlagosan 12 perc alatt el lehet érni egy sürgősségi ellátóhelyre, a Dél-Dunántúlon viszont ez az idő 23 perc, Észak-Magyarországon pedig 20 perc.
Magyarország Bulgáriával és Romániával együtt a legrövidebb életkilátásokkal rendelkező közép-kelet-európai ország. Területileg ugyan ide tartozik Ausztria is, de náluk a 2011-es adatok szerint a várható élettartam az EU átlagánál is magasabb volt. Vagyis egy 2011-ben született magyar csecsemő 75,1 életévre számíthatott, 6,1 esztendővel kevesebbre, mint osztrák társa.
