Az ASP-vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet. A betegség állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és az állatok védőoltására hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak, ami jelentős károkat okozhat a hazai állományban.
Bognár Lajos főállatorvos hangsúlyozta, hogy a vírus megállításában jelenleg a járványvédelmi szabályok betartása a legfontosabb, így például a román határszakaszon az állategészségügyi hatóságok szigorították az ellenőrzéseket: élelmiszert a fertőzött területekről még kézipoggyászban sem szabad behozni, és a határon átlépő kamionokat is fokozottan ellenőrzik.
A főállatorvos emellett a gazdálkodók és vadásztársaságok együttműködését is kérte. A veszélyeztetett térségek vadászainak be kell jelenteni, ha elhullott tetemet találnak, és kötelesek rendszeres jelentést tenni a vaddisznóállományok változásairól. A sertéstartókat felszólította, hogy állataikkal ne etessenek élelmiszer-hulladékot, ne engedjenek idegeneket állataik közelébe, és a higiéniai szabályokat szigorúan tartsák be.
Az afrikai sertéspestis az Európai Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban és Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányban.
