“Ez az első, Parkinson-kóros betegekkel végzett klinikai teszt, ahol ilyen mértékű hatást tapasztaltunk” – mondta Tom Foltynie professzor, a kutatók egyike a BBC-nek.
A 62 beteg bevonásával végzett kísérlet során a Parkinson-kórban szenvedő páciensek felének exenatidot adtak, míg a többiek hatóanyag nélküli szert (placebo) kaptak. A kutatók várakozása beigazolódott: 48 hét után az exenatiddal kezeltek állapota nem változott, míg a placebót szedőknél állapotromlást mutattak ki.
A Lancet brit orvosi szaklapban ismertetett kutatás szerint az exenatid a diabéteszes betegek vércukorszintjét segít szabályozni úgy, hogy egy GLP-1 hormonszenzorra hat. Ugyanezek a szenzorok megtalálhatók az agysejtekben is, és a kutatók feltételezése szerint ez a gyógyszer hatásosabb működésre vagy túlélésre serkentheti az agysejteket, ezért tesztelik idegrendszeri rendellenességek, mint a Parkinson-kór esetében is. A kezeléssel az agy fő ingerületátvivő anyagát, a dopamin mennyiségét segítenek növelni, melynek csökkenése okozza a tipikus parkinsonos tüneteket.
“Megbizonyosodtunk, hogy az exenatid nemcsak elfedi a tüneteket, hanem a kiváltó okokra hat” – számolt be Tom Foltynie professzor. Hozzátette azonban, hogy a sikernek örülni kell, “de óvatosan, mert az eredményeket meg kell még ismételni”, valamint sokkal hosszabb időtartamon is tesztelni kell a szert, hiszen hatásos gyógymód az lehetne, ami évekre megállítaná a kórt.
A Parkinson-kór lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Az agysejtek károsodásával csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelése, ez mozgásproblémákat okoz, a végtagok remegését, merevségét, a mozdulatok lelassulását, tartási nehézségeket, végül a memória gyengülését eredményezi.
