Tavaly 69 ezren vettek ki táppénzt egy átlagos napon, ami ugyan nem éri el a válság előtti szintet, de 2010 óta a legmagasabb érték. Növekszik a táppénzes esetek száma is – tavaly csaknem 1,2 millió alkalom volt 2016-ban – viszont rövidül az otthon töltött idő. Tavaly még nagyjából 22 nap volt a táppénz hossza, tíz évvel korábban viszont még 30 – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A táppénz gyermekápolási változatát egy nap 3525-en igényelték, ami 300-zal több a 2006-os adatnál. Ráadásul az összes táppénzből egyre nagyobb hányadot jelent a gyermekápolási forma, hiszen a 2006-os 18 százalékos részesedés 27-re ugrott. Az átlagos időtartam itt is csökkent, 5,4 napról 4,1 napra. Úgy tűnik, a szülők – a gyakorlatban persze túlnyomó részt az édesanyák – gyakrabban, de rövidebb időre maradnak otthon a gyerekeikkel.
Pár nap, aztán vissza a munkába
A leggyakoribb megoldás az, hogy a hirtelen jött betegség miatt csak az első egy-két napra kérnek táppénzt a szülők, utána visszamennek dolgozni – mondja Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. A gyerek persze tovább marad otthon, de ennyi idő alatt megszervezik, hogy például a nagymama vigyázzon rá. Akár úgy is, hogy messziről kell odautaznia.
Mivel a táppénz összege havi szinten nem lehet több a minimálbér kétszeresénél, az is gyakori, hogy a magasabb keresetűek inkább szabadságot vesznek ki, ha lebetegszik a gyerek. Főleg akkor, ha néhány nap elég, mert utána más tudja vállalni a felügyeletet.
Póta György azt mondja, főleg az őszi-téli időszakban kérik sokan a gyermekápolási táppénzt, de praxisában nem tapasztalt jelentős növekedést az elmúlt években. Szerinte az országos adatok mögött a foglalkoztatás bővülése állhat, hiszen csak akkor lehet táppénzre menni, ha van valakinek munkahelye.
“Korábban gyakori volt, ha megkérdeztem egy szülőtől, kér-e táppénzt, azt válaszolta, hogy sajnos nem” – utal a háziorvos a munkanélküliségre. A javuló foglalkoztatási mutatók azzal is járnak, hogy az aktív korú nagyszülők is nagyobb eséllyel dolgoznak, így tőlük sem kérhetnek segítséget a szülők. Újabb indok a táppénzre.
Fotó: Thinkstock
Sok gyereket egyedül hagynak otthon
A szülők általában megoldják ugyan a felügyeletet, de az is előfordul, hogy a gyerek egyedül marad otthon. A Profession.hu egy korábbi felméréséből kiderül, hogy a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha a gyerekük lebetegszik. Minden tizedik 8-14 év közötti gyerek egyedül marad otthon betegség esetén, és minden tizennegyedik 7 évnél fiatalabbat felügyelet nélkül hagynak otthon.
Bár az óvodák többségének házirendjében szerepel, hogy beteg, lázas gyereket nem lehet bevinni, mégis sok szülő próbálkozik ezzel. Horváthné Kapocsi Anikó, a Pestszentlőrinci Szivárvány Óvoda vezetője úgy becsüli, havonta legalább tízszer fordul elő, hogy a szülő tudja, beteg a gyereke, de mivel félti a munkahelyét, megpróbálja az óvodában hagyni. Gyakran az is bonyolítja a helyzetet, hogy a szülő rohanna dolgozni, és nem tudja magával vinni a gyereket.
“Ilyenkor általában elkülönítve vigyázunk a gyerekre egy-két óráig, amíg a nagyszülő vagy más rokon nem jön érte” – ismerteti a gyakorlatot az óvodavezető. Néha még orvoshoz is elviszik a kicsit, hogy így segítsenek a szülőknek.
Hány nap gyermekápolási táppénz jár?
- 1 évesnél fiatalabb gyerek után korlátlan,
- 1–3 éves gyerek után 84 nap,
- 3–6 éves gyerek után 42 nap (egyedülálló szülőnek 84 nap)
- 6–12 éves gyerek után 14 nap (egyedülálló szülőnek 28 nap).
Ezek a számok egy évre és gyerekenként értendők, az egy évet pedig a gyerek születésnapjától számolják.
Idősebbeknél is jól jönne
Póta György úgy véli, a felhasználható napok hatéves korig fedezik egy nem túl beteges gyerek otthoni ápolásához szükséges időt. Még úgy is, hogy az óvodások szinte állandóan betegek. Nagyobb gyerekkel viszont hamar elfogyhatnak a táppénzes napok.
“Hatéves kor fölött könnyen kevés lehet a 14 nap, két-három betegség alatt kiürülhet a keret” – számol a háziorvos. Az sokat segítene – teszi hozzá –, ha a 12 évnél idősebb gyerekeknél is kérhető lenne táppénz. Egy 12-13 éves kamasznak, ha magas lázzal ágyban fekszik, és rosszul érzi magát, még szüksége van a szülői felügyeletre, ápolásra.
Hasonlóan látja Beleznay Tamás, a Budapest IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is: szerinte hiába elég önálló már ilyen korban egy gyerek, a betegség súlyosabb, kezdeti fázisában még a jóval idősebbet sem szívesek hagyja otthon az ember, ha ápolásra szorul.Az igazgató úgy látja, egy hatodikos-hetedikes – azaz 11-12 éves – gyereket a későbbi, gyógyulási szakaszban már a nyugodtan otthon hagynak a szülők, hiszen ebben a korban sok diák már egyedül jár iskolába is.
A legelterjedtebb gyakorlat az – ahogy azt a háziorvos is elmondta –, hogy az első néhány napra kér táppénzt a szülő. Beleznay Tamás szerint, a mobiltelefonnak köszönhetően sokkal biztonságosabb ma otthon hagyni a gyerekeket egyedül, hiszen ha bármi gond lenne, egyből felhívhatják egymást.
