A szívizom sosem pihen, születésünktől halálunkig folyamatosan összehúzódik és elernyed – jó esetben – állandó ritmusban. A szívizomhoz hasonló szövetet sehol máshol nem találunk az emberi testben, de az emlősöknél sem.
Az emberi szív körülbelül akkora, mint az ökölbe szorított kezünk (Fotó: Tumblr)
Egy átlagos felnőtt szíve percenként 60-100 alkalommal húzódik össze. Ez naponta 86.000 és 144.000 szívdobbanást jelent, nyugalmi állapotban.
A szívdobogás valójában a szívbillentyűk nyitásának és zárásának hangja
Bár szervezetünkben nagyjából 5 liter vér található, a folyamatos keringés azt jelenti, hogy a szívünk naponta több mint 7570 liter folyadékot továbbít. Ekkora mennyiséggel közel 40 fürdőkádat lehetne megtölteni!
Ennyi folyadékhoz megfelelő csővezetékre is szükség van: ha az emberi szervezetet behálózó ereket egyenes vonallá húznánk ki, több mint 96 560 kilométert érne át, vagyis több mint kétszer körbe lehetne vele tekerni a Földet!
A világon az egyik leggyakrabban alkalmazott hangulatjel a szívet formáló <3
A világ első nyílt szívműtétjét 1893-ban hajtotta végre Daniel Hale Williams, aki egyébként az USA egyik első színes bőrű kardiológusa volt.
Az első szívritmus-szabályzó készülket, vagyis pacemakert 1958-ban ültették be. A páciens, Arne Larsson ezután hosszabb ideig élt, mint a műtétet elvégző orvos: 86 éves korában halt meg, egy a szívétől teljesen független betegségben. Bár a mai modern pacemakerek már apró elemekkel üzemelnek, a korai darabokat még a konnektorhoz kellett csatlakoztatni, hogy működjenek.
Arne Larsson, a világ első pacemaker-tulajdonosa 1915-ben született, 2001-ben halt meg, 86 évesen (Fotó: Wikipedia)
A szívbetegségre utaló legrégebbi nyomokat egy 3500 éves egyiptomi múmián azonosították, a legfiatalabb ember pedig, akin szívműtétet hajtottak végre alig egy perces volt: a kislánynak olyan rendellenessége volt, amit a legtöbbször nem élnek túl a babák, az ő műtétje azonban sikeres volt.
A legtöbb szívroham hétfőn történik, míg az év napjai közül karácsony napján a legnagyobb a szívroham kockázata.
A jellegzetes szívecskeformát a csészekóró vagy óriás szilfium nevű virág leveléről mintázták, amelyet régebben fogamzásgátlóként alkalmaztak.
A természettől lestük el
Az állatvilágban a legnagyobb szíve a kék bálnának van: a hatalmas vízi emlős vérét 680 kilónyi szívizom keringeti. A világ legkisebb emlőse, az amerikai törpecickány viszont a leggyorsabb szívveréssel büszkélkedhet: az apró állatkának percenként 1200-szor dobban meg a szíve. A világon a legkisebb szíve viszont a parányfürkész nevű rovarnak van, igaz ez nem véletlen: a parányfürkészek mérete az egytized millimiétert is alig éri el, ez körülbelül akkora, mint egy ceruza hegye.
A bálnának szó szerint nagy szíve van
Még egy érdekesség az állatvilágból: a zsiráfok szíve aszimmetrikus, a bal szívkamrájuk fala sokkal vastagabb, mint a jobb, mivel a bal kamra feladata, hogy a zsiráf hosszú nyakán át az agyába juttassa a vért.
