Egészség

7 tévhit az Alzheimer-kórról

Korunk egyik legrettegettebb betegsége, amely lassan és alattomosan emészti fel az ember emlékeit. Ellenszere még nincs, viszont annál több a félreértés az Alzheimerrel kapcsolatban. Lerántjuk a leplet a leggyakoribb tévhitekről.

A betegség jellegzetes tüneteit dr. Alois Alzheimer írta le 1906-ban. A krónikus, az idegrendszer lassú leépülésével járó kór általában apró, szinte észrevehetetlen jelekkel indul, idővel viszont egyre gyorsabban emészti fel az agy szöveteit, ami előbb-utóbb azzal jár, hogy a páciensnek gondozóra lesz szüksége, amikor már a legalapvetőbb teendőket sem tudja ellátni. Mivel a titokzatos betegség működési mechanizmusa a mai napig nem ismert, sok a félreértés az Alzheimer-kórral kapcsolatban.

A memória romlása nem „normális”

Tény, hogy ahogy öregszünk, emlékezőképességünk nem feltétlenül olyan, mint fiatalabb korunkban volt – kutatások igazolták, hogy a gyerekek például óriási előnnyel indulnak a felnőttekkel szemben, ha memóriajátékról van szó. Azonban fontos különbséget tenni aközött, hogy valakinek picit gondolkodnia kell egy rég nem látott ismerős nevén vagy azon, hova is tette a lakáskulcsot, és aközött, hogy valakinek ténylegesen romlik a memóriája.

„Lehet, hogy idősebb korban tovább tart, mire felidézünk valamit, de a lényeg, hogy képesek vagyunk felidézni” – mondta dr. James E. Galvin, a New York University neurológus és pszichiáter professzora. „Ez nem a memória romlása, ez az öregedés.”

A szakember szerint akkor kell rosszat feltételezni, ha nemcsak az emlékek felidézésének ideje lassul, hanem gondolkodásbeli változásokat is meg lehet figyelni.

„Ha olyan fontos dolgokat felejtünk el, mint a szeretteink nevei, vagy ha a memória romlása már olyan mértékű, hogy a hétköznapi teendőket is gátolja, akkor kell szakemberhez fordulni” – tanácsolta dr. John Ringman, a University of California adjunktusa.

alzheimer kór agy demencia öregedés

Az Alzheimer-kór alattomosan, lépésről lépésre építi le az agyunkat (Fotó: Tumblr)

Az edzés és a diéta nem véd az Alzheimertől

Bár rengeteg életmódmagazinban jelentek meg cikkek, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják, az ezzel kapcsolatos tudományos bizonyítékok nem állnak túl szilárd lábakon.
Természetesen az egészséges életmód nem okoz károkat, és egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy az egészséges étrend és a rendszeres mozgás, a társas kapcsolatok fenntartása, illetve az agyat megtornáztató logikai játékok csökkentik az Alzheimer kockázatát. Más kutatások szerint ugyanezek lassíthatják a betegség előrehaladását az alzheimeres pácienseknél.

„Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy ezek a jótékony hatások hogyan jelentkeznek az egyes esetekben” – figyelmeztetett Galvin. „Ismerek olyanokat, akik egész nap a tévé előtt heverésznek, és sok édességet esznek, mégsem alzheimeresek, és ismerek olyan vegán maratoni futókat, akiket megtámadott a kór.”

A szakember szerint megfigyelhető a korreláció az egészséges életmód és az alacsonyabb Alzheimer-kockázat között, azonban nem egyértelmű, hogy ok-okozati kapcsolat is lenne a két dolog között. Valószínűsíthető, hogy azoknak az embereknek, akik aktívabb, sportosabb életmódot folytatnak, más előnyei is vannak ezen a téren, azonban szilárd bizonyítékot a tudomány egyelőre nem tudott szolgáltatni. Ennek ellenére természetesen senki sem jár rosszul, ha egészségesen táplálkozik, és a rendszeres mozgást is beiktatja az életmódjába.

Az Alzheimer-kór nemcsak az idős embereket támadja

Tény, hogy az életkor az egyik legkomolyabb kockázati tényező az Alzheimer kialakulását tekintve: a 65 évnél idősebb emberek közül minden nyolcadikat érint a kór.
Azonban létezik az úgynevezett korai Alzheimer (early-onset Alzheimer), amely már ennél fiatalabb korban is kialakulhat, akár a húszas-harmincas években is. Ez rendkívül ritka, az összes ismert eset 5-10 százalékában fordul elő, ilyenkor pedig igen erős a genetikai kapocs, vagyis hogy valamelyik felmenő örökítette át a korai Alzheimerre való hajlamot.

A genetika nem minden!

A fentiek ellenére nem lehet mindent a problémás DNS-szálak számlájára írni. Az APOE elnevezésű génről például kimutatták, hogy növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Azonban az APOE-nek számos variációja létezik, és nem mindenkinél alakul ki a betegség, akinek a szervezetében kimutatható az APOE-gén. Ráadásul ez csak egy a jó néhány olyan gén közül, amelyek növelhetik az Alzheimer kockázatát.

James E. Galvin szerint gyakran megfigyelhető, hogy ha a családban volt alzheimeres páciens, akkor a családtagoknál azonos életkorban alakul ki a betegség. A szakember szerint azonban általánosságban kijelenthető, hogy nem a gének jelentik a legkomolyabb rizikófaktort.

A kutatók egyelőre további genetikai kapcsolatokat keresnek, az azonban nagyjából elfogadott tény a tudósok között, hogy a kór kialakulásának kockázata egyenesen arányos az életkorunkkal.

Új fejlesztések hozhatnak áttörést

A jelenleg alkalmazott terápiák kizárólag az Alzheimer-kór tüneteit kezelik, amelyeket feltételezések szerint az agyban lévő lerakódások (ún. plakkok) okoznak. Új terápiás lehetőségek állnak fejlesztés alatt a betegség korai és enyhe formáinak kezelésére. Az új kezelések képesek lesznek késleltetni az Alzheimer-kór kialakulását és/vagy előrehaladását azáltal, hogy megelőzik vagy akár visszafordítják a plakkok kialakulását.

A depresszió nem okoz Alzheimer-kórt!

Gyakori tévhit, hogy a depresszió az Alzheimer korai előjele lehet, egyelőre azonban nincs rá bizonyíték, hogy ok-okozati összefüggés lenne a kettő között. A depresszió igen gyakori: csak az Egyesült Államokban például 15 millió embert érint, közülük 6,5 millióan 65 évnél idősebbek. Azonban közülük távolról sem mindenkinél alakult ki Alzheimer-kór, ezért jelenlegi tudásunk szerint gyenge összefüggés figyelhető csak meg az Alzheimer és a depresszió között.

„Annyit tudunk, hogy nem mindegy, milyen fokú depresszióról van szó” – figyelmeztetett dr. Ringman. „Az alzheimereseknél jellemzően enyhébb lefutású depressziós epizódokról beszélhetünk, míg azok, akiket az Alzheimer-kór nem érint, általában intenzívebben élik meg a depressziót. Rendkívül ritka például, hogy szuicid hajlamú alzheimeres pácienssel találkozzunk.”

alzheimer kór agy demencia öregedés

Egészséges és Alzheimer-kór által elsorvasztott agy keresztmetszete (Fotó: Tumblr)

A demencia és az Alzheimer nem ugyanaz

A demencia egy gyűjtőfogalom, amely magába foglal számos, memóriaromlással és agyi változással kapcsolatos problémát. Tény, hogy az Alzheimer-kór a demencia egyik formájának tekinthető, de távolról sem ugyanaz.

„Minden alzheimeres páciens demenciában szenved, de nem minden demens páciensnek van Alzheimer-kórja” – hangsúlyozta dr. Galvin. Utóbbinak ugyanis több mint 70-féle kiváltó oka lehet a sztróktól kezdve a Parkinson-kóron át a Pick-betegségig.

A táplálék-kiegészítők nem védik az agyunkat

Bár a reklámok mást sugallhatnak, jelenleg nincsenek olyan tudományos eredményeink, amelyek bizonyítanák, hogy a különféle táplálék-kiegészítők megakadályoznák az Alzheimer-kór kialakulását.

„Legalábbis a jelenleg elérhető, tudományos alapossággal tesztelt táplálék-kiegészítők, vitaminok és ásványi anyagok közül egyikről sem lehetett megállapítani, hogy gátolnák az Alzheimer megjelenését” – tette hozzá Glavin. A vizsgált táplálék-kiegészítők között szerepel például a ginkgo biloba, a halolaj kapszulák vagy épp a szükségtelenül nagy dózisban adagolt méregdrága vitaminok.

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése