Nem az ő hibájuk, hogy elromlott a gép, ahogy az sem az ő hibájuk, hogy fogalmuk sincs, mikorra tudják megjavítani. Azt mondta a hölgy a fülembe, hogy nem is tud másik időpontot adni, másik kórházat keressek, ahol jelentkezzek be új mammográfiás vizsgálatra. Azaz várjak újra három-négy hónapot arra, hogy megnézzék, továbbterjedt-e a mellemben a daganat, vagy tiszta vagyok. Nekem ez kontroll lett volna, nem sima szűrés, arra még jogosult sem lennék, hiszen csak 45 éves kortól javasolt a mammográfia, én meg még csak 38 vagyok.
Aztán tessék, a mellrák nem figyelhetett oda eléggé az orvosi egyetemen, mert mégis beköltözött a testembe annak ellenére, hogy nem is kellene szűrésre járnom.
Nem vágott volna ennyire mellbe – hogy stílszerű legyek – az, hogy elromlott a mammográfiás gép, ha nem épp egy hete nyilatkozta volna azt a híradóban az egészségügyi államtitkár, hogy nincs gond a magyar egészségüggyel, hanem inkább az a gond, hogy nem járnak az emberek szűrésekre. Mert szerinte ha sokkal többen járnánk szűrésre, kevesebb rákos beteg halna meg. Erre tessék, mintha csak erre várt volna a mammográf, elromlott, hogy alátámassza, mennyire nem egyszerű manapság itthon szűrésre járni.
Ez a nyilatkozat egyébként több sebből is vérzik, hiszen a szűrés még nem mentette meg senkinek sem az életét, az már annál inkább, hogy utána milyen gyorsan kapja meg a megfelelő kezeléseket. Itt egy szűrésre eljutni 2-3 hónap, a szűrés után, mire a diagnózisodat megkapod, újabb két hónap, majd mire eljutsz odáig, hogy a diagnózis után elkezdődjön a kezelésed, átlagosan 40 nap telik el. Ha összeszámoljuk, már simán 6 hónapnál járunk, majdnem egy gyereket kihordanánk ennyi idő alatt, a rák meg közben élve felfalja azokat, akiknek a gyors és agresszív fajta jutott.
Biztos, hogy minden rendben van azzal, hogy ennyi időt kell várni, hogy ilyen nehéz már az első szűrésre is eljutni?
És én csak egy kontrollos beteg vagyok, 90 százalékban biztos vagyok benne, hogy a mellemben nem fejlődött ki újra a rák, és nem lettek áttétek a hónaljamban azóta, hogy vége lett a kezeléseimnek. De mi van azokkal, akik most találták a csomót a mellükben? Megtalálta mondjuk nyáron, és kapott időpontot októberre? Aztán elromlik a gép, és menjen máshová, várjon újabb 3 hónapot a gyanús csomóval a mellében? Járnánk mi szűrésekre, kérem szépen, nagyon szívesen átnézetnénk minden porcikánkat, hogy időben elkapják a rákot, de itt ez jelenti azt, hogy időben? Sajnálom, de a 6 hónap, mire a gyanús csomótól eljut a kezelésig a beteg, az nincs időben. Az iszonyatosan, borzalmasan hosszú idő, és sokaknál már késő.
Nem a kórházat akarom bántani, ahol elromlott a gép, nem tehetnek róla. Inkább csak azt nem értem, hogy nincs megoldás arra, hogy az embereknek ne kelljen csomókkal a testükben ilyen sokat várniuk a vizsgálatokra. Nem az egészségügy ellenségei vagyunk, csak emberek, akik szeretnének meggyógyulni és egészségesek maradni. Tényleg olyan nagy kérés ez?
