„A szeptemberi óvoda- és iskolakezdést követően mostanában szaporodnak meg a rendeléseken azok, a jellemzően bölcsődés és óvodás korú gyerekek, akiknél hosszan, akár hetek óta tartó náthás tünetek, vagy ezek szövődményei – középfülgyulladás, hörghurut és hasonlók – jelentkeznek” – magyarázta dr. Tinku Dóra csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégeszakorvos. „A szülők eddigre már megijednek, hogy a folyamatos orrszívás és állandó orvoshoz járás ellenére szegény gyerek még mindig beteg, elbizonytalanodnak, hogy mikor lesz ennek már vége.”
dr. Tinku Dóra beteget vizsgál (Fotó: ENT House)
A szülők frusztrációját fokozhatja, hogy a háziorvos, aki eleinte kezelte a náthás–orrfolyós problémákat, ilyenkor gyakran további szakorvosi vizsgálatokra irányítja őket. A szakambulanciák felkeresésének a terápiára nem megfelelően reagáló vagy krónikus kórképek jelentkezése, illetve speciális eszközigényű vizsgálatok szükségessége esetén pedig fontos szerepe van.
Fontos leszögezni, hogy a gyakori vagy elhúzódó nátha egy teljesen természetes és várható velejárója annak, ha a kisgyerek, aki eddig főleg a családja körében élt, elkezd közösségbe járni
– hangsúlyozta dr. Tinku. „Az immunrendszer ugyanis ebben a korban még éretlen. A veleszületett immunválasz nem tesz különbséget az egyes kórokozók között, lassabban győzi le őket, később szűnnek meg a tünetek is. Ha viszont megküzdött vele, akkor memóriasejtek képződnek. Ezek lehetővé teszik, hogy legközelebb az immunrendszer mielőbb felismerje azt a kórokozót, és hatékony választ indítson ellene. Ez a gyorsabban beinduló reakció teszi lehetővé, hogy a szervezetünk hamarabb győzze le a betegséget, ráadásul lényegesen kevésbé heves tünetekkel.”
Az óvodát-iskolát most kezdő gyerekek helyzetét nem könnyíti meg, hogy a gyakori légúti megbetegedéseket kiváltó mikroorganizmusoknak rengeteg alcsoportját ismeri a tudomány, az eltérő kórokozókkal szemben pedig újra és újra lejátszódik ez a folyamat.
„Sok gyereknél alakul ki ilyenkor középfül- vagy arcüreggyulladás, amit gyakran tokkal rendelkező baktériumok okoznak. Az emberi immunrendszer pedig körülbelül 4-5 éves kor körül éri el azt a fejlettségi szintet, hogy ezekkel meg tudjon birkózni” – tette hozzá a szakember.
Egy vagy több fertőzés?
A hetekig vagy hónapokig elhúzódó náthás-orrdugulásos tünetek hátterében gyakran nem arról van szó, hogy ennyire hosszú ideig nem tud kigyógyulni a gyerek a betegségből, hanem arról, hogy a még gyenge immunrendszerét először csak egyféle kórokozó támadja, majd a közösségben elkapott további vírusos fertőzések is hasonló tüneteket okoznak, sokszor jóformán alig van tünetmentes időszak két betegség között.
„Nem javuló, vagy romló állapot esetén legfontosabb meghatározni, hogy a korábbi fertőzést felülfertőzte-e valamilyen baktérium – hangsúlyozta dr. Tinku Dóra. – Ez orvosi feladat, mert ettől függ, hogy szükség van-e antibiotikumkezelésre vagy nincs.”
Dr. Tinku Dóra gyerek fül-orr-gégész az orrcseppek és az antibiotikumok felelős használatára is felhívja a figyelmet (Fotó: Andersen Dávid)
A laikusok sokszor az antibiotikumban látják a megoldást, pedig ez több szempontból sem jó irány: vírusfertőzés esetén nem az antibiotikum a megoldás, mert a vírus ellen nem hatásos, viszont megelőzni antibiotikumszedéssel egy esetleges bakteriális felülfertőzést nem lehet. Ráadásul az antibiotikumok helytelen használata világszinten súlyosbítja az egyre gyakrabban előforduló rezisztens baktériumok problémáját.
„Ilyen szövődmény lehet például arcüreggyulladás vagy középfülgyulladás, ezek diagnosztizálása vizsgálaton alapuló orvosi feladat – mondta dr. Tinku. – Szintén az orvos kompetenciája eldönteni, hogy szükséges-e az antibiotikum egy középfülgyulladásra, vagy elhagyható szoros ellenőrzés-követés mellett. Erre vonatkozóan nemzetközi protokollok ismertek, amelyek betartásával sok esetben a kezdődő középfülgyulladás a megfelelő tüneti szerekkel is meg tud gyógyulni, anitibiotikumok nélkül is. Természetesen ilyenkor mindig tájékoztatjuk a szülőket, hogy mi utalhat állapotromlásra és kontrollidőpontot is egyeztetünk.”
Mit tehet a szülő otthon, amivel biztosan nem árt?
Az aggódó szülők persze mindent meg akarnak tenni a gyerekeik gyógyulásáért, ilyenkor azonban előfordulhat, hogy akár saját korábbi tapasztalataik, akár félinformációk alapján olyan házi kezelésbe kezdenek, ami nem biztos, hogy hatásos.
Melegíteni csak lázmentes gyereket szabad! (Fotó: Getty Images)
Kezdődő nátha esetén recept nélkül kapható, nyálkahártya-lohasztó orrcseppet adhat a gyereknek, legfeljebb napi 3-4 alkalommal. Fontos azonban, hogy egyfajta készítményt nem szabad egy hétnél hosszabb ideig használni, mert utána hozzászokik a szervezet, ez fenntarthat egy tartós problémát: az orrkagyló duzzanata miatt a váladék nem fog ürülni, viszont levegőt sem kap a gyerek.
„Amikor orrcseppet javaslok ilyen célból, gyakran megkérdezik a szülők, hogy miért kell, amikor nem is folyik a gyerek orra – mondta dr. Tinku Dóra. – Az orrcsepphasználat elsődleges célja ilyenkor a minden gyulladásnál kialakuló nyálhakártya-duzzanat csökkentése. Ez azért is fontos, hogy a fülkürt szellőzése szabad legyen, mivel 6-7 éves korig a gyerekek fülkürtjének a működése még nem elég hatékony. Ezért van, hogy ilyen idős korban a náthát követően gyakran kialakul középfülgyulladás, erre mondják, hogy ráhúzódik a gyerek fülére. Később, ahogy növekszik az ember, változik a koponya anatómiája, ezzel a fülkürt lefutása, és a normál szellőzése hatékonyabbá válik.”
Ha váladék is termelődik, steril tengervizes orrsprayt is lehet alkalmazni, ezzel fel lehet lazítani és könnyebben ki lehet fújni, ám ezek a készítmények nem váltják ki a duzzanatcsökkentő orrcseppek hatását. Fontos, hogy ilyenkor a kezelés sorrendjében először kell a vizes sprayt használni, hogy kitisztítsák az orrot, utána jöhet a hatóanyagot is tartalmazó változat. Ha fordítva csinálják, csak annyit érnek el, hogy kimossák a hatóanyagot a gyerek orrából.
Mikor kell a fájdalomcsillapító?
Felső légúti megbetegedés esetén szintén gyakori, hogy a kicsiknél a délutáni vagy esti alvásnál derül ki, hogy fáj a fülük. Ez gyakran azért ilyenkor jelentkezik, mert ilyenkor már a gyerek figyelmét nem vonja el a játék vagy a külvilág, illetve fekvő helyzetben a középfülben megváltozó nyomásviszonyok miatt fokozódhat az egyébként enyhébb fájdalom.
Sokszor jobbat teszünk a gyerekkel, ha hagyjuk pihenni, és nem rángatjuk el a rendelőbe (Fotó: Getty Images)
„Ilyenkor a bevált, otthon lévő fájdalomcsillapítóból (paracetamol- vagy ibuprofentartalmú készítmények) lehet az életkornak megfelelő adagot beadni – mondta dr. Tinku. – Ezeknek a fájdalomcsillapítóknak gyulladáscsökkentő hatásuk is van, ezért sokszor orrcseppel kombinálva akár egy-két napon belül megoldódhat a probléma. Ha a panaszok éjszaka kezdődnek, sok szülő elindul a gyerekkel az ügyeletre, erre azonban sokszor nincs szükség. Ha a fájdalomcsillapító várható hatásideje alatt enyhíti a panaszokat, és nincs egyéb tünet, várják meg nyugodtan a vizsgálattal a reggelt. Amennyiben láz is társul, a gyermek 2 hónapos kornál idősebb, és láza jól csillapítható (38 fok fölötti láz, ami a lázcsillapító beadása után fél- egy órával visszamérve csökken), sokkal többet árt a gyereknek, ha kiszedik az ágyból, és esetleg hosszadalmas várakozásnak teszi ki az ügyeleten.”
Amennyiben a gyerek rossz általános állapota miatt mégis ügyeleti segítséghez fordulnak, fontos indulás előtt a láz- és fájdalomcsillapító beadása. A betegséggel járó elváltozások így is felismerhetők a vizsgálat során, viszont a gyerek nem szenved a várakozás alatt. A fájdalomcsillapítás mellett egy picit meg lehet emelni az ágy végét, hogy a feje magasabban legyen, így csökkenthető a fájdalmat okozó nyomás. Ami a fájdalomcsillapítók alkalmazását illeti, a szakorvos szerint célszerű két különböző hatóanyagú szert is tartani otthon, így 3-4 óránként lehet váltogatni a kétféle készítményt, ha szükséges.
„Amit mindig megkérdezünk a rendelésen, az az, hogy volt-e láza a gyereknek – magyarázta a szakorvos. – Ezért betegség esetén az orvos felkeresése előtt is ezt célszerű megmérni. Fontos, hogy lázmérővel történjen a mérés, ne kézrátétellel, a pontos hőmérséklet ismerete ugyanis fontos információ az orvosnak. Ha kiderül, hogy a gyerek valóban lázas a fülfájás mellé, nem szabad melegíteni, mert ilyenkor nem tudja leadni a hőt és magasabbra mehet a láza. Ha a fájdalomcsillapítás és orrcsepphasználat mellett továbbra is fennállnak vagy fokozódnak a tünetek – vagy belázasodik a gyerek – akkor szükséges az orvosi vizsgálat.”
Fontos, hogy egy középfülgyulladás esetén akár 2-3 napig is fennállhat a lázas állapot a gyógyszerszedés ellenére, ezt az ismert módokon kell csillapítani. Ha pedig antibiotikumot írt fel az orvos, akkor a kúrát végig kell csinálni, akkor is, ha a láz már megszűnt! Illetve arra is fel kell készülni, hogy a gyerek hallása a betegség alatt és a gyógyszerek szedését követően még 1-2, akár 3 hétig is rosszabb lehet. Hónapon túl húzódó hallás-panasz esetén viszont fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni, mert a fülkürt működése valamiért nem állt helyre. Ha az orvos antibiotikumot ír elő, e mellé valamilyen probiotikumot is érdemes beszerezni, hogy ne okozzon hasmenést. De ha nem utal semmilyen jel a bakteriális fertőzésre, akkor nem szabad antibiotikumhoz nyúlni, mert az nem alkalmas a megelőzésre, viszont ha mégis felülfertőződik a gyerek, lehet, hogy már nem lesz hatása.
Ha köhög is a gyerek…
Ha elhúzódó köhögés is társul a náthás tünetekhez, fontos tisztázni, hogy ezt a felső légutak irányából érkező váladék okozza-e, vagy az alsó légutak megbetegedéséről van szó.
„Ezt fontos eldönteni, az előző eset ugyanis egyértelműen a fül-orr-gégész szakterülete, ilyenkor arcüreggyulladásra vagy krónikus orrmandula-gyulladásra lehet gyanakodni – mondta dr. Tinku Dóra. – Ha nem erről van szó, és a háziorvos úgy ítéli meg, akkor a gyereket tüdőgyógyásznak (pulmonológusnak) kell megvizsgálnia. De gyakran előfordul, hogy egy egyszerű vírusfertőzés húzódik el akár 3-4 hétig, mert az alsóbb légutak nyálkahártyája sokkal lassabban regenerálódik.”
Az aggódó szülők sokszor az orrmandula eltávolításától várják a megoldást, a szakember szerint azonban az orrmandula krónikus gyulladásának egyértelmű jelei vannak, a műtét pedig csak ezen tud segíteni, a visszatérő vírusfertőzéseket nem fogja megelőzni. Ha mégis felmerül az orrmandula-gyulladás lehetősége, a fül-orr-gégészt érdemes tünetmentes időszakban felkeresni (ha van ilyen), mert ilyenkor egy heveny fertőzés tünetei nem zavarják a vizsgálat eredményét.
Amit inkább NE tegyen a szülő
- A melegítés, legyen szó infralámpáról, sópárnáról alapvetően nem gyorsítja az állapotjavulást. Ennek ellenére, ha a gyerek számára komfortos, lehet melegíteni – ha nincs láz! A szakorvos szerint nincs feltétlenül szükség a fenti eszközökre, egy pár percre a radiátorra helyezett plüssállat is tökéletesen használható.
- Fontos, hogy 10 percnél tovább ne tartson a melegítés!
- Elterjedt az úgynevezett fülgyertyák használata is, ezek leginkább melegíteni tudnak, viszont a fentiekkel szemben akár súlyos égési sérülést is okozhatnak, ezért érdemes inkább a plüssállatot, párnát választani.
- Nem javasolt a meleg vizes vagy kamillás gőzölés. Erről a módszerről kiderült, hogy pont az ellentétes hatást tudja elérni: a hő hatására ugyanis az orr nyálkahártyájának csillószőrei – amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy kisodorják a kórokozókat az orrunkból – lebénulnak, ezzel gyakorlatilag a saját immunválaszunk hatékonyságát csökkentjük. Ehelyett a hideg párásítás javasolt, ami lazítja a váladékot, és könnyen kifújhatóvá teszi az orrot.
- Kerülendő a különféle fülcseppek – például a kövirózsa cseppek – alkalmazása, ezeknek ugyanis nincs hatásuk a középfül gyulladására. Ráadásul a szájon át beadható készítmények hatékonyabban csillapítják a fájdalmat, mint a helyileg alkalmazott cseppek. Ráadásul a hallójáratba cseppenthető – akár helyi antibiotikumos – cseppek nem hatnak a középfül betegségére. A fülbe cseppentett folyadék viszont elszínezheti, feláztathatja a dobhártyát, ami megnehezíti az orvos dolgát a pontos diagnózis felállításánál.
