Számít a hangerő?
Persze, hogy számít! Minden 80 decibel feletti hanghatás káros lehet a hallásra. De még mielőtt azt hinnéd, hogy te nem vagy kitéve ennek, ezt figyeld! A szakemberek szerint már a nagy forgalom által keltett zajok is elérhetik a roncsoló hatást. Persze nem kell megijedni, nem állandóan hatnak ránk a motorok, traktorok vagy éppen a kukásautók által kibocsátott zajok, és szerencsére sem a szomszéd nyűnyíróját, sem a láncfűrészt nem hallgatjuk túl gyakran és túl hosszú ideig. Viszont egy gigakoncert, aminek a hangereje jócskán meghaladja a 100 dB-t, már negyedóra után károsíthatja a hallásunkat.
Mit nekünk háttérzaj!
Még hogy a háttérzaj nem fontos! Amerikai kutatók szerint vannak olyan háttérzajok, amelyek kifejezetten rossz hatással vannak a fülre. Ilyenek azok az alig vagy nem is érzékelhető hangok, amelyeknek többek között telefonáláskor vagyunk kitéve. Legyen szó sípolásról, búgásról, a lényeg az, hogy ha tehetjük, negyedóránál tovább ne tegyük ki a fülünket ezeknek a hatásoknak.
Fuss a hallásodért!
Oké, túlzásnak tűnhet, hogy a megfelelő hallásért futnunk kell, az viszont teljesen biztos, hogy vannak sportok, amelyek kifejezetten jót tesznek a hallásunknak. Ez azért van, mert mozgás közben a vérellátás fokozódik, ezáltal több oxigén jut a fülbe (is), és növekszik a hallókapacitás. Ha fontos, hogy felpörgesd a hallásod, fuss vagy kocogj, ezek a sportok ugyanis hatásosak.
Csak az idősek hallása csökken
Egyáltalán nem igaz, hogy csak időskorban jöhet elő halláscsökkenés. Számtalan oka lehet annak, ha a fiatalok is veszítenek a hallásukból: elég csak egy hosszabb ideig túl hangosan szóló fülhallgató, egy intenzív fülgyulladás vagy egy kimondottan zajos munkahely, és életkortól függetlenül bekövetkezik a hallásromlás.
Gyakori a félreértés
A halláskárosodott emberek gyakran élik át, hogy halló társaik nem értik a kommunikációjukat, és azt gondolják, nemcsak a fülükkel vannak gondjaik, hanem azzal is, hogy felfogják, amit közvetítünk feléjük. Pedig ilyen esetekben arról van szó, hogy a hallássérülteknek mások az igényeik a kommunikáció kapcsán: van, hogy közelebb jönnek, ha nem hallanak jól, vagy többször kell elismételnünk a mondatokat, ám ennek általában semmi köze ahhoz, hogy ki milyen értelmi szinten van.
Látásromlás = jobb hallás?
Sokan azt hiszik, hogy ha valakinek romlik a látása, akkor a füle elkezd jobban működni. Maga a tény, hogy a hallás kifinomultabb lesz, ugyan igaz, de ez nem a fülnek köszönhető, hanem az agyban történő változásoknak: egy kísérlet szerint a nem látók egyszerűen jobban használják fel a fülük által szerzett információkat.
