Heim Pál 1875. november 30-án Budapesten született. Orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban, majd a budapesti Tudományegyetemen végezte. 1897-ben Budapesten avatták doktorrá. Őt tartják a magyarországi gyermekgyógyászat egyik megalapítójának.
Egy fővárosi gyermekklinikán kezdett gyakornokként dolgozni, néhány hónappal később pedig Boroszlóba, Adalbert Cserny híres gyermekgyógyász professzor mellé került. Részt vett az első világháborúban, ahol a katonai járványkórház parancsnoka, majd 1916-tól a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosa, 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa lett. 1918-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetem gyermekgyógyászati tanszékére, de a megszálló csehszlovák hadsereg elől már menekülniük kellett. Az egyetemet átmenetileg a fővárosban helyezték el, ahol az 1921/22-es tanévben ő lett a rektor. Alapítója az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Egyesületének, valamint az Egyetemi Tudományos Szövetség Orvosi Szakosztálynak, amely pályadíjjal jutalmazta a legjobb dolgozatokat. A gyermekklinika ekkor átmenetileg a Fehér Kereszt Gyermekkórházban működött.
Heim Pál
Heim Pál, akit a magyarországi gyermekgyógyászat egyik megalapítójaként tartanak számon, sokat foglalkozott a koraszülés kérdésével, a csecsemőkori táplálkozási zavarokkal, a fehérvérsejtek sajátosságaival és a nővérképzéssel. Az utóbbi kapcsán folyamatosan hangsúlyozta a megbízható, szakértelemmel rendelkező ápolónők szükségességét. Kiemelkedő szerepet játszott az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetségben, s e szervezet orvosi bizottságának elnöke is volt. Pécsen töltött évei alatt megalapította annak helyi fiókját. Fontosnak tartotta a megelőző-, felvilágosító- és nevelőmunkát. Kezdeményezésére 1916-ban a Stefánia Szövetség elindította a gondozóképzést a Központi Védőnőképző Iskolában, megalapította a gyermekápolónői iskolát, 1921-től a nagy megbecsülést élvező „Heim nővérek” kétéves továbbképzést követően záróvizsgához kötött gondozónői oklevelet kaptak, és viselhették az erről tanúskodó jelvényt. A gyermekklinikákon és más kórházak gyermekosztályain a két világháború között a „Heim nővérek” szép számban dolgoztak, és a lehető legnagyobb szakmai színvonalon.
Heim nővérek, középen, jobb oldalon Heim Pál
1929 őszén egykori mestere, Bókay János nyugdíjba vonulásával meghívták a pesti Gyermekklinika élére. A meghívást elfogadta, bár Pécset otthagyni nagyon sajnálta. Székfoglalóját A gyermekorvostan jelentősége és tanítása címmel tartotta. Néhány hónappal kinevezése után, tragikus hirtelenséggel 54 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. Az egyik legnagyobb magyar gyermekgyógyász a Kerepesi temetőben nyugszik. Heim Pál nevét 1957 óta viseli Budapest egyik vezető gyermekgyógyászati intézménye.
A Heim Pál név felelősség és lehetőség is annak, aki nem roppan össze egy alkotó géniusz tetteinek súlya alatt. Felelősség, hiszen napi életemet, tevékenységemet is át kell, hogy hassa ennek a csodálatos szellemi örökségnek a súlya, mely ebben a rohanó, elanyagiasodott világban is mindig láthatóvá teszi az emberi értékeket, és a szeretet erejét. Lehetőség, hiszen, megküzdve az élet nagyszerű varázslatával, árnyéka a forró pillanatokban is enyhet adhat, és onnan kilépve erővel tölt fel. Heim Pál professzor nem csupán az akkori idők Csoda-Pál-ja volt, üzenete máig elkísér mindannyiunkat: szolgáld nemes szívvel az embereket, add tudásod legjavát önzetlenül mindenkinek, és tegyél meg mindent azokért, akik nálad is elesettebbek. Számomra Heim Pál nem csupán A dédnagyapa, hanem az Ember, akinek az emléke fényt mutat akkor is, amikor úgy érzem, hogy a hatalom és a vagyonszerzés logikája nem ismeri a kenyérre, szerény hajlékra, jó szóra, és őszinte szavakra áhítozó milliók óhaját.
Heim Pál, a dédunoka, életvezetési tanácsadó
