Egészség

„Okosgyógyszerekkel” turbózhatod az agyadat, de csak óvatosan!

A szellemi teljesítményfokozás már hosszú ideje foglalkoztatja az emberiséget, mára pedig komolyan jövedelmező iparág épül az efféle – nem feltétlenül teljesen legális – készítmények forgalmazására. De vajon mi az igazság, kuruzslásról vagy ténylegesen működő módszerekről van szó?

Nemrég, a 2018-as év várható egészségtrendjeit boncolgató cikkünkben mi is megírtuk, hogy idén csúcsra járhat az úgynevezett nootropikumok alkalmazása. Aki látta a Bradley Cooper főszereplésével leforgatott, 2011-es Csúcshatás című filmet, pontosan tudja, hogy miről van szó. Az efféle szereket smart drugnak, vagyis okosgyógyszernek is nevezik, mivel hatásmechanizmusaiknak köszönhetően szellemi teljesítménynövekedést, fokozott koncentrációs készséget és hatékonyabban működő memóriát lehet elérni a segítségükkel. A nootropikumok palettája rendkívül színes, a teljesen hétköznapi serkentőszerektől a nem rendeltetésszerűen használt gyógyszerek mellékhatásaival bezárólag. Az már más kérdés, hogy nem minden esetben járunk jól, ha a szóban forgó szerekkel tömjük magunkat, mint ahogy jó néhány, efféle terméket forgalmazó obskúrus webshop is csak a gyanútlanul kattintgató felhasználók lehúzásában érdekelt.

A Csúcshatás című filmben kicsit máshogyan működnek a nootropikumok, mint a valóságban

Az sem lényegtelen szempont, hogy a nootropikumok hatásairól megoszlik a tudományos világ véleménye, és mivel sok esetben olyan szerekről van szó, amelyeket eredetileg teljesen más célokra fejlesztettek ki, a vonatkozó tudományos kutatások száma is elenyésző. Nincs hiány azonban a nootropikumokra szakosodott blogokból, szakfórumokból és lelkes, kísérletező kedvű közösségből, így egy kis keresgéléssel és némi kritikai gondolkodással bárki kiművelheti magát a témában.

Fontos megjegyezni, hogy a szellemi serkentők használatától senkinek nem fejlődnek ki szuperképességei, illetve semmilyen új képesség birtokába nem jutunk, csupán, ahogy hatékonyabban fogjuk tudni kihasználni meglévő szellemi kapacitásunkat. A valósággal szemben a már említett Csúcshatás című filmben szereplő pirula segítségével a főszereplő agya nagyobb százalékát tudta kihasználni, ez azonban a közhiedelemmel ellentétben csupán egy tévhit (mármint az, hogy alaphelyzetben csak az agyunk rendkívül kis hányadát használjuk ki).

A Scarlett Johansson főszereplésével forgatott Lucy című film is hasonló témát dolgoz fel – tévesen

Mielőtt belevágnánk a különféle szerek boncolgatásába, vigyázó tekintetünket vessük a kilencvenes évek Amerikájára, amikor elkezdett meredeken felfelé ívelni az Adderall nevű amfetaminszármazék használata. A gyógyszert eredetileg hiperaktivitás és figyelemzavarok kezelésére írták fel, azonban az élelmes és bevállalós egyetemisták hamar rájöttek, hogy a fáradtságérzetet csökkentő, a koncentrációt viszont növelő készítmény használatával kiválóan lehet készülni a vizsgákra, ZH-kra és általában, könnyebben és gyorsabban le lehet tudni a tanulást, így több idő marad a bulizásra. Ezzel meg is érkeztünk a nootropikumok terén gyakran előforduló jelenséghez, a gyógyszerek hasonló készítmények úgynevezett off-label, azaz nem rendeltetésszerű használatához. Ez a jelenség aztán később a Szilícium-völgy túlterhelt, ugyanakkor a hatékonyságot és az optimalizálást előtérbe helyező fejlesztői és projektmenedzserei körében valóságos aranykorát élte, és éli is mind a mai napig. Persze amíg ma már trendi táplálékkiegészítőkkel és agyafúrt kávékreációkkal operáló, nagyon kézműves, nagyon laza cégek dollármilliókat söpörnek be – 2015-ben az iparág már egymilliárdos forgalmat bonyolított le –, addig 10-15 évvel ezelőtt a Google-t és a Facebookot építgető mérnököknek még be kellett érniük a szürkezónás megoldásokkal.

Mielőtt azonban rátérnénk az efféle szerekre, nézzük meg, milyen egyéb, akár természetes vegyületekkel pörgethetjük fel szellemi teljesítményünket.

Nootropikum-körkép: táplálékkiegészítőktől gyógyszerekig

A leghétköznapibb nootropikumokért nem kell messzebb menni a konyhapultnál, a koffein és az L-theanine nevű vegyületeket ugyanis nagy valószínűséggel minden háztartásban megtaláljuk. Előbbi természetesen a kávéban, illetve bizonyos teafajtákban, míg utóbbi elsősorban a zöld teában található. Nagyjából ezzel indít a legtöbb, a témával foglalkozó szakfórum, kiemelve, hogy a két vegyület kombinációja a legjobb választás, mivel amíg a koffein segít koncentrálni, és erősíti a kognitív képességeket, addig az L-theamine szorongásoldó hatásának köszönhetően tompítja a túlzott kávézással együtt járó, akár a remegésig fajuló idegességet vagy szorongásérzetet.

A túltolt koffeintől hasonló reakciók várhatóak

A Lifehacker nevű, a hétköznapi életet különféle agyafúrt trükkökkel megkönnyítő tippekre szakosodott oldal egyik szerkesztője, Patrick Allan saját magán tesztelte a különféle nootropikumokat, és részletesen beszámolt az élményeiről. A fenti kombináció esetében 100 milligrammos koffeintablettákat (nagyjából egy erős dupla kávéban található mennyiség) kombinált 200 milligram L-theanine-nal, amellyel igen biztató eredményeket ért el: szellemi teljesítménye fokozódott, ugyanakkor nem kellett fokozott izzadástól, remegéstől, idegességtől tartania – mindez a bevételt követő első két órában volt a legintenzívebb. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a koffeint a szervezetünk idővel egyre jobban „bírja”, ezért a hatása hosszan tartó használatot követően tompulhat. A jó hír, hogy Kamal Patel, a bizonyítékalapú gyógyítással foglalkozó Examine.com adatbázisának igazgatója szerint ez a kombináció viszonylag kockázatmentesen alkalmazható egészséges felnőttek esetében.

Piracetam: nagy adagban működik, de ennek ára van

A következő lépcsőfok a depresszió és demencia kezelésére alkalmazott piracetam, amely a legnépszerűbb, off-label nootropikumok közé tartozik, olyannyira, hogy magát a nootropikum kifejezést is ezzel a szintetikus szerrel kapcsolatban alkalmazták először. Annak ellenére, hogy az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet, az FDA nem engedélyezte orvosi felhasználásra, illetve táplálékkiegészítőként sem. Sőt, teljes hatásmechanizmusát valójában még a kutatók sem teljesen értik, ennek ellenére agyserkentő hatásáról ódákat zengnek a témával foglalkozó weboldalak és fórumok. Kamal Patel szerint a legvalószínűbb elmélet alapján a piracetam az agysejtek membránjának áteresztőképességét fokozza, ezt azonban még nem sikerült kellő alapossággal igazolni – igaz, a gyógyszerrel kapcsolatos kutatások jellemzően nem az off-label használatra koncentrálnak. Ettől függetlenül léteznek olyan kutatási anyagok, amelyek alátámasztani látszanak a piracetam agyturbozó tulajdonságait. A British Journal of Pharmacology szakfolyóirat hasábjain megjelent kutatás például arról számol be, hogy az idősebb emberek agyi funkciói jelentősen javultak a rendszeres piracetamhasználatot követően, míg a Psychopharmacologyban ismertetett vizsgálat jelentős memóriajavulást írt le a felnőttkorú önkéntes kísérleti alanyok körében. A Clinical Psychopharmacology által közölt kutatás eredményei szerint pedig a diákok, elsősorban a diszlexiás diákok nem verbális tanulási képességeit és a szövegértést képes fokozni a különös vegyület.

Az „okosgyógyszerek” hatásmechanizmusát még a kutatók sem teljesen értik

Patrick Allan ezt is letesztelte saját magán: több héten keresztül, naponta háromszor vett be körülbelül 1600 milligram piracetamot, és figyelte magán a hatást. Jobban tudott koncentrálni és hatékonyabban tudta végezni a munkáját, figyelme kevésbé kalandozott el, miközben különféle kutatási anyagokat olvasott, sőt még kedvenc videojátékában is jobb eredményeket ért el. Ennek azonban ára van, a piracetam és a hozzá hasonló, úgynevezett racetam-vegyületek alkalmazása ugyanis erős fejfájást eredményezhet. Kamal Patel szerint ez úgy kerülhető el, hogy mellé a kolin nevű vegyületet adagolják. Ez a vitaminokhoz hasonló tápanyag felelős az emlékeink kialakulásáért, illetve az izmaink vezérléséért, azonban szervezetünk nem állítja elő magától, külső forrásból kell bevinni. Allan szerint azonban a piracetam, még így sem volt tökéletes: bár jobban tudott fókuszálni, mégis úgy érezte, mintha nem lenne jelen a munkafolyamatok során. Hiába dolgozott gyorsabban, több apró hibát elkövetett – mintha az agya két gondolattal előrébb járt volna, mint a keze.

Modafinil: a legígéretesebb, cserébe vényköteles

A nootropikumok közül a modafinil nevű, főként a narkolepszia és egyéb alvászavarok kezelésére használt, éberséget elősegítő gyógyszert szokták kiemelni, mint a legjobb agyturbózó készítményt. Természetesen itt is off-label használatról beszélhetünk, ami már az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértőinek is feltűnt, mivel néhány éve hazánkban is megnőtt a – főként illegális – kereslet a modafinil hatóanyagú készítmények iránt. A modafinil potenicális mellékhatásai – bőrreakciók, depresszió, pszichotikus epizódok, magas vérnyomás – miatt a gyógyszert Magyarországon kizárólag a narkolepsziás betegek kaphatják, egyedi gyógyszerengedélyezési eljárás keretében, szigorú orvosi felügyelet mellett.

A nootropikumoktól nem leszünk okosabbak, de a meglévő képességeinket hatékonyabban ki tudjuk aknázni

Bár a modafinil hatásmechanizmusával kapcsolatban a mai napig vannak megválaszolatlan kérdések, az uralkodó teória szerint gátolja a dopamin felszívódását, azaz megnöveli a szervezetben a dopamin szintjét. Ez nagyjából a kokainhoz hasonló hatást vált ki, de jóval enyhébben. Kamal Patel megfigyelései szerint a modafinil bevételét követő 1-2 órában még az egyébként lassan, megfontoltan gondolkodó emberek agya is alaposan felpörög, ráadásul, más nootropikumokkal ellentétben nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb embereknél is jelentős pozitív kognitív hatást eredményez. Emiatt, a tengerentúlon gyakran katonák számára írják fel, hogy kiküszöböljék a stresszes körülmények között kialakuló alvási problémák hatását.

A fenti mellékhatások mellett Allan arra is felhívta a figyelmet, hogy a modafinil erős függőséget is képes kialakítani, főleg rendszeres használat esetén. A modafinilnek létezik egy variánsa (valójában a modafinil elővegyülete, amelyet a szervezet modafinillé alakít), az adrafinil, amelyet szintén nem lehet legális forrásból beszerezni Magyarországon – szemben az USA-val. Patel azonban arra figyelmeztet, hogy ebből a szerből jóval többet kell fogyasztani, mint modafinilből, a hatása is lassabban jelentkezik, emellett több potenciális mellékhatása is van.

Szulbutiamin: felpörget, de legyen közel az ágy

Ez a vegyület a B1-vitamin szintetikus származéka, amely 3-6 órányi tűéles koncentrációt eredményez. Használatát követően akár egy ébren töltött vagy épp átmulatott éjszaka után is képesek leszünk gyorsan és hatékonyan dolgozni vagy más, előttünk álló feladatra koncentrálni. A szulbutiamin felhasználói azonban arra figyelmeztetnek, hogy a hatás elmúlását követően rendkívül gyors és intenzív fáradtságérzet jelentkezik, ezt érdemes figyelembe venni. Beszerzése Magyarországon problémás, ellenben simán rendelhető az internetről.

Ez történik, ha elmúlik a szulbutiamin hatása

Ha pedig már itt tartunk, néhány dologra szeretnénk felhívni a figyelmet: a cikkben említett bizonyos szereket Magyarországon kizárólag vény ellenében, orvosi előírásra lehet megvásárolni legálisan. Ami a különféle webshopokat, online boltokat illeti, számos, hanyag magyarsággal, vélhetően Google Translate segítségével fordított oldal kínál hasonló termékeket, ezeket messzire kerüljük el, mert valószínűleg átveréssel van dolgunk. Bizonyos készítmények, mint például a szulbutiamin azonban gond nélkül beszerezhetőek táplálékkiegészítő formájában, akár az Amazonról is. Ennek ellenére hangsúlyozzuk: ha valaki úgy döntene, hogy kipróbálná a nootropikumokat, előtte alaposan tájékozódjon a megfelelő adagolásról és mellékhatásokról, és kizárólag saját felelősségre vágjon bele az agyturbózásba!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top