Egyre gyengébben teljesít a magyar egészségügy

Óriási bajban van a magyar egészségügy – hívta fel rá a figyelmet a The Lancet, a világ egyik legnevesebb (és egyik legrégebbi, 1823 óta működő) orvosi szaklapja. A lap szerint Magyarország példája jól mutatja, milyen következményei lehetnek annak, amikor egy populista kormány a gazdasági növekedést fontosabbnak tartja a lakosság egészségi állapotánál.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján írt elemzésből kiderül többek között, hogy a magyarok várható élettartama 5 évvel kevesebb az uniós átlagnál, és alacsonyabb az összes közvetlen szomszédunknál, Románia kivételével. Szintén árulkodó adat, hogy óriási, 9 éves különbség van az iskolázatlanok és a leginkább iskolázottak várható élettartama között. Emellett a dohányosok, az alkoholisták és az elhízottak aránya jelentősen magasabb az EU-s átlagnál, holott a szegénység és a munkanélküliség nagyobb mérteteket ölt itthon.

A cikkből kiderül továbbá, hogy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen (Euro Health Consumer Index) a 20. helyről a 29. helyre estünk vissza, az egészségügyi kiadások pedig a GDP 8 százalékáról 7,2-re estek vissza, holott az uniós átlag 9,9%. A magyaroknak mindössze 56 százaléka érzi magát egészségesnek, ez a szám pedig kisebb, mint az összes közvetlen szomszédunk esetében.

A The Lancet szerint a probléma gyökere, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozott. A cikk azt is megemlíti, hogy az EU-s támogatásoknak köszönhetően a magyar gazdaság erős, ez azonban nem látszik meg az emberek egészségén, mert nem az egészségügyre fordítják a támogatásokat.