László 67 éves, krónikus obstruktív légúti betegségben, vagyis COPD-ben szenved – ez a tüdőn belüli légutak tartós beszűkülését jelenti – korábban részt vett a Synexus egy klinikai vizsgálatában. „Úgy érzem, nagyon jó kapcsolat alakult ki a főorvos asszony és köztem, olyan, amilyennek úgy általánosságban is kellene lenni a beteg és az orvos között. Minden kérdésemre, minden problémámra, sőt azon túlmenően is válaszolt. Én is tudom, hogy ez a COPD állapot nem javítható, és bevallom őszintén el-elhanyagoltam a gyógyszerszedést korábban. A klinikai vizsgálat óta nagyon szigorúan betartom, mert pontosan kiderült számomra is, hogy ennél az egészségügyi állapotnál a betartás nagyon-nagyon komoly dolog. Fontos tanulság számomra, hogy ezekre az egészségügyi ellenőrzésekre szükség van, folyamatos gyógyszerszedésre is szükség van, csak így lehet ezzel a betegséggel élni.”
Nyitottak a magyarok a klinikai vizsgálatokra
Magyarországon évente nagyjából 20 ezer ember vállalkozik arra, hogy elsőként próbáljon ki egy új, forgalomba még nem került készítményt, amiből aztán törzskönyvezett gyógyszer lehet. A magyarok nyitottságát mutatja, hogy népességarányosan ezzel a számmal Európa élvonalába tartozunk. Előzetesen érdemes annyit tudni, hogy a humán klinikai vizsgálatoknak négy fázisa van, a Synexus rendelőiben leginkább a II-es és a III. fázisban lévő készítmények vizsgálata történik.
A Magyarországon 25 éve jelen levő, nemzetközi céghálózathoz tartozó Synexus 2017-es kutatásából kiderül, hogy azok közül, akik már részt vettek klinikai gyógyszervizsgálatokban, és így első kézből van tapasztalatuk, a legtöbben (93 százalék) állítják, hogy ezek nem kockázatos vizsgálatok, és majdnem háromnegyedük (72 százalék) azt a lehetőséget is látja benne, hogy várakozás nélkül juthat ingyenes orvosi kezeléshez és térítésmentes készítményekhez. A megkérdezettek 88 százaléka érezte végig azt, hogy sosem félt a vizsgálatok közben, bízott az orvosában, és abban, hogy a meglévő kezelésnél korszerűbbet kap. A páciensek 81 százalékánál sohasem lépett fel mellékhatás, és nagyon sokan, 93 százalék újra részt venne klinikai vizsgálatokon, olyan jó tapasztalataik voltak előzőleg.
„A folyamatos vérvizsgálat, a folyamatos vérnyomásmérés, a rendszeres EKG vizsgálat, az adott betegség folyamatos szemmel tartása, a klinikai gyógyszervizsgálat alatti kontroll nagyon sok hasznos információt ad az ember egészségi állapotáról. Mindenképpen szeretnék a jövőben is részt venni, hátha létezik olyan gyógyszer, ami nemcsak szinten tartja, hanem gyógyítja is a betegségemet” – mondta László a klinikai gyógyszervizsgálatok előnyeiről.
„A klinikai vizsgálat tulajdonképpen egy nagy védőháló, rengeteg időt és figyelmet fordítunk egy betegre, hiszen rendkívül fontos a beteg és az orvos közötti nagyfokú bizalom. Alaposan átbeszéljük a páciens minden egyes tünetét, hogy mindaz, amit tapasztal magán, milyen összefüggésben lehet személyes életvezetésével, egyéni hátterével. Tapasztalatom szerint a betegek nagyon értékelik, hogy ennyire személyre szabottan foglalkozunk velük” – mondta Dr. Patai Valentina, a Synexus vizsgálatvezető főorvosa, aki 1996 óta foglalkozik klinikai vizsgálatokkal. „Van sok olyan páciensem, aki már több klinikai gyógyszervizsgálatban is részt vett évekkel ezelőtt, és a mai napig felhív, megkeres: van, amikor egészségügyi tanácsokat kérnek, és olyan is van, aki elújságolja, hogy unokája született. Volt egy súlyos asztmás betegem, akinél egy klinikai gyógyszervizsgálatban alkalmazott vizsgálati készítmény nagyfokú javulást, tünetmentességet eredményezett. Természetesen ezt nem ígérhetjük minden résztvevőnek. De ezek a pillanatok nagyon felemelőek.”
