Az új-zélandi parlament előtt fekszik a törvényjavaslat, amely szerint a spontán vetélésen vagy halvaszülésen áteső nők és a partnerük három nap fizetett szabadságot kapnának az események feldolgozására – adta hírül a Guardian.
A javaslatot benyújtó munkáspárti Ginny Andersen szerint az országban még mindig tabunak számít a magzat elvesztése, ám az új szabályozással a szülők fájdalma mellett talán a téma társadalmi megítélésén is enyhíteni lehetne.
Gyászszabadság jelenleg is jár az új-zélandi törvények szerint, ám ez csak a családtagokra és az élve született gyermekek elveszítésére vonatkozik, a halva született kisbabák után nem jár.
Az ország egészségügyi minisztériumának közleménye szerint a vetélés nem is ritka jelenség, minden tíz terhességre egy-kettő jut, és az sem ritka, ha egy nőnek több is volt élete során, ám eddig minden egyes alkalommal külön kellett egyezkedni erről a munkáltatóval.
A törvénytervezetet a munkaügyi miniszter is támogatja, hiszen Iain Lees-Galloway szerint a javaslat „együttérző, emberközpontú és progresszív”. A politikus szerint a vetélés fájdalmát legalább részben enyhítheti a munkahelyi bizonytalanság megszüntetése.
A szabályozásért lobbizó, két éve elvetélt Kathryn van Beek szerint a parlament minden pártjából talált támogatókat az ügy mellé, így a javaslat hamarosan törvényerőre is emelkedhet, a remények szerint teljes támogatottsággal. Nem Új-Zéland lenne az első ország, ahol a kérdést szabályozzák (bár itt fizetett szabadságot kívánnak biztosítani, ráadásul nemcsak az anyáknak, hanem a partnerüknek is, ami gyakorlatilag egyedülálló): Indiában akár hat hétig is betegszabadságra mehetnek a vetélésen átesett anyák, bár a többnyire illegálisan foglalkoztatott nők ritkán tudnak élni a lehetőséggel. A kanadai Ontario tartományban pedig ha 17 vagy kevesebb héttel a tervezett szülés előtt halva születik egy baba, az anya a teljes, 17 hetes szülési szabadságra igényt tarthat.
