Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Egyszerű módszer segíthet a kényszerbetegséggel élőkön

Néha a legegyszerűbb megoldás a legjobb, ezt támasztja alá egy friss kutatási eredmény is.

A kényszerbetegséggel (obszesszív-kompulzív zavar, népszerű rövidítéssel OCD) élőknek szorongást vagy más kellemetlenséget okoz, ha valamit nem egy megszokott sorrend vagy rituálé szabályai szerint végeznek. Például lehet, hogy valaki csak akkor érzi jól magát, ha előbb a bal, majd a jobb cipőjét veszi fel, ha pedig fordítva kellene csinálnia, az számára riasztó, de akár fenyegető érzés is lehet. Természetesen ez egy nagyon leegyszerűsített példa volt, az OCD-nek számtalan fokozata és változata létezik.

A University of Cambridge kutatói azonban rájöttek, hogy az érintettek számára már az is megnyugvást jelenthet, ha a kényszeres cselekedeteiket nem végzik el, hanem azt nézik, hogy másvalaki elvégzi azokat. Ha a felfedezést tudományosan is igazolni tudják, a jövőben lehetőség nyílhat például egy olyan okostelefonos alkalmazás elkészítésére, amely sok OCD-snek lehetővé tenné, hogy gyorsan enyhítsen a tünetein.

Baland Jalal, az egyetem kutatója kollégájával, a University of California, San Diegón dolgozó Vilayanur Ramachandrannal először egy kis csoport segítségével tesztelte a hipotézisét. Tíz olyan embert választottak ki, akik undort éreznek, ha olyan felületekhez kell hozzáérniük, amelyet szerintük nem fertőtlenítettek megfelelően. Ennek hatására kényszeresen kezet kell mosniuk.
Az önkénteseket először mindenféle gusztustalan dolog közelébe vitték – egy zsák hányás, véres kötszerek, fekáliával szennyezett ágytál stb. –, amelyről nem tudták, hogy valójában csak ügyes másolatokról van szó. Ezután gumikesztyűben ugyan, de 15 másodpercen keresztül fogniuk kellett az undorító tárgyat. A kísérlet során a kutatók is megtették ugyanezt. Ezt követően az alanyoknak értékelniük kellett, hogy mennyi undort éreznek, majd ezután moshattak csak kezet – vagy nézhették, ahogy a kutatók maguk kezet mosnak.

A tíz ember mindegyike rendkívül erős undorról számolt be, még akkor is, amikor csak nézniük kellett, hogy mások hozzányúlnak a gusztustalan dolgokhoz. Ezután azonban mindannyian megkönnyebbülésről számoltak be, amikor megnézhették, ahogy a szemük láttára kezet is mosnak. Ez a megkönnyebbülés akkor is jelentkezett, ha egyébként nekik is meg kellett fogniuk a szennyezett tárgyakat.

Egy OCD-s számára az is megkönnyebbülést jelenthet, ha látja, ahogy más végzi el a számára „kötelező” rituálét (Fotó: Unsplash)

„Meglepetésünkre az alanyok beleszóltak, hogy az illetők hogyan mossák a kezüket, hogyan hajtsák végre a tisztítási »rituálét«” – mondta Jalal a New Scientistnek. „Olyanokat mondtak, hogy »Jobban mosd meg a másik oldalt«, vagy »Több vizet az ujjak közé!«”

A szakember szerint egyelőre még csak kezdeti eredményekkel tudnak dolgozni, amelyeket a kis létszámú minta miatt érdemes fenntartásokkal kezelni, de ha ugyanezt sikerülne egy nagyobb létszámú, placebós vakteszttel is alátámasztani, új terápiás módszereket lehetne kialakítani a kényszerbetegséggel élők számára.

„Ha az elméletünk helytálló, már az is megkönnyebbülést okozhat, ha valaki megnéz egy videót arról, ahogy valaki kezet mos” – tette hozzá Jalal. „Az ilyen videókat pedig könnyedén be lehetne pakolni egy okostelefonos alkalmazásba.”

Az OCD kezelésében az egyik gyakran alkalmazott terápiás módszer lényege, hogy az alanyoknak át kell élniük azokat a helyzeteket, amelyek beindítják náluk a kényszerviselkedést, azonban nem hajthatják végre az ilyenkor szokásos rituálékat. Jalal szerint egy, a fentiekben vázolt alkalmazás segítségével azonban a virtuális terápia sokkal több emberhez juthatna el, nem csak azokhoz, akik megengedhetik maguknak a terápiát. A szakember szerint egy ilyen virtuális kezelés elsősorban azoknak nyújthat komoly segítséget, akiknek a kényszerviselkedése potenciálisan veszélyes vagy az egészségre káros lehet.

„Elméletileg egy ilyen módszer segíthet egyes OCD-pácienseknek, de másoknak nem” – magyarázta Jon Abramowitz, a University of North Carolina klinikai pszichológusa, aki rámutatott, hogy egy tudományos szempontból hitelesnek tekinthető kutatáshoz legalább 50 alanyra és hiteles vakteszten alapuló kontrollvizsgálatra van szükség. „Az OCD nagyon heterogén, az egyes páciensek reakciói és rituáléi eltérőek lehetnek.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top