A szimpla részegségen túl létezik az ittasságnak kóros formája is, ami valójában átmeneti elmebetegség: az illető már néhány kortytól elveszítheti a realitásérzékét, agresszívvá válik, drasztikus esetben dühöngő őrültként támadhat rá valakire, de rabolhat, gyújtogathat, vagy más erőszakos bűncselekményt is elkövethet. Másnap az illető, mintha nem is vele történt volna, semmire sem emlékszik.
A patológiás részegség fogalmával nem sűrűn találkozhatunk, mert összességében csak igen keveseket érint. Legutóbb a médiában a Makai Viktória futónővel történt eset kapcsán merült fel az „abortív kóros ittasság” kifejezés. Az ultrafutót az otthonától néhány száz méterre, edzés közben támadta meg H. István, csúnyán összeverte, és megpróbálta megerőszakolni. Makai Viktóriát végül a férje mentette meg. Az elkövetőt másfél órán belül elfogta a rendőrség, és az első híradások arról szóltak, hogy az ügyészség szerint akár 8 év börtönbüntetést is kaphat. Később azonban a férfi ügyvédje abortív kóros ittasságra hivatkozott, és elmondta, hogy a büntetést korlátlan mértékben enyhíthetik, „próbára bocsátás vagy pénzbüntetés is elképzelhető, de nem valószínű” – fogalmazott. Ennek a cikknek a legkevésbé sem célja hogy egy borzalmas bűncselekmény elkövetőjét mentegesse, annak szerettünk volna utánajárni, mi is pontosan a patológiás részegség.
Több órára is elveszhet a valóság
Aki valaha volt már (nagyon) részeg, az javarészt ismeri az ittasság fázisait. Amikor az ember spicces, akkor ellazul és jókedvre derül, majd az elfogyasztott italmennyiséggel arányosan egyre hajlamosabb azt gondolni, hogy sokkal szebb, okosabb és ügyesebb, mint általában. Ilyenkor az illető egyre bátrabbnak érzi magát, feloldódnak a gátlások, ebből adódhat, hogy egy kis féktelen tivornya után aztán foghatja a fejét másnap, mit nem kellett volna mondania vagy tennie.
Egy kis asztalon táncolás azonban még mindig jobban felvállalható, mint amikor valaki agresszív részeggé válik, ami például egy kocsmai verekedés formájában bontakozhat ki (és ennek még mindig nincs köze a patológiás részegséghez). Ezután vagy ezzel párhuzamosan alakul ki a dülöngélő járás, az akadozó beszéd. Jön a depressziós stádium, amire érzékeny és nyomott hangulat, lassúság jellemző, nehéz felfogással karöltve. Ekkor gyakori a rosszullét, a hányás, a filmszakadás is. Ha az illető ennél is többet iszik, akkor – ahogy mondani szoktuk – kiüti magát, elalszik, kritikusabb esetben, ami szerencsére nem túl gyakori, kómába esik vagy meghal.
Ezzel szemben a patológiás részegségnél nem beszélhetünk fokozatokról, és elég egy kevés alkohol, hogy beindítsa a tudatzavart és az átmeneti pszichotikus állapotot, ami néhány perctől több óráig is tarthat – tudom meg Csernay Ákos klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek-szakpszichológiai igazságügyi szakértőtől. Ennél az állapotnál sem a mozgás, sem a beszéd nem torzul, hiszen az illető nem is ivott annyit, emiatt lényegében nem tűnik részegnek. Kívülről. Belül azonban rövid idő alatt számos drasztikus változás végbemegy.
„A beteg elveszíti a realitáskontrollt. A személyiségtől idegen cselekmények is előfordulhatnak, szemben a szokványos részegséggel. Hallucinációk, paranoid téveszmék is létrejöhetnek, a kapcsolatteremtés nehézkessé válik, furcsa viselkedés, agresszió, heves, indokolatlan indulatkitörés is előállhat. A folyamat végén amnézia és terminális alvás áll, azaz az érintett elalszik, és utána nem emlékszik a történtekre” – sorolja a szakember. Fontos kiemelni: egyáltalán nem biztos, hogy ez a fajta átmeneti elmebetegség minden egyes alkalommal bekövetkezik, amikor az illető iszik.
A beteg viselkedése kiszámíthatatlanná válik (Képünk illusztráció – Fotó: Matt Cardy/Getty Images)
Ha a tüneteknek csak egy része tapasztalható, akkor beszélünk a H. Istvánnal kapcsolatban is felhozott abortív (csökevényes) kóros ittasságról. Ekkor a tudatzavar nem annyira mély, és a valóságtól sem szakad el teljesen az ember. Pont emiatt ennek a kivizsgálása talán még bonyolultabb lehet, mint a „teljes értékű” patológiás részegségé.
Előfordul, hogy a rendellenesség veleszületett, de jó néhány okból kifolyólag kialakulhat később is az ember élete során. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani leveléből kiderül, hogy agysérülés, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, epilepszia vagy akár egy műtét következménye is lehet, de átmeneti okok szintén közrejátszhatnak a kialakulásában, amilyen az éhezés, a kimerültség vagy például egy pszichés trauma. Előfordulhat, hogy gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik, vagy egy betegség tünete, emellett alkoholfüggőknél is kialakulhat.
Az állapot nem gyógyítható, az egyetlen megoldást azt jelenti, ha a személy tartózkodik az alkoholtól.
A betegséget nem könnyű feltérképezni
A fentiek tükrében persze egyértelmű, hogy a patológiás részegség, illetve az abortív kóros ittasság és az ilyen állapotban elkövetett bűncselekmény kivizsgálása egyáltalán nem egyszerű. Adná magát, hogy a vizsgálandó személyt kínáljuk meg egy-két pohár alkoholos itallal, aztán figyeljük a hatást – ám ez amellett, hogy veszélyes és nem túl humánus, még csak nem is célravezető, hiszen ahogy fent írtuk, kóros állapot nem következik be szükségszerűen minden italozás alkalmával.
Ha a betegség szervi problémából ered, annak felderítésére EEG-, koponya CT- vagy MRI-vizsgálatot alkalmazhatnak, egyébként elmeszakértő (aki egyben pszichiáter szakorvos) véleményére van szükség.
„A szakember elsősorban a tudatzavar meglétét vizsgálja. Ebben a tekintetben fontosak a tanúvallomások, illetve a cselekmény jellege. Az amnézia fennállása szintén jellemző tünet. Elkülönítő tényező továbbá, hogy a tett robbanásszerű, értelmetlen, célszerűtlen, brutális és ismeretlenekre irányul. Nagyon fontos annak a feltárása, hogy az elkövetett cselekmény énidegen és motiválatlan, azaz nem magyarázható az adott élethelyzettel, inadekvát, emberileg és pszichológiailag indokolatlan. Például hogy az illetőnek semmi oka nem volt egy vadidegen embert megtámadni vagy megölni, semmiféle >>nyeresége<< nem származott belőle, és emberileg is távol áll tőle. A cselekmény során az illetőt vitális szorongás, félelem, düh jellemzi” – magyarázza Csernay Ákos.
Attól sem szabad eltekinteni, hogy ha valaki patológiás részegség állapotában követ el bűncselekményt, azután úgynevezett emocionális vákuum alakul ki nála, tehát érzelmileg sivár, közömbös; pontosan azért, mert nem tud azonosulni a tettével, úgy tekint rá, mintha valaki más követte volna el – tudom meg a szakembertől. A pszichiáter szakorvosnak ezt a jelet is figyelembe kell vennie a vizsgálat során. A feltárás tehát részletes kikérdezéssel, sztenderd pszichiátriai vizsgálattal és a tanúvallomások elemzése révén történik.
Ha agresszívvá válunk az alkoholtól, jobb, ha segítséget kérünk. (Képünk illusztráció. Fotó: Andrew Burton/Getty Images)
Bűn és bűnhődés
A patológiás részegség, illetve az abortív kóros ittasság büntetőjogi szempontból sem egyszerű kérdés. Annyi viszont biztos, hogy az állapot a személy beszámíthatóságát korlátozhatja vagy kizárhatja, kivétel ez alól, ha az illető eleve tudatában volt a betegségének.
Magyarországon az elmúlt években két eset kapott nagyobb médiavisszhangot, amikor megállapították ezt a fajta időleges elmezavart súlyos bűncselekmények elkövetőinél. 2014 szeptemberében történt, hogy az egyébként jó családból származó, diplomás fiatalember, Tamás a saját lakásán alkoholt fogyasztott, majd útra kelt, és a Keleti pályaudvarnál belekötött egy hajléktalanba (ekkor még nem történt komolyabb baj), később pedig a VII. kerületben arcon lőtt egy embert, és szétvert egy telefonfülkét. Először 6 év börtönbüntetésre ítélték, később azonban kételyek támadtak a beszámíthatóságával kapcsolatban. A szakemberek kóros részegséget állapítottak meg nála, és Tamást végül felmentették. Innia nem szabad többet, és ha ismét bűncselekményt követne el patológiás részegség állapotában, már nem lesz hozzá kegyes a bíróság.
2015 márciusában Zsolt egy baráti italozásról tartott hazafelé. A Bosnyák téren, a hetes busz megállójában rátámadt egy férfira, aki – feltételezhetően védekezésképp – elővette a pillangókését. A kés azonban Zsolthoz került, aki a térfigyelő kamera tanúsága szerint gépies mozdulatokkal szurkálni kezdte a férfit. Összesen 57-szer vágta bele a pengét, már nem lehetett megmenteni. A szemtanú és a kiérkező rendőrök szerint az elkövető nem volt magánál, bilincselés közben állítólag többször el is aludt, később pedig semmire sem emlékezett. A férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolták meg, amiért akár 20 év szabadságvesztésre is ítélhették volna. Mivel patológiás részegséget állapítottak meg nála, a büntetést végül enyhítették: 9 évet kell fegyházban töltenie.
Makai Viktória támadójának ügye jelenleg vádemelési szakaszban van. A vád szerint az éjjeli órákban támadt a férfi a futó nőre, aki a bántalmazás következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen szexuális erőszak bűntette és súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vád szerinti bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a halmazati szabályok alapján – 11 évig terjedő szabadságvesztés. A kerületi ügyészség a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta.
