Ne légy rest, egyél rost!

Gasztroenterológusnál jártam, aki nekem szegezte a kérdést, hogy hány gramm rostot fogyasztok naponta. Mivel soha, senki nem említette még, hogy aznap mennyi rostot fogyaszt, nem éreztem magam nagyon kellemetlenül, amiért fogalmam se volt a válaszról. A zárójelentésemre mindenesetre nagy betűkkel odaírta, hogy

A következő héten számoltam a rostbevitelem. 10 és 20 gramm között mozgott, úgyhogy volt még hova fejlődnöm. Abban viszont már most biztos vagyok, hogy Magyarországon az, aki nem törekszik kifejezetten arra, hogy bevigye a megfelelő mennyiséget, az bizony meglehetősen rosthiányosan táplálkozik, ami rengeteg betegséget okozhat. Nem meglepő ezután, ha elárulom, hogy pont azokról a betegségekről van szó, amik az utóbbi évtizedekben igencsak megsokszorozódtak.

Ez történik, ha nem eszel elég rostot

Az egyik ilyen a divertikulózis, ami a fejlett, nyugati társadalomban minden harmadik embert érint. A divertikulózis számtalan kellemetlen hasi tünettel járhat, de a vastagbéldaganatok kialakulásának is az előszobája lehet, ami szintén a rostszegény táplálkozás egyik következménye. A rostok viszont megnövelik a béltartalom térfogatát, ezzel felhígítják a keletkező rákkeltő anyagok koncentrációját, illetve megmozgatják a beleket, ezzel csökkentve a béltartalom áthaladásának idejét.

A rostdús táplálkozás egyáltalán nem csak a székrekedéssel küzdőknek ajánlott, hanem mindenkinek.

• A cukorbetegeknek hasznos, mert nem engedi ingadozni a vércukorszintet.
• A túlsúlyosaknak segíti lefogyni, ugyanis sokkal később lesznek csak éhesek a vércukor ingadozásának megakadályozása miatt is, és azért is, mert a rostok rengeteg vizet képesek megkötni, ezáltal növelik a teltségérzetet.
• A magas koleszterinszinttel élőknek is nagy segítség a megfelelő rostbevitel, mert csökkenti rossz koleszterin felszívódását.
• Bónuszként a sok rost szuper táptalaj a beleinkben élő úgynevezett jó baktériumoknak, a probiotikumoknak, amiket érdemes inkább karbantartani, mint utólag patikában kapható szerekkel megpróbálni pótolni.

Lássuk, miben mennyi rost található

A fehér lisztből készült kenyeret tulajdonképpen el is felejthetjük, ugyanis maximum feleannyi rost van benne, mint a teljes kiőrlésű változatban. Jó hír, hogy nagyon finom teljes kiőrlésű kenyerek kaphatóak, csak arra kell odafigyelni, hogy a címkén az összetevők között első helyen szerepeljen a teljes kiőrlésű liszt a hozzávalók között, különben csak a nevében és a színében teljes kiőrlésű az a kenyér.

A zabpehelyben 10 gramm rost található 100 grammonként. Ha zabkásával vagy müzlivel indítjuk a napot, akár az ötödét is bevihetjük a napi rostadagunknak.

Meglepő, hogy egy almában milyen kevés a rost: 1,3 gramm 100 grammonként. Gyümölcsökből legjobb választás a málna, de a többi apró magos bogyógyümölcs is a legmagasabb rosttartamú gyümölcsök közé tartozik. Az aszalt gyümölcsök jó helyen állnak a listán, de sajnos nagyon magas a cukortartalmuk, úgyhogy ha fogynunk is kell, akkor maradjunk a friss gyümölcsöknél.

A zöldségek közül a hüvelyesekkel járunk a legjobban, szinte mindegyik legalább 10 gramm rostot tartalmaz, és a mediterrán diétát követők is bőven fogyaszthatják, így érdemes hetente legalább kétszer fogyasztanunk belőlük. Változatos módon felhasználható élelmiszerfajtáink a hüvelyesek. Készíthetünk belőlük levest, főzeléket, salátát, keverhetjük szinte mindenféle körettel, de összetörve és fűszerezve nagyon klassz pástétomok lesznek belőlük, amiket akár zöldségekkel mártogatva is ehetünk.

Örömmel olvastam a magas rosttartalmú ételek listáján, hogy a hajdinában 25 gramm a rost, de sajnos az évi hajdinafogyasztásom jóindulattal is csak a nullát közelíti, így ezzel nem lettem kisegítve. Viszont a bulgur a 10 grammjával már barátságosabb választásnak tűnik, és a család többi tagja is szereti. Kicsit túlbecsültem a barna rizst, kiderült, hogy alig 3,4 gramm rostot tartalmaz, alig többet, mint a basmati rizs, ami viszont finom.

Vacsora után még sokszor legalább 8-10 gramm rost hiányzik az előírt mennyiséghez képest, amit legkönnyebben viszonylag jóízű zabkorpával vagy meglehetősen rosszízű, de nagyon magas rosttartalmú búzakorpával tudok pótolni. Két deka búzakorpában ugyanis pont 10 gramm a rost, csakhogy ez a mennyiség hat evőkanálnyi korpát jelent a meglehetősen fűrészporszerű korpából, és kétszer ennyit a zabkorpából. Vagyis, ha nem lovak vagyunk, akkor bizony lehetetlen megenni.

Így aztán az esetek nyolcvan százalékában maximum 25 gramm rosttal zárom a napot úgy, hogy egész nap igyekszem a lehető legtöbbet bevinni belőle, és szinte mindent lecseréltem a konyhámban. Nem vagyok még elégedett, de vigasztal a tudat, hogy így is sokkal helyesebben táplálkozom, mint előtte.