Nem látott még orvos, de úgy gondolod, nincs is rá szükséged, mert a Google-lel karöltve már diagnosztizáltad magad? Laktózmentesen, gluténmentesen, esetleg fruktózmentesen étkezel, vagy azt gondolod, a hús okozza a problémáidat, így a vegetáriánus vagy egyenesen a vegán utat választottad? Az öndiagnózis több kárt okozhat, mint sejtenéd.
Téves és veszélyes öndiagnózis
Az öndiagnózisnak mindig is megvoltak a veszélyei, azonban most egy tanulmány még élesebben rámutatott, milyen nagy mértékben torzíthat az otthon felállított kórkép: az eredmények szerint jelentősen kevesebben szenvednek ételallergiában, mint ahányan azt magukról gondolják. A nemrégiben végzett kutatás kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a magukat ételallergiásnak tartó felnőttek közel felénél az otthoni „diagnózis” orvosilag nem igazolható: amíg a felnőtt lakosság 19 százaléka azt gondolja magáról, hogy ételallergiában szenved, addig ez a valóságban alig több mint feleennyi emberről, azaz 10 százalékról mondható el csupán. A tanulmányt Anna és Robert H. Lurie, a Northwestern Egyetem Gyermekkórházának kutatói készítették 40 000 felnőtt részvételével, egyéves időtartam alatt. A kutatócsoportot dr. Ruchi Gupta gyermekorvos és ételallergia-kutató vezette, aki elmondta:
Bár azt tapasztaltuk, hogy 10 felnőttből csupán egy szenved ételallergiában, közel kétszer annyian gondolják úgy, hogy bizonyos élelmiszerekre allergiásak, miközben a tüneteik ételintoleranciát vagy más, étel okozta problémát mutatnak.
Az orvos fontosnak tartja, hogy amíg nem látott minket szakember, nem végezték el a szükséges vizsgálatokat, és nem kaptuk meg a végső diagnózist, önkényesen ne vonjunk ki az étrendünkből semmit, mert annak a szervezetünk láthatja kárát. A szakember szerint maga a diagnózis felállítása bonyolult folyamat, hiszen számos allergia és ételintolerancia tünetei átfedésben lehetnek egymással, és akár anafilaxia, azaz súlyos és sokszor életveszélyes túlérzékenység is állhat a háttérben. A kutatás során azokat minősítették allergiásnak, akiknél kettő vagy több súlyos tünet állt fenn, és ezek több szervet is érintettek vagy intenzív tüneteket produkáltak. Az allergiás tünetek közé tartoztak a bőrelváltozások, a szív- és gyomorproblémák, a légúti megbetegedések, valamint a nyálkahártyán tapasztalható elváltozások.
Felpuffadsz, vagy a fejed fáj? A tünetek jelezhetnek ételallergiát is, de távolról sem biztos, hogy ez áll a háttérben
A kutatók a vizsgálat során azt is megállapították, hogy a résztvevők közel felénél a bizonyított ételallergia felnőttkorban alakult ki, amin még a szakemberek is meglepődtek. Dr. Gupta szerint több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsék az okokat, és rájöjjenek, miként tudják megakadályozni vagy legalább csökkenteni a felnőttkori ételallergiát. A tanulmány szerint a felnőttek körében a leggyakrabban kimutatott allergének sorrendben a következők:
- kagyló
- tej
- földimogyoró
- dió
- hal
- tojás
- búza
- szója
- szezámmag
Ami az egyik barátodnak bevált, még nem biztos, hogy neked is jót tesz
Kimberly Key pszichoterapeuta, mediátor és táplálkozástudománnyal foglalkozó szakember számára sem ismeretlenek az egészségügyi problémák, és ő is megtapasztalta a „mentes” életmód buktatóit, illetve végigjárta a lépcsőfokait is, miközben igyekezett rátalálni a lehető legegészségesebb étkezési módra, és megoldást lelni a gondjaira.
Nem olyan rég másról sem hallhattunk, olvashattunk, mint vegyszerekkel telepumpált élelmiszerekről, szennyezett vízről és egyéb ártalmas környezeti hatásokról. Dr. Key saját bevallása szerint először a bioélelmiszerekre kattant rá, majd a mérgező ételek tanulmányozása során a magas fehérjetartalmú étrend és a rák kapcsolatát vizsgálta, aminek hatására vegetáriánus lett. Aztán megismerte a kazeinben és a laktózban rejlő veszélyeket, így vegán lett, de a problémái nem oldódtak meg, sőt: pont abban az időszakban, amikor a lehető legtisztábban és „legmentesebben” igyekezett étkezni, saját bevallása szerint komoly egészségügyi gondokkal küzdött. De mindenre volt magyarázata: a fejfájást, a légszomjat és a gyomorfájdalmakat a szennyező anyagoknak tudta be, nem pedig annak, hogy nem a számára megfelelő étrendet követi.
Dr. Key pszichológiai tanulmányai során megismerte a stressz egészségre gyakorolt hatását, és idővel a holisztikus orvostudományt is gyakorolni kezdte, mivel rájött, hogy minden ember anyagcseréje eltérő, azaz a genetikánk, a táplálkozási szokásaink és a kultúra, amiben szocializálódunk, mind kihatással vannak emésztésünkre, így a tápanyagigényünk is eltérő. Van, akinek több fehérje kell, más szervezete nagyobb arányban igényli a szénhidrátot vagy éppen a keményítőt. Ami az egyikünknek jó, az a másiknál akár tönkre is teheti az emésztést.
Az ételek a fizikai mellett az érzelmi állapotunkra, az idegrendszerünkre, a hormonháztartásunkra és a mentális egészségünkre is befolyással lehetnek. Étvágytalanság, hízás, fogyás, depresszió, hangulatingadozás, hányinger, fáradtság, emésztési zavarok, fejfájás és migrén, valamint számos más gyulladásos megbetegedés kiváltója lehet, de még az immunrendszerünket is megtorpedózhatja egy nem jól beállított étrend.
Fotó: David Silverman/Getty Images
Dr. Key a tesztelés, kitapasztalás mellett teszi le a voksát – természetesen szakember felügyelete mellett. Ha magad kísérletezel, akkor könnyen összezavarhat az eredménytelenség, és fennáll a veszélye annak is, hogy a tüneteket sem tudod helyesen beazonosítani. Vagyis a doktornő szerint fontos, hogy szakemberrel konzultálva járjunk annak a végére, milyen anyagcseretípusba tartozunk, és annak megfelelően étkezzünk.
Emellett arra is bátorítok mindenkit, hogy azokat az élelmiszereket is vegye számításba, amiket azért fogyaszt, hogy jobb legyen az emésztése. Ugyanis könnyen lehet, hogy éppen olyan ételekre vagyunk allergiások, amelyektől a megoldást reméljük.
Emellett fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot igyunk, hidratáljuk a szervezetünket, aludjunk eleget – a mellékvesekéreg mirigyei este 10 órától éjfélig működnek hatékonyan –, és figyeljünk arra is, hogy az érzelmi életünkből is töltekezni tudjunk néha napján. Az ölelés, az érintés növeli a dopaminszintet, ami az ellenálló képességünkre is jó hatással van. Dr. Key szerint az is előfordulhat, hogy valójában nincs szükség semmilyen allergén kivonására, „csupán” a mentális egyensúlyt kell visszaállítani. Nem szabad elfelejteni, hogy a sokat emlegetett zöld növények nem biztos, hogy mindenki emésztőrendszerére jó hatással vannak, ezért nem vehetünk egyetlen táplálkozási tanácsot sem általános érvényű iránymutatásnak. Dr. Key azt tanácsolja azoknak, akik ételallergiára gyanakodnak, hogy vegyék figyelembe a következőket:
- Nincs egyetlen étrend sem, amely mindenki számára működik, mert az emberek különböző anyagcsererendszerrel rendelkeznek, így az az egészséges étkezés, amely nem összeegyeztethető az anyagcseretípusoddal, sok problémát okozhat.
- Számos ételallergia csökkentheti a szervezet ellenálló képességét, fokozhatja az éhséget, valamint a fizikai és mentális egészségre is rossz hatással lehet.
- A hormonok és a magas vércukorszint megzavarhatja a baktériumok kényes egyensúlyát a bélrendszerben, ami fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.
- Figyelj a tested jelzéseire, és az étrendedet hangold össze az életmódoddal, valamint a személyiségeddel is. Az, ami az egyik barátodnak bevált, neked akár még ártalmas is lehet.
Amellett, hogy ügyelünk az egészségünkre, ha úgy érezzük, valami nincs rendben az emésztésünkkel, keressünk fel egy szakembert, és végeztessük el a szükséges vizsgálatokat ahelyett, hogy otthon, az internet segítségével állítanánk fel a diagnózist!
