Derékfájással indul, de a vége mozgáskorlátozottság is lehet – vedd komolyan, ha jelez a gerinc!

15 évig szerkesztő, majd marketinges voltál, most gerincterapeuta gyógytornász. Megtaláltad a helyed?

Életem szinte minden pillanatát a gerinc tölti ki, azt hiszem, igazi fanatikusa vagyok a témának. Ez a munkám, erről olvasok állandóan, ezt kutatom rendszeresen, ezzel kapcsolatosan születnek az újabb és újabb terveim, álmaim. Olthatatlan tudásszomjjal végzem a képzéseket, iskolákat a témában. Mindent tudni akarok a gerincről. Szó szerint mindent! Szóval igen, azt hiszem, megtaláltam az utamat. A „civil” munka mellé folyamatosan kúszott be az egészségfejlesztés, pár évig párhuzamosan haladt a kettő, majd egy bátor lépéssel feladtam az előbbit, és mindent egy lapra tettem fel. Szerintem jól döntöttem. Sose voltam ilyen boldog és kiegyensúlyozott, mint azóta. A segítségnyújtás mindig is közel állt hozzám, az a típus vagyok, aki jobban szeret adni, mint kapni, így nem csoda, hogy segítő szakmát választottam az új pályámon. A gyógyítás az egyik legcsodálatosabb dolog.

Miért pont a gerinc az, amire a legnagyobb hangsúlyt fekteted?

Mondhatnám, hogy véletlenül tévedtem be az első gerinces képzésre, de ilyen nincs. Mivel tinédzserkorom óta voltak gondjaim a gerincemmel, aztán a 15 évnyi irodai munka is megviselte, nem csoda, hogy tudni akartam, mi okozza a problémát, és mi a megoldás. Azt mondjuk nem gondoltam, hogy ilyen fatális lesz ez az első találkozás a témával! Akkor ott, az első képzésen elvesztem örökre. Lenyűgöz az emberi test működése, a gerincé pedig különösen izgalmas, összetett. A saját érintettségem folytán nagyon együtt tudok érezni a derékfájósokkal, talán ez is ad valami küldetéstudatot. És hát persze a saját gerincem karbantartásával szerzett tapasztalatom az alapja az általam kidolgozott mozgásrendszereknek.

Mik a leggyakoribb problémák? Ezeket a panaszokat mennyire lehet gyorsan korrigálni?

A derékfájás és a nyak érintettsége a leggyakoribb. Ezen a két helyen terv szerint homorúnak kell lennie a gerincnek, de az ülő életmóddal, ami már gyerekkorban indul, sajnos ez a két görbület gyakorta van egyenes vagy akár domború helyzetben. Ezzel természetesen nincs baj, amíg egy-egy mozdulatról van szó, hiszen természetes, hogy például a fejünket le tudjuk hajtani, és ilyenkor a homorulatból átmegy domborulatba ez a terület. De ha ezt napi 10 órán keresztül tesszük, azt már nem fogja szeretni a gerincünk. A lényeg mindig az időfaktoron van, tehát ha sokszor vagy hosszú időn keresztül éri egy hatás a szervezetet, arra indulnak el reakciók. Mivel a szervezet nagyon sokáig kompenzáló mechanizmusokkal próbálja fenntartani az egyensúlyt, ezért csak nagyon sokára jelennek meg az első panaszok is. Addigra viszont már egy sor kompenzációs probléma is társult az eredetihez. Így ezek gyógyítása hosszú időt vesz igénybe. Heteket, hónapokat. Ezt muszáj megérteni, és türelemmel lenni a gyógyulási folyamat során. Sajnos előfordul, hogy nem tudunk teljesen tünetmentes állapotot elérni, ha bizonyos szövetek károsodása nagyobb mértékű, de ilyenkor törekszünk a jó életminőség elérésére, és annak megtanítására, hogy lehet minél inkább elkerülni a fájdalmat.

Milyen problémákat, tüneteket okozhatnak a kezeletlen gerincproblémák? Meddig tud elmenni egy „szimpla derékfájás”?

A legrosszabb kimenet a szinte elviselhetetlen fájdalom és mozgáskorlátozottság, idegi érintettség esetén egyes izmok átmeneti bénulása vagy vizelet-, széklettartási probléma. De ez utóbbiak már bőven a műtéti indikáció körébe tartoznak. A gyulladásos eseteknél – több minden is begyulladhat a gerincen – eljön az a pont, ahol azt mondja a szervezet, hogy itt a vége, nem tudom tovább kompenzálni az egyensúly felbomlását. Ez olyan fájdalommal és izomfeszüléssel járhat, hogy lényegében mozdulni sem tud a páciens. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy ezek az utolsó cseppek a pohárban. És ez a pohár elég nagy, sokáig tart, míg megtelik, tehát jó lenne a „szimpla derékfájásnál” már keresni a megoldást, sőt megtanulni helyesen használni a testünket, és megelőzni azt.

Te már egy buszon ülő ember láttán megmondod, hogy mikor és hol fog fájni a háta?

Ez azért nem ilyen egyszerű. Természetesen van egy sztenderd, hogy körülbelül mi a helyes tartás, mozgás, de ne felejtsük el, hogy minden gerinc és minden szervezet más. Ami az egyik embernek rövid időn belül problémát okoz, az a másiknak sosem fog. Még ha ugyanarról a mozdulatról is van szó. Mikor jön a beteg, és elmondja, hogy mik történtek vele eddig, milyen munkát végez, hogyan mozog – ez utóbbit meg is szoktam figyelni, mikor érkeznek –, már a tizedik percben van egy prekoncepcióm, hogy mi lehet a baj. Ezután vizsgálatokkal, tesztekkel próbálom kideríteni, hogy valójában mi okozza a problémát, és az esetek többségében ez egybevág az előzetes gondolatommal.

Ha már gyógytornász: nagyon sok a cikk, videó az interneten, miért érdemes akkor személyesen felkeresni egy szakembert?

Sokan írnak, hogy adjak valami gyakorlatot. De mivel a fájdalomnak ezer oka lehet, muszáj személyesen megvizsgálni a pácienst. Látatlanban maximum olyanokat tudok adni, amelyek tűzoltásnak jók, de aztán a gyógyuláshoz már egy személyre szabott, komplex mozgásprogram és kezelési program kell. Vannak alapgyakorlataink, de mindig látnom kell, hogy a páciensnek ezek mennyire mennek (vagy nem mennek), hogy módosíthassam őket a testéhez illően. Mert mondhatom, hogy térdelj le, és tedd fel a kezed egy székre, ha például a vállával vannak problémák, és nem tudja odáig felemelni a karját, akkor muszáj ezen módosítani. De ehhez látnom kell, hogy hogyan kivitelezi a kért feladatot.

Azt mondod, „a felelősség a gerinc tulajdonosáé” – vannak mégis olyan kórtörténetek, események melyek rajtunk kívül álló okból növelik vagy csökkentik a gerincprobléma kialakulásának esélyét?

Igaz, sok esetben a genetikánk, az anatómiai felépítésünk hordozza magában a gerincbántalmak kialakulásának esélyét. Aztán ott vannak a balesetek, amik váratlan események, ezek szintén nem védhetők ki. De az esetek többségében az egyén felelőssége, hogy mi történik a gerincével. Még ha tudom is, hogy az én anatómiám nem a legjobb, megvan a módja, hogy annak megfelelően miként tudom elkerülni a fájdalmat.

És ott a gerinchigiéna, ami épp olyan, mint például a fogaink higiéniája. Ha nem tartjuk be, jön a szuvasodás. Kinél gyakrabban, kinél ritkábban… Ez is genetika. Ha a gerinchigiéniát nem tartjuk be, akkor a derékfájás jön. Kinél előbb, kinél utóbb.

A gyógytornán az ember nagyon tudatos, de aztán hazamegy, és minden megy tovább a maga útján…

Erre mindig felhívom a figyelmet: a heti egy-két találkozás mellett van még 166 óra a héten, ami lényegesen több, tehát nemcsak a tornán, hanem a mindennapi mozgások tudatosabbá tételén is áll vagy bukik a siker. A fájdalmat gyorsan tudjuk csillapítani, de a gyógyuláshoz az újraprogramozás kell. Szerintem nem ördöngösség. Ugyanolyan tanulási folyamat, mint a nyelvtanulás. Szóval a jó gerincprogram nemcsak szimplán torna, hanem mozgástanítás.

Milyen egyéb sportokkal, tevékenységekkel lehet javítani a dolgot?

Azt gondolom, ha kialakítunk egy egészséges mozgásos szoftvert a fejünkben, akkor bátran sportolhatunk bármit. Vannak kevésbé gerincbarát sportok, de azoknak sajnos az a sajátosságuk, hogy azzal a tartással, mozgással kell végezni őket. A fittségi edzés tökéletesen alkalmas a gerinc karbantartására, ha helyesen végezzük a gyakorlatokat. Jógaoktatóként természetesen nem hagyhatom ki, hogy a jóga gyakorlatai mennyire intelligens módon dolgoztatják meg a testet, persze itt is csak megfelelően felkészült oktató vezetésével és igazodva az egyéni sajátosságokhoz. Ami teljesen új szemlélet, az a fasciák (kötőszövetek) karbantartása, tréningje, ennek tükrében elég rendesen át kell alakítanunk a korábban kialakult képet a bemelegítésről, stretchingről, mozgásmintákról. De ez egy külön misét megérne. Az pedig, hogy már gyermekkorban elkezdjük a tudatos testmozgást, szerintem kiemelten fontos lenne!

Milyen szerinted a gerinc szempontjából ideális világ?

Ez a szófordulat, hogy „ideális világ”, nagyon sokszor elhagyja a számat az oktatásaim során. Mert igen, egy ideális világban az emberek megtanulnák használni a testüket, ahogy megtanulnak autót is vezetni. Ott is tudjuk, hogy kuplung nélkül nem valami jó sebességet váltani, ezt már az a hang is jelzi, amit olyankor hallani. Aztán az ideális világról az is elmondható, hogy ott az emberek előbb rendbe tennék a mozgásrendszerüket, kiküszöbölnék annak kompenzációit, deficitjeit, és csak utána állnának neki a strandformát kigyúrni. Mert egy rossz struktúrára ráedzeni az egyik legnagyobb hiba. Mondjuk ehhez jól felkészült edzők kellenének elsősorban, másodsorban pedig az, hogy ne sajnálják az emberek az időt és pénzt a korrekciós edzésekre, amik az ő érdekükben történnek. Mert aztán tölthetik az idejüket és költhetik a pénzüket a gyógyulásukra.

Rengeteg tippet és gerincbarát tornagyakorlatot találhattok még Almásy Csilla Facebook-oldalán.