„Egy egészséges kisbaba reményében csinálom végig a terhességet, és egészen addig kitartok, míg világra nem jön” – mondta a Facebook-oldalán közzétett videójában Laura Anderson. A brit kismama egyike annak a több ezer nőnek a világon, akinél a terhessége alatt hiperemezis gravidarum, vagyis terhességi vészes hányás lépett fel. A fiatal nő a diagnózist követően úgy döntött, videósorozatot készít, hogy bebizonyítsa, a terhességi vészes hányás igenis betegség.
Az orvostudomány mai állása szerint a hiperemezis gravidarumról – ami megkeserítette Katalin hercegné mindhárom és Amy Schumer első terhességét – nagyon keveset tudunk. Ami biztos, hogy a lefolyása összefüggést mutat a női szervezetben lévő HCG (terhességi hormon) koncentrációjának változásával. Ezt igazolja a megfigyelés, hogy az érintett kismamák egy részénél a kínzó tünetek a második trimesztertől jelentősen csökkennek.
Laura nem tartozik ezek közé a kismamák közé: a várandóssága 8. hetétől kezdve vannak tünetei, amelyek az elmondása szerint az idő előrehaladtával egyre csak rosszabbodnak. Mostanra odáig fajult a dolog, hogy Laura képtelen enni, napjában pedig tíznél többször rohan a mosdóba hányni. „Több mint 8 kilót fogytam a terhességem első 16 hetében. Mindezt úgy, hogy semmit nem szeretnék jobban, mint enni” – mondja az egyik általa közzétett videóban könnyek között, majd hozzáteszi, borzasztóan rosszul esik neki, hogy se a környezete, se az orvosai nem gondolják úgy, hogy komoly betegsége lenne.
„Ha valaki még egyszer a gyömbérrel vagy a sós keksszel jön, meg azzal, hogy attól majd biztosan jobban érzem magam, leüvöltöm a haját.” A fiatal nőnek rengeteg rossz élménye van a betegség miatt, de azt mondja, mind közül a legrosszabb az volt, mikor az orvosa azzal gyanúsította, hogy evési rendellenessége van. „Azt vágta a fejemhez, hogy szándékosan éheztetem magam” – sírta el magát Laura, akit annyira megviselt az elmúlt néhány hónap, hogy komolyan fontolgatja: a szülés után kiveteti a méhét.
„Együttérzek az összes olyan nővel, aki a HG miatt kénytelen megszakíttatni a terhességét. Ez nem az ő döntésük volt, a betegségük döntött helyettük” – mondja, majd hozzáteszi, tisztában van vele, hogy sokakat magára haragít majd a kijelentésével, mégis úgy érzi, fel kell szólalnia, hogy egyszer és mindenkorra tudatosítsa mindenkiben: a terhességi vészes hányás nem nyafogás, hanem betegség.
