Néhány éve Belgrádban jártam, és betértünk egy szórakozóhelyre. A terem úszott a cigarettafüstben. Dohányzó ismerőseim örömmel fogadták, hogy a hazai tilalom bevezetése után végre újra dohányozhatnak bent is, én azonban tíz perc után kimenekültem a szabadba, mert csípte a szemem a füst, és úgy éreztem, mindjárt megfulladok. Ezek persze csak a passzív dohányzás okozta kis kellemetlenségek, de aki tartósan kénytelen más füstjét belélegezni, komoly betegségeket is szerezhet.
Nikotin, kátrány és még ezernyi más
A cigarettafüstben rengeteg különböző kémiai vegyület található. A nikotin és a szénmonoxid mellett van benne például benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, formaldehid és persze kátrány. Ez utóbbi lerakódik a tüdőben, csökkenti annak légzési felületét, és több olyan anyagot is tartalmaz, amelyek nagy mennyiségben rákkeltők lehetnek. A passzív dohányzás az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) legutóbbi adatai szerint világszerte évente 600 ezer halálos áldozatot követel, egyharmaduk gyermek.
A gyerekek különösen veszélyeztettek (Fotó: iStock)
„Egy cigaretta elszívásakor a káros anyagok mintegy egynegyedét szívja be az, aki cigarettázik, és a háromnegyedük kerül ki a levegőbe. Ha egy légtérben tartózkodunk egy dohányossal, akkor azt a háromnegyed részt azok fogják belélegezni, akik nem is dohányoznak –magyarázza dr. Járai Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára. – A levegőbe kikerülő cigarettafüstben minden benne van, ami a letüdőzött füstben is, csak azt a filter sem szűri meg. Sokan lebecsülik a passzív dohányzás hatásait, pedig súlyos következményei lehetnek. A legszorosabb összefüggés a passzív dohányzás és a különböző rákos megbetegedések között van, de a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is ugyanúgy elősegíti a passzív dohányzás, mint az aktív.”
A gyerekek különösen veszélyeztetettek
Járai Zoltán páciensei között is vannak olyan házaspárok, ahol az egyik fél dohányzik, a másik nem, és a nem dohányzónál is súlyos szívbetegség alakult ki. Ennek oka lehet a passzív dohányzás, de esetükben nagyon sok más közös tényező is van, mint a hasonló életmód és étrend, így nehéz egyértelműen meghatározni, mi áll a betegség hátterében.
„Különösen veszélyeztettek a gyermekek, hiszen náluk az az időszak, amit a szüleik miatt passzív dohányosként elszenvednek, pont egy érzékeny periódus a fejlődés szempontjából. Persze itt is nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy csak a passzív dohányzás áll egy betegség kialakulásának hátterében, de azt például tudjuk, hogy a fiataloknál egyre korábban jelenik meg a magas vérnyomás, korábban alakulnak ki súlyos éreltérések, mint például a koszorúér-betegség, mint régen. Ennek lehet ez az egyik kiváltó oka, de persze az életmódnak is nagy szerepe van benne” – mondja dr. Járai Zoltán.
Magyarországon 2012-ben szigorították a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A tilalom az otthon vagy az autóban gyerekeik mellett dohányzó szülőkre nem vonatkozik, és azt gondolnánk, ennek veszélyeivel mindenki tisztában is van. De mindennapos tapasztalat, hogy ez sajnos egyáltalán nincs így.
Egy gigantikus hamutál közepén
Néhány éve Horvátországban nyaraltunk, és épp kényelmesen elhelyezkedtem volna a tengerparti strandon, mikor feltűnt, hogy tele van a part csikkekkel. Bármerre is helyezkedtem, mindenhol ugyanez volt a helyzet, az apró kövek közt ezernyi csikk bújt meg.
Míg a szemetelést a legtöbben elítélik, a csikkek elpöckölésével valahogy megengedőbbek vagyunk, mondjuk úgy, hogy ez a szemetelés társadalmilag elfogadottabb formája. Csakhogy e gyakorlat következtében Földünk lassan olyan lesz, mint egy gigantikus hamutál, és ez nem marad következmények nélkül.
A WHO dohányiparról szóló jelentéséből kiderül, hogy az eldobált csikkek az óceánokból és az utcákról összegyűjtött szemét 30-40 százalékát teszik ki. A szervezet becslései szerint az elszórt csikkek össztömege 2014-ben világszerte 680 millió kilogramm körül volt. A csikkekből évente 4,5 billiót dobálnak el a dohányosok.
Kiszűrte, majd szabadon engedi
Bár sokan csak legyintenek, hogy a csikk csupán papír, valójában egy papírba csomagolt, ragasztóanyaggal rögzített füstszűrőről beszélünk, ami a cigaretták többségében rengeteg kis cellulóz-acetát-rostból áll. Ez nem bomlik le pár nap alatt, hónapok, akár több év is szükséges ehhez, ráadásul a szűrő által befogott káros anyagok a bomlás során kioldódnak a környezetbe, ennek következménye pedig igen komoly: egyetlen csikk akár 500-1000 liter vizet is beszennyezhet.
Ezt vizsgálta egy évekkel ezelőtti amerikai kutatás, mely során csikkeket áztattak vízbe, majd 24 óra után kivették őket, és halakat tettek a helyükre. Literenként egy csikk is elég volt ahhoz, hogy az állatok fele néhány nap múlva elpusztuljon.
Egy másik kutatás a csikkek vízibolhákra gyakorolt hatásait vizsgálta, és az eredmények hasonlóak lettek. Egyetlen csikk is képes volt annyira beszennyezni több mint hét és fél liter vizet, hogy abban elpusztuljanak az állatok.
Itthon év elején hirdette meg Cigicsikkmentes február elnevezésű kampányát a Jön Alapítvány, sokan ekkor hallottak először arról, hogy az elpöckölt csikkek nemcsak esztétikai, hanem komoly környezeti károkat okozhatnak. Kampányaikkal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy egyetlen eldobott csikk is hatással van a környezetre, és remélik, hogy hamarosan azok a dohányosok is tudomásul veszik ezt, akik eddig messzire pöckölték az elszívott cigarettavéget.
