2019. Augusztus 05.

Ha elfogynak a könnyek – te is kékfény-károsult vagy?

A szemszárazságot mindenki jól ismeri, aki sokat bámulja a monitort. De vajon csak kellemetlenség az egész, vagy igazi betegség? Mikor menjünk el vele a szemészhez? És hogyan válasszunk szemcseppet? Utánajártunk.

Szekeres P. Mónika

Ég, szúr, viszket. Pislogok, dörzsölöm, de csak egyre rosszabb. Tükör előtt vizslatom, nem ment-e bele pilla vagy por, de csak annyit látok, hogy már olyan piros, mint egy nyúlé… Mindannyian megtapasztaltuk már a szemszárazságot egy átvirrasztott éjszaka vagy egy maratoni gépelés után. De vannak olyanok is, akiknél ez a probléma állandósul.

Jelezhet betegséget

A könny testünk okos kis produktuma: vékony filmet képezve bevonja szemünk felszínét, így óvva azt, tehát nem csak akkor van jelen, ha sírunk, hanem mindig – legalábbis ideális esetben. Ha mégsem, akkor jelentkeznek a szemszárazság kínzó tünetei.

„A könny nem homogén összetételű folyadék, három réteg építi fel – kezdi az alapoknál a magyarázatot dr. Füst Ágnes, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. – Középen van a vizes fázis, ha ez elpárolog, máris kiszárad a szem; a legkülső, az olajos elem éppen ezt hivatott megakadályozni. A legbelső réteg a mucin vagy nyák, ez a szemet borító hámsejteket fedi be, így biztosítja a vizes fázis kötődését a hámhoz.”

Kép: Profimedia

A könnycsepp eltérő komponenseit különböző szervecskék termelik: a vizest a könnymirigyek, a mucint a kötőhártya speciális hámsejtjei, míg az olajosat vagy más néven lipidet a szemhéjszélre nyíló speciális mirigyek. Így attól függően, hogy melyikük működésében áll be zavar, más-más összetevő fog hiányozni a könnyből.

„Lehetséges, hogy a könny elegendő mennyiségű, de az összetétele nem megfelelő. Ha a könnymirigyek nem látják el megfelelően a feladatukat, a vizes fázis termelése lesz elégtelen – egyébként ez a szemszárazság leggyakoribb oka. Ha viszont az olajos részt előállító szemhéjmirigyek kivezető csöve tömődik el, lehet ugyan, hogy a könny víztartalma megfelelő, de az a lipid hiányában gyorsabban párolog el, mint pótlódna, és a szem így is kiszárad. De vezethetnek ehhez speciális kórképek is, amikor a könnytermeléssel minden rendben, de a beteg nem tudja lehunyni a szemhéját, ez a tünet például az arcidegbénulást kíséri.”

A szemszárazság pedig változatos panaszokat okozhat. Jellegzetes a szúró érzés, mintha homokszemek kerültek volna a szembe, ahogy az is, hogy bepirosodik, reggelre csipás, vagy akár napközben is váladékozik a szem. Utóbbi nem ellentmondás: a száraz szem úgy próbál magán segíteni, hogy a kötőhártyát fokozott váladéktermelésre serkenti.

„Előfordul, hogy a páciens arra is panaszkodik, hogy érzékeny a szeme a légkondicionáló vagy a ventilátor működésére, a huzatra, a hidegre. Tudnunk kell, hogy mindezek rontják az amúgy is kiszáradt szem állapotát, de nem okozói a tünetekenek. Tehát

tévhit, hogy például a légkondicionáló használata vezet szemszárazsághoz. Éppen a szemszárazság következménye, hogy érzékenyek vagyunk rá!

Akármi is a panaszunk a felsoroltak közül, ha nem bírjuk tovább, irány a patika, és műkönnyet vásárolunk, enyhülést remélve. „Nincs is ezzel baj, ha gyógyszertárban vásároljuk a terméket, az ismeretlen szerektől viszont óvakodnék” – mondja a szakorvos, arra is felhívva a figyelmünket, hogy ha a napi ötszöri csepegtetés nem használ, érdemes felkeresni a szemészt.

„Azt mi tudjuk eldönteni, hogy a tartós szemszárazság mögött van-e szervi probléma. Ez lehet szemészeti betegség, de súlyos autoimmun -olyamat első tünete is, ilyenkor éppen ez a vizsgálat lehet a diagnózis felállításának kiindulópontja.”

Azt pótoljuk, ami hiányzik

De ha még ott tartunk, hogy mi magunk igyekszünk orvosolni a szemszárazság kellemetlen tüneteit, akkor is felmerül a kérdés, milyen műkönnyet válasszunk, hiszen zavarbaejtően széles a kapható termékek választéka.

„Olyan szemcseppet, amelyben nincsen tartósítószer, azoknak javaslunk, akik sűrűn, tehát naponta öt alkalomnál többször cseppentenek– mondja az adjunktusnő. – Sok ilyen van a piacon. Kapható olyan kiszerelés is, amelynek kis tartályai mindig csak a kívánt, egyszeri mennyiséget tartalmazzák, és olyan is, amelynek speciális filtere kiszűri a baktériumokat. Ezek azért hasznosak, mert megakadályozzák, hogy a készítményben felszaporodjanak a kórokozók, és ez minden szemcsepp használatánál nagyon fontos kívánalom. Éppen ezért javasoljuk mindig, hogy

lejárati idő után ne használjunk még műkönnyet sem, hiszen ilyenkor nagy a kockázata, hogy az befertőződött.

Ráadásul az összetétele is megváltozhat, mert idővel egyes molekulái átalakulhatnak. Ha pedig a panaszokat a választott csepp nem mulasztja el, ahogy mondtam, forduljon a páciens szakorvoshoz. Mert lehet, hogy szintén műkönnyet fogunk javasolni, de mi azt is meg tudjuk állapítani, hogy a könny melyik komponense hiányzik, a vizes fázis például, vagy a lipidtartalmú, és célzottan ezt pótoljuk.”

Akár kevés a könny, akár az összetevőinek az egyensúlya borult fel, a következmény az, hogy a szemet óvó vékony folyadékfilm sérül. És ez a szemszárazság életminőség-romláshoz vezet, hiszen a kellemetlen panaszok mellett megjelenhet fényérzékenység, vagy a tünetek addig erősödnek, hogy az érintett egyszerűen nem is tudja nyitva tartani a szemét.

„Nagyon súlyos esetben olyan intenzív a folyamat, hogy kifekélyesedik, kilyukad a szaruhártya, ami a látás elvesztéséhez vezet. Szerencsére ez igen ritka, de érdemes komolyan venni a szűnni nem akaró szemszárazságot. És ahogyan beszéltünk már róla, autoimmun-betegség tünete is lehet a dolog, ez a Sjögren-szindróma. Mint minden autoimmun-kórképben, itt is a védekezőrendszer hibás válaszáról van szó: a szervezet saját sejtjeivel szemben termel ellenanyagot, krónikus gyulladást okozva a mirigyszövetekben. Ez ráadásul nemcsak a könnytermelők sejtjeit pusztítja el, hanem a nyálmirigyekét is, így Sjögren-szindrómában az ízületi panaszok mellett a másik két vezető tünet a szemszárazság és a szájszárazság.”

E súlyos betegségekkel hál’ istennek kevesek találkoznak – ellentétben a bakteriális kötőhártya-gyulladással, amely triviális fertőzés lévén csaknem valamennyiünknél előfordult már, és amelyet könnyű összekeverni a szemszárazsággal, hiszen ilyenkor is piros, viszket, szúr, váladékozik a szemünk, érzékeny a légkondira, szélfuvallatra.

„Igen, valóban lehetnek ugyanazok a tünetei, de más kapcsolata is van a szemszárazsággal: utóbbi hajlamosít a fertőzés következtében kialakult kötőhártya-gyulladásra, éppen a védő könnyréteg hiánya miatt. Ugyanígy az allergiás szemtünetek is azonosak lehetnek azokkal, amiket a szemszárazságban tapasztalunk, és együtt is járhat a kettő. Műkönnyet egyébként is szoktunk javasolni az allergiás pácienseknek, mert az a szemfelszínről lemosva a polleneket enyhítheti a panaszokat.”

Most az egyszer jobb lefelé nézni

Mi, akik napjaink nagy részét a számítógép monitora előtt töltjük, magunk is hosszan tudnánk mesélni, hogy milyen szempanaszokkal küzdünk, és mi mindent próbáltunk ki már, hogy könnyítsünk azokon.

„Ennek oka, hogy a képernyő előtt egyszerűen elfelejtünk pislogni – bólogat Füst doktornő. –

Normálisan három-négy másodpercenként pislogunk, ha viszont nagyon koncentrálunk, ez az idő akár több mint tíz másodpercre is kitolódhat, és ilyenkor a szemet védő könnyfilm felszakad. De ha tudatosan odafigyelünk, sűrűbben fogunk pislogni ismét. Igen, bármilyen meglepő, ez megtanulható!

De azzal is segíthetünk magunkon, hogy meghatározott időnként szünetet tartunk – a legjobb, ha kimegyünk a szabadba. Ilyenkor rendszerint távolabbra nézünk, és ezzel a közelre nézéskor megfeszülő szemizmainkat ellazíthatjuk.”

A rosszul beállított képernyőmagasság szintén okozhat szemszárazságot. Íme az összefüggés: ha magasra nézünk, tágabb a szemrésünk, és ilyenkor még kevesebbet pislogunk, ráadásul nagyobb felületen is párolog a védő filmet képező könnyréteg. Tehát érdemes úgy beállítani a monitorunkat, hogy az szemmagasságban legyen, de még jobb úgy, hogy használatakor lefelé nézzen a szemünk. A beszélgetésünk ezen pontjáig azt hittem, a doktornővel együtt fogjuk szidni az okostelefonokat és az egyéb, kis képernyős kütyüket, de nem így történt. Megértettem: ezek az eszközök szemszárazság szempontjából kevesebb bajt okozhatnak, mivel tenyerünkben, kezünkben rendszerint szemmagasság alatt tartjuk őket, azaz lefelé nézve merülünk el bennük.

„A hajlamosító külső tényezők között érdemes megemlítenünk, hogy maga a meleg, száraz levegőjű környezet szintén gyakran vezet szemszárazsághoz. Tehát érdemes párologtatni, különösen a fűtési szezonban, otthon és a munkahelyünkön is. És hogy a házi por, a klóros medencevíz vagy a sós tenger okozhat-e szemszárazságot? Én inkább azt mondanám, mindezek irritálhatják a szemet, de a hasonló panaszok miatt nehéz elkülöníteni őket a szemszárazság tünetegyüttesétől, és ronthatnak is rajta.”

Fotó: iStock

A szemcsepp is okozhat függőséget

Szintén sok tudományos kutatás fókuszál arra, hogy a női hormonok, pontosabban a hiányuk hogyan hajlamosít a szemszárazságra. Mert az a tapasztalat, hogy a szemszárazság a nők körében gyakoribb, különösen változó korban, illetve utána.

„Az ösztrogén hormon szintjének csökkenése a könnymirigyekre is hat, azok kevesebb könnyet termelnek ilyenkor. A női test hormonális változásaival, a menopauza körüli időkben ezért fordul elő egyre gyakrabban szemszárazság” – mondja a szakorvos.

És ha már a nőkről van szó… Elmesélem a doktornőnek, hogy fiatalabb koromban rendszeresen használtam olyan szemcseppet, amely a szemfehérjét még fehérebbé tette, így a világító kék szemeket még világítóbbá varázsolta, aminek köszönhetően a smink is mutatósabb volt… Aztán egy szakember rám ijesztett, hogy ha túl sokáig művelem ezt, annak az lesz a vége, hogy a szemcsepp elhagyása után lesznek csak igazán véreresek a szemeim, de akkor aztán örökre, úgyhogy jobb, ha lejövök róla.

„Az ilyen érszűkítő hatású szemcseppekkel az a gond, hogy ugyan az ereket összehúzva átmenetileg elmulasztják a pirosságot, de nem oldják meg az okot, amiért az rendszeresen kialakul, így a szemszárazságot sem, sőt az arra hajlamosaknál zöldhályogot is okozhatnak –fűzi hozzá a szemész. – És valóban, ha hozzászokott a szem, a szer elhagyása után mindig tágak lesznek az erek, azaz a szem mindig piros lesz. Persze alkalmanként lehet használni az ilyen cseppeket is – egy színésznek például a színpadra lépés előtt gyors segítség lehet –, csak visszaélni nem szabad vele. Ami pedig a kozmetikumokat és szemfestékeket illeti, azt mindenki maga tapasztalja, melyiket bírja, melyiket komfortos használnia, de azt ezekkel kapcsolatban is leszögezhetjük, hogy a lejárt szavatosságú készítmények használatát kerüljük.”