„Nem attól fogsz megfázni, ha kimész a hideg időben.
Nem attól fogsz megfázni, ha vizes a fejed.
Nem attól fogsz megfázni, ha fázol odakint.
A megfázást vírus okozza.
Moss kezet!”
A fenti poszt futótűzként söpört végig a Facebookon az elmúlt napokban. Annak igyekeztünk utánajárni, mennyi az igazságtartalma, és egyáltalán: akkor most min múlik, hogy megfázunk-e.
Nem a sok ruha teszi
Andrea három gyermek édesanyja, így nagyon is jól tudja: ha beköszönt az őszi-téli időszak, gyorsan állandósul a szipogás, a krákogás és a mindenhol széthagyott papír zsebkendők látványa. Furcsa módon azonban Andreának és a családnak nem a betegségek jelentik a legnagyobb kihívást, hanem a nagymama és furcsa nézetei a megelőzésről, gyógyulásról.
„Az az alapgondolata, hogy ha ő fázik, akkor mindenki fázik. És ő mindig fázik, így a gyerekek is biztosan azért fáznak meg, mert hideg van, nem öltöznek fel rendesen. Ugyanazon a telken lakunk, így ha a gyerekek csak kiteszik a lábukat a kertbe, a nagyi azonnal rájuk repül mindenféle plusz pulóverrel és bélelt nadrággal, és addig nem hagyja békén őket, amíg be nem öltöznek hóembernek. Persze a gyerekek már tudják, hogy előbb szabadulnának, ha felvennék a ruhákat, de azt is tudják, hogy mennyire gyorsan megizzadnának a sok réteg alatt, és akkor valóban beigazolódna a nagyi félelme: állandóan betegek lennének. Nálunk egyébként nincs 20 foknál melegebb otthon, a nagymamánál van vagy 26 fok. Amint a gyerekek ujjatlanig vetkőznek nála, veszekedni kezd velük, hogy meg fognak fázni, öltözzenek fel. Egyszerűen nem akarja elengedni azt a hiedelmet, hogy nem jó immunrendszerre van szükség, hanem nyolc réteg ruhára.”
Forrás: iStock
Több mint 200 vírus okozhat megfázást
Annak, amit a köznyelv megfázásnak nevez, valójában csak részben van köze a hideg időhöz. Bár az őszi-téli időszakban gyakoribb az előfordulása, de a megfázás alatt értett felső légúti vírusos megbetegedések majdhogynem évszaktól függetlenek, egész évben jelen vannak az életünkben. Aschenbrenner Zsuzsa gyermekorvos szerint az alacsony hőmérséklet csak elősegíti a kórokozók munkáját, valójában 200 fölött van azon vírusok száma, amik a megfázáshoz hasonló tüneteket okoznak, ennyi támadás ellen pedig aligha védekezhetünk pár plusz ruhadarabbal.
„Abban van igazság, hogy nem mindegy, a légúti nyálkahártya milyen állapotban van. A hidegebb idő, az alacsonyabb páratartalom vagy a kevés folyadék elősegíti a nyálkahártya kiszáradását, ezzel lerontva a védekezőképességét, így nagyobb eséllyel teszi lehetővé a vírusok bejutását a sejtekbe. Az ilyen megbetegedések ritkán járnak lázzal – néha előfordul, akkor enyhe mértékű, de rendszeres kísérője a betegségeknek az orrfolyás és a köhögés.”
Mit tehetünk ellene?
Ha csökkenteni akarjuk a megfázásos megbetegedések gyakoriságát, terjedését, ezekre érdemes odafigyelni:
- legyen megfelelő páratartalom (minimum 50-60 százalék)
- kerüljük a túl meleg, 25 fokos meleget a lakásban, éjszakára lecsökkenthetjük akár 19-20 fokra
- igyunk sok folyadékot
- tartózkodjunk attól a közegtől, ahol beteg emberek vannak, ha lehet, kerüljük az orvosi rendelőket és a zsúfolt helyeket
- szellőztessünk rendszeresen és bátran
- ha tüsszentünk, vagy köhögünk, akkor azt zsebkendőbe vagy a könyökhajlatunkba! – a tenyerünkkel terjesztjük a legtöbb kórokozót
- gyakran mossunk kezet, ha erre nincs mód, használjunk folyékony kézfertőtlenítőt
- kisgyermekeknek: sok pihenés, természetes anyagok
A gyermekorvos szerint a megfázásos megbetegedéseket legtöbbször természetes hatóanyagú ételekkel, italokkal és nagyon sok pihenéssel vészelhetjük át a leggyorsabban. A kisgyermekek esetében egyáltalán nem javasolják már a gyógykészítmények, gyógyszerek használatát, ha enyhe lefolyású betegségről van szó.
„A szülők gyakran úgy érzik, hogy mindenképp kell valamit adni a gyereknek, hogy meggyógyuljon. Nálunk ugyan még nem hivatalos ajánlás, de vannak erre irányuló vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a különböző köptetők, váladékoldók és köhögéscsillapítók alkalmazása hatéves kor alatt gyakorlatilag felesleges, mert azt lehet mondani, hogy hatástalanok maradnak. Ennek alapján inkább a természetes úton történő gyógyulás fontosságát hangsúlyozzuk mindenkinek.
A méznek, mézes teának viszont bizonyítottam nagyon jó váladékoldó hatása van, így ha a kisgyermek életkora alapján kaphat már mézet, érdemes inkább ezt adni. Ráadásul a sok folyadék segíti a nyálkahártya nedvesen tartását, a váladék feloldását. Láz esetén is egyszerű a megoldás: sok pihenés és alvás.”
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A gyermekorvos arra is kitér, mennyire fontos, hogy jól mérjük fel a helyzetet és a gyermek betegségének komolyságát. Hiszen a közérzete az egész napját meghatározhatja a közösségben, az pedig senkinek sem jó, ha nem érzi jól magát.
„A legjobb az volna, ha az ő állapota határozhatná meg, hogy mikortól, milyen állapotban menjen vagy ne menjen egy kisgyermek közösségbe. Vagyis egy kis orrfolyással, de jó közérzettel mehetne is akár, de ebben az egyes gyerekintézmények eltérő vérmérsékletűek. Számos országban a náthás, egyet-egyet köhögő, de jó állapotú és közérzetű kisgyerek mehet, hiszen sok gyereknek jóformán egész télen ez az »alapállapota«. Nálunk is vannak intézmények, amelyek hasonló hozzáállást mutatnak. Ami egyértelmű kellene hogy legyen: lázas, sokat köhögő, rosszkedvű, láthatóan rossz közérzetű kisgyermek ne menjen közösségbe. Ugyanez igaz a hányásra, a hasmenésre is. Ez esetben érdemes legalább egy napot otthon tartani a gyermeket, hogy kiderüljön, egyszeri hányásról, illetve hígabb székletről van szó – előfordulhat ilyen – vagy egy fertőző gyomor-bélhurutról.”
Hogyan ismerd fel, hogy megfázással vagy influenzával van dolgod?
És végezetül egy jó tanács: soha ne szedjünk olyan gyógyszereket vagy gyógykészítményeket, amelyekről kezelőorvosunk nem tud. Főleg ne használjunk soha semmilyen antibiotikumot engedély nélkül, mert ezek mindegyike receptköteles, a szedésre vonatkozó szigorú előírásokkal, és nem is hatásos vírusos megbetegedésekre!
Az influenza elleni oltás hat hónapos kortól adható, és ajánlott is beadatni. Addig a babát az úgynevezett fészekimmunitás védheti meg, vagyis az, hogy a közeli családtagok magukat oltatják be. Az oltás lényege, hogy a súlyos szövődményektől megóvja a gyermek szervezetét; azt, hogy beteg legyen, még az oltással sem fogjuk tudni elkerülni, de a komolyabb következmények kockázatát nagyban lecsökkenthetjük.
