Hízás, meddőség, szívbaj – felforgatja az életünket a beteg pajzsmirigy

Szekeres P. Mónika | 2020. Január 25.
Akár alszunk, akár a maratoni távot futjuk le, pajzsmirigyünk támogat minket, nélküle mindkettő lehetetlen lenne. Arról, hogy mi történik, ha megbetegszik, dr. Takács István endokrinológus professzort kérdeztük.

Hajhullás, szapora szívverés, a várva várt teherbeesés elmaradása, álmatlanság, aluszékonyság. Igen változatos panaszok, ám a háttérben ugyanannak a szervnek, a pajzsmirigynek a működési zavara állhat.

Nem tudok olyan anyagcsere-folyamatot mondani, amelyre nem hat

– ad magyarázatot a tünetek sokszínűségére dr. Takács István professzor. – Ha a pajzsmirigy a normálistól eltérő mennyiségű hormont termel, az minden szervünk feladatainak ellátását befolyásolja. És e funkciózavar cseppet sem ritka jelenség, hiszen a statisztikai adatok mutatják, hogy százból öt honfitársunkat életében legalább egyszer érinti a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése.”

Sajnáljuk, rossz helyre születtél

A pajzsmirigy súlya 20-40 gramm, azaz kevesebb, mint egy tyúktojásé. De itt sem a méret a lényeg, a legfontosabb endokrin szervünkről van szó. A pajzsmirigy működéséért kettős kontroll felel: a hipotalamusz biztosítja kapcsolatát az idegrendszerrel, így lehetséges, hogy a bennünket érő külső ingerekre is tud reagálni. A hipofízis, más néven az agyalapi mirigy pedig amolyan karmesterként irányítja a hormonháztartást: ösztönző vagy gátló üzenetet küld a pajzsmirigyserkentő hormon, azaz a thyreoideastimuláló hormon útján, ennek a rövidítése a TSH. Ha felmerül, hogy gond lehet a pajzsmiriggyel, a vérben mindig a TSH szintjét mérik, ez ad felvilágosítást a szerv hormontermeléséről. És hogy mi okozhat elégtelen működést?

„A pajzsmirigy kevés hormontermelésének sok lehetséges oka között – lehet ez gyulladás, műtét, autoimmun reakció vagy genetikai eredet – ott van a jódhiány – mondja Takács professzor, a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinika igazgatója. – A normális működéséhez elengedhetetlen a jód, amit csak kívülről, táplálkozással juttathatunk be a szervezetbe. És ennek a mennyisége jellemzően igen alacsony Magyarországon. A számok nyelvén: naponta 100-150 mikrogrammra lenne szükségünk, ehelyett átlagosan 80 mikrogramm a bevitel. Ennek földrajzi okai vannak: minél távolabb van a tenger, annál valószínűbb, hogy a régióban az ivóvíz jódszegény, és az étkezési kultúrából hiányzik a tengeri állatok fogyasztása. Előbbi Magyarország területének 80 százalékára igaz, utóbbi szinte az egész lakosságra.

Tudjuk, a leggazdagabb jódforrás a tengeri alga, de kérem, ezt senki se tekintse a tengerialga-csodaporok reklámjának, hiszen a tengeri só használata is megfelelő lehet a normál pajzsmirigyhormon szintéziséhez, és a feldolgozott élelmiszerek, például húskészítmények, felvágottak szintén kötelezően jódozott sóval készülnek.

Halálos fogyókúra és a demencia réme

A pajzsmirigy szerteágazó funkcióját a működési zavar esetén fellépő tünetek sokfélesége szintén bizonyítja, mondja a professzor, aki harminc éve foglalkozik a témával, kutatásban és orvosi praxisban egyaránt:

„Szabályozza a szívösszehúzódásokat, így hosszú távon fennálló és kezeletlen működészavara akár szívizom-elfajuláshoz is vezethet. De hiperfunkciója állhat a magas vérnyomás hátterében is, ahogyan például egy súlyos szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció tíz százalékában szintén. Ha pedig ezeknek a betegségeknek a gyökere a pajzsmirigyhibában van, az speciális terápiás megközelítést igényel.

A pajzsmirigy túlműködése látványos idegrendszeri tüneteket okoz, a beteg túlpörög, ezer dolgot csinál, ezer dologba fog bele, ideje is van rá, mivel nem alszik, és mégsem álmos.

Irigylésre méltónak mégsem nevezhetjük ezt az állapotot, mert a szerteágazó tevékenységhurrikán pokolian rossz hatékonysággal párosul, az érintett nem tud koncentrálni, nem tud pihenni, így regenerálódni sem.

Alulműködés esetén pedig éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, a páciens lelassul, és nemcsak mozgásában, hanem ködösen is gondolkodik. Ez is indokolja az idejében elkezdett kezelést, mert ezzel előzhetjük meg a tartós alulműködés egyik súlyos szövődményét, a demenciát.

A lelassulás szélsőséges esetben olyan, minden életfunkcióra kiterjedő változás lehet, hogy kómához és végül halálhoz vezet. A pajzsmirigy hatása a női ciklusra szintén igazolt, ahogyan az is, hogy termékenység csak normális működése, azaz normális TSH-szint mellett lehetséges. A gyomor-béltraktus tipikus tünetei pedig a székrekedés, hízás alulműködésben, hasmenés, testsúlycsökkenés túlműködésben.”

És éppen ez a legutolsó tünet, a fogyás egy masszív tévhitnek szolgál régóta táptalajul, mely szerint elegendő a pajzsmirigyhormon-szintet megemelni, és a fölösleges kilóktól megszabadulni vágyó ember ölébe hullik a karcsúság.

„Az orvoslás történetének szomorú epizódja kapcsolódik ehhez. Az Egyesült Államokban, a hetvenes években a hölgyeknek eladott legtöbb gyógyszer a pajzsmirigyhormon-tabletta volt – derült ez ki, miután a harmincas éveikben járó nőknél megszaporodott a halállal végződő szívelégtelenségek és infarktusok száma a mesterségesen provokált pajzsmirigy-túlműködés szövődményeként. A dolog még tragikusabb, ha azt is hozzátesszük, hogy a pajzsmirigy túlműködése nem a zsírt olvasztja le, hanem az izmokat bontja, és ez okozza a testsúly csökkenését.”

Fotó: iStock

Ez is Csernobil miatt van?

Ha autoimmun folyamat áll a pajzsmirigyzavar mögött, lehet igen tünetszegény a lezajlása.

„Ilyenkor a betegség egyéb jelei könnyíthetik meg a diagnosztizáló orvos dolgát. Basedow-kórban, amely a pajzsmirigy autoimmun eredetű elváltozása, nagyon jellegzetesek a szemtünetek: a szemgolyók kidüllednek, a tekintet merevvé válik, mivel a kór a szem izmait is megtámadja” – mondja Takács professzor, hozzátéve:

Létezik blikk-diagnózis is – így hívjuk mi, endokrinológusok azt, amikor nincsenek típusos tünetei a betegnek, de ránézek, és tudom, alulműködik a pajzsmirigye. A sokévnyi tapasztalat segít ilyenkor az összképből felismerni a kórképet.

A pajzsmirigy másik autoimmun eredetű betegsége a Hashimoto-kór, melynek gyakoribbá válását igen közkeletű nézet a csernobili atomkatasztrófával összefüggésbe hozni, erre külön rá is kérdezek.

„Nem a betegség vált gyakoribbá, hanem a diagnosztizálásához szükséges laboratóriumi technika fejlettebbé, és ennek a következménye, hogy növekedett a felismert esetek száma. És nem a korabeli propaganda mondatja ezt velem, egyszerűen tény, hogy az atombaleset után felszálló jódizotóp-felhő, mely veszélyes lehet a pajzsmirigyre, elkerülte hazánk légkörét. De azt is tudjuk, hogy ahol nem voltak ilyen szerencsések, például Csernobil környékén, ott a tragédiát követően a gyermekkori pajzsmirigytumorok száma nagyságrendekkel megemelkedett.”

Az említett laboratóriumi vizsgálatnál az úgynevezett antiTPO enzim szintjét mérik a vérben, ennek neve szintén ismerős annak, akinél valaha felmerült pajzsmirigyprobléma gyanúja.

„Ha az antiTPO mennyisége magas, az azt jelzi, hogy a szervezet ellenanyagot termel a saját pajzsmirigyszövete ellen. Ez mindig megnövekedik Hashimoto-kórban, de a megemelkedett antiTPO-érték és a betegség közé semmiképpen sem tennék egyenlőségjelet. A kialakult betegségben egyre fogy a hormontermelő szövet, helyét éréktelen kötőszövet veszi át. Tehát a kieső hormont folyamatosan emelkedő adagban pótolnunk kell.

Szokták kérdezni tőlem, nincs-e valamilyen alternatív kezelés. Én meg vissza szoktam kérdezni, lehet-e annál természetesebb módszer, mint hogy magát a hiányzó hormont adjuk vissza?

Ha földhöz vág az élet, a pajzsmirigy válaszol

Takács professzor azt mondja, a hormonpótlás mennyiségének beállítása szakmai bölcsességet és türelmet igényel minden endokrinológustól:

„Érzékeny élettani szabályozásról és lassan kialakuló egyensúlyról van szó: a terápiát a TSH mért szintje alapján állítjuk be, az viszont akár egyetlen napon belül is változhat, és nagyon sok minden befolyásolhatja, kezdve attól, hogy a vérvétel előtt ettünk, vagy nem ettünk, egészen az aktuális általános egészségi állapotunkig, például hogy éppen náthásak vagyunk-e. Hiszen a pajzsmirigy hormontermelése nemcsak a belső egyensúlyt tartja fenn, de segít a szervezetünknek adaptálódni a pillanatnyi kihívásokhoz is. Ha nagy a baj, például, ne adj isten, baleset ért minket, csak annyira aktív, hogy a létfontosságú anyagcsere-folyamatokat biztosítsa, egyébként spórol az energiával, hogy abból a lehető legtöbb fordítódjék a felépülésre. Ha viszont gyors erőgyűjtésre van szükség, akkor a pajzsmirigy ezt támogatja aktívabb működésével. És amikor mindezeknek vége, akkor megint változik a hormontermelés. Ezért kell azt mondanunk, hogy egy TSH-eredmény nem eredmény, hacsak nem extrém eltérésről van szó, és így a pajzsmirigyproblémák szűrésére sem alkalmas. Mert

nem egyetlen aktuális TSH-értéket kell figyelembe vennünk, hanem a változásainak az ívét, különben csak beszállunk a libikókaszerű billegésébe. És az olyan lenne, egy sarkított hasonlattal élve, mintha a számítógépet fejszével próbálnánk megjavítani.

És van még egy fontos dolog, amit muszáj megemlítenünk, jelesül a nemek közötti eltérést: a pajzsmirigyproblémákkal küzdő páciensek között egyértelműen több a nő.

„Igen, a hölgyek sérülékenyebbek ebből a szempontból, az alul- és túlműködés is sűrűbben fordul elő náluk. Közrejátszik ebben, hogy az autoimmun betegségek általában is gyakoribbak körükben. És mivel a hormonháztartásról van szó, számolnunk kell azzal, hogy két hatalmas hormonvihar is zajlik életükben, a férfitársaikat szintén érintő serdülés mellett a menopauza változásai is, sőt a terhesség, a szülés és a gyermekágy ideje is. Nem is ritka a szülést követően a pajzsmirigy működésének felborulása, de nem lehet mindent kizárólag az ösztrogén vagy más női nemi hormonok termelődésének változásával magyarázni.

A pajzsmirigy zavarai igazoltan összefüggenek lelki okokkal is, pszichés traumák, súlyos veszteségek, gyászreakciók idején nagyobb valószínűséggel jelentkeznek. S ha elfogadjuk azt, hogy a nők több empátiával vonódnak bele egy-egy ilyen helyzetbe, több lelki terhet magukra véve, talán ezzel is magyarázhatjuk, hogy jobban ki vannak téve az ezzel összefüggő betegségeknek.

Exit mobile version