A női nemi szerv megcsonkításának évszázadok óta fennálló gyakorlata egyre kevésbé jellemző, de számos afrikai, közel-keleti és ázsiai közösségben még mindig bevett szokás. Történnek ugyan pozitív változások a nők körülmetélésének szabályozásával kapcsolatban, de a folyamat nem globális szintű és nem elég gyors. A beavatkozást egyre gyakrabban hivatásos egészségügyi dolgozók hajtják végre.
Ilyen pengét használnak a tradicionális női genitális csonkítás során. Az alatta lévő kölessel a vérzést csillapítják (Fotó: Getty Images)
A női nemi szerv megcsonkítása egy olyan eljárás, amelynek során a többnyire pubertáskor előtt álló lányok nemi szervének külső részeit teljesen vagy részlegesen eltávolítják. Minden nőnek és lánynak joga van védelmet kapni ettől a fájdalmas beavatkozástól, így problémákat okoz a szexualitásban, a gyermekszülésben, valamint súlyos veszélyt jelent az áldozatok mentális egészségére is. A női nemiszerv-csonkítás szerepel a globális fejlesztési napirendben és megtalálható a Fenntartható Fejlesztési Célok nemek közötti egyenlőségről szóló pontja alatt is, amely 2030-ig a gyakorlat teljes megszüntetését tervezi. A női nemiszerv-csonkítás sérti az érintettek élethez, diszkriminációmentességhez, egészséghez és jóléthez való jogát, a kegyetlen és embertelen büntetés vagy bánásmód elleni védelmének jogát, szociális biztonsághoz való jogát.
Világszerte legalább 200 millió lány és nő szenvedte már el a nemi szervek megcsonkítását, és 2030-ig további 68 millióan lehetnek potenciális áldozatok. Kutatások bizonyítják, hogy a beavatkozás végrehajtása számos helyen még ma is bevett szokás, több mint húsz kelet-európai, délkelet-ázsiai, latin-amerikai és közel-keleti országban, továbbá néhány Nyugat-Európába, Ausztráliába és Észak-Amerikába bevándorolt közösségben is jelen van a hagyomány.
Minden negyedik női nemiszerv-csonkítást (az 52 millió eset 26 százalékát) egészségügyi dolgozó hajt végre. Ez az arány kétszer akkora a serdülők körében (a 15 és 19 éves korosztály 34 százaléka) mint az idősebb nőknél (a 45 és 49 éves nők 16 százaléka). Egyiptomban a gyermeklányok közel 80 százalékán orvos hajtja végre a műtétet, míg ez az arány a 45 és 49 éves nők körében csak 17 százalék.
A női nemi szerv megcsonkítására semmilyen orvosi magyarázat nincsen. Azok a képzett egészségügyi dolgozók, akik végrehajtják a beavatkozást, megsértik a lányok élethez és egészséghez való jogát. Attól, hogy a műtétet orvosok végzik el, ugyanúgy egy egészséges szövet eltávolítását végzik, ami a test természetes működésének akadályozásához vezet. Emellett, ha hivatásos egészségügyi szakemberek vállalják az operációt, az hitelesíti a gyakorlatot, ami a társadalom elfogadásához és a beavatkozás folytatásához, a csonkítás legitimációjához vezethet.
Magyarországon az Európai Uniós Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) adatai szerint 170-350 menekült nő él megcsonkítva. Magyarországon a nemi szerv csonkítása bűncselekmény, a büntető törvénykönyv az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények közé sorolja a testi sértést, a női nemiszerv-csonkítást maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó cselekménynek minősítve.
„A nők nemi szervének megcsonkítása a nemek közötti egyenlőtlenségen alapul, a beavatkozás megszüntetéséhez vezető első lépés az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. – Jó irányba haladunk. Változik a hozzáállás, változnak a szokások, és összességében egyre kevesebb lány és nő nemi szervét csonkítják meg a világon.”
