Azt, hogy a magas vérnyomás alattomos betegség, nem túlzásként állítják róla a hozzáértők, az egyik legnagyobb veszélye ugyanis az, hogy tünetek nélkül sok esetben észrevétlen marad. „Lappangva, némán, lopakodva alakul ki, a kezeletlen magas vérnyomás pedig az idő múlásával akár olyan tragédiába torkolló, halálos szövődményeket is okozhat, mint a szívinfarktus vagy az agyi érbetegségek. A kezdetben fel-felbukkanó enyhe tünetekre sokan csak legyintenek, pedig a fejfájás, a szapora szívverés, a szív kihagyása, az erősebb vagy szabálytalan szívverés érzése, a bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom vagy fulladásérzés hátterében sokszor áll emelkedett vérnyomás. Ezek mellett kísérheti verejtékezés, fáradékonyság, fejfájás (ami gyakran, de nem törvényszerűen tarkótáji). Súlyosabb esetben nem forgó jellegű szédülés, átmeneti látászavar, hallászavar, valamint kéz-láb gyengeség jelezheti az agyi keringés érintettségét” – kezdi Prof. Dr. Szauder Ipoly a Kardiológiai Diagnosztikai és Hypertonia Központ igazgató főorvosa, aki nem győzi elégszer hangoztatni, hogy
a magas vérnyomás veszélyének minden életkorban ki vagyunk téve, vagyis hatalmas tévhit, hogy ez csak az idősek betegsége!
Korán is kezdődhet
Nincs mit szépíteni, a magas vérnyomás, azaz a hipertónia a leggyakoribb népbetegség. Általánosságban elmondható, hogy magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha valakinél egyhetes időszakban három különböző alkalommal a nyugalomban mért vérnyomásértéke meghaladja a 135/85 higanymilliméteres értéket. Az első a magasabb, az úgynevezett szisztolés értéket a szív vért kilökő összehúzódásakor, a második alacsonyabb, más néven diasztolés értéket a szív ellazulásakor mérjük.
Fontos tudni, hogy az életkor nagyban meghatározza a normálisnak tekinthető vérnyomásértékeket: „Felnőttkorban a 135/85 alatti vérnyomás az optimális, serdülőkorban azonban a testmagasságot is figyelembe kell venni. Életkortól függetlenül igaz, hogy a magas vérnyomásnak két típusa létezik: az elsődleges, úgynevezett esszenciális magas vérnyomás hátterében genetikai tényezők állnak, ez teszi ki az összes magas vérnyomás 95 százalékát, a fennmaradó esetekbe pedig az úgynevezett szekunder, azaz másodlagos magas vérnyomás tartozik. Ilyenkor a magas vérnyomás valamelyik szerv betegségéhez köthető, állhat a hátterében hormonális ok, a mellékvese vagy a pajzsmirigy betegsége, de veseprobléma, anyagcsere-zavar és cukorbetegség is okozhatja sok más mellett. Bár a fiatalabb korban kialakuló magas vérnyomás legtöbbször örökletes tényezőkre vezethető vissza, mindig javasolt a részletes kivizsgálás, egyrészt a szervi okok kizárására, másrészt az esetleges szövődmények feltérképezésére” – magyarázza Dr. Szauder Ipoly.
A serdülőkori magas vérnyomás előfordulási aránya hazánkban 2-4 százalék, aminek hallatán sokan megkönnyebbülnek, a doktor úr szerint azonban nincs okunk örömre. „Ha belegondolunk, hogy ez számszerűen hány gyermeket érinthet, máris kétségbeejtőbb a helyzet. A felnőttekre vonatkozó statisztika ennél is lesújtóbb, a nagykorúaknak ugyanis 34 százaléka küzd magas vérnyomással, ráadásul közülük nagyon sokan nincsenek is tudatában az érintettségükkel.”
Abban, hogy gyerekkorban is egyre többször alakul ki magas vérnyomás, komoly szerepe van az életmód kedvezőtlen változásának: „Jelentősen megnőtt az elhízottak száma a gyerekek körében, ami akárcsak a felnőtteknél, a kicsiknél is négyszeresére emeli a hipertónia kockázatát. A mozgásszegény életmód is elterjedtebb, és sajnos a cukorbetegség is gyakoribb a fiataloknál, ami szintén növelheti a magas vérnyomás rizikóját. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a túlzott sóbevitelt is meg kell említeni, ami szintén hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez.” Az, hogy a chipseknek magas a sótartalma, ma már köztudott, azt azonban kevesen veszik figyelembe, hogy rengeteg élelmiszernek magas a rejtett sótartalma – így például a sajtoknak vagy a füstölt ételeknek.
„Mások nyaralót örökölnek, én magas vérnyomást”
Horváth Kingának 28 éves korában derült fény a magas vérnyomására, tulajdonképpen számított rá, hogy előbb-utóbb szembekerül majd ezzel a problémával, mivel a szülei és a nagyszülei is gyógyszert szednek, hogy kordában tartsák a vérnyomásukat. „Azt azért nem gondoltam, hogy ennyire fiatalon kialakul nálam is a hipertónia, mindenkinél jóval később kezdődött. Tüneteim nem igazán voltak, az igaz, hogy mindig is fejfájós voltam, de ezt betudtam a frontérzékenységnek. Először egy egészségtudatos életmódról szóló rendezvényen mérték meg a vérnyomásomat pár évvel ezelőtt, már ott is figyelmeztettek, hogy emelkedett értékek jöttek ki, de akkor ezt sajnos elengedtem a fülem mellett” – meséli Kinga, akinek végül egy menedzserszűrésen javasolták, hogy foglalkozzon a magas vérnyomásával.
Viccesen meg is szokták jegyezni az öccsével, hogy mások házat vagy nyaralót örökölnek, neki viszont a magas vérnyomás jutott – a testvére egyelőre jól áll, de rendszeresen ellenőrizteti a vérnyomását, a fokozott családi rizikó miatt. „A háziorvosom sok vizsgálatot elrendelt, szerencsére minden leletem negatív lett, így hivatalosan is kimondták, hogy a problémám genetikai okokra vezethető vissza.
Az orvosom részletesen elmagyarázta, hogy mire kell odafigyelnem, így a korábbinál is próbálok egészségesebben élni, bár eddig sem dohányoztam, sosem ittam alkoholt és nincs jelentős túlsúlyom
– osztja meg Kinga, aki a diagnózis óta rendszeresen sportol és amennyire lehet, próbálja kizárni a stresszt a mindennapjaiból. „Nagyon szerettem volna megúszni a gyógyszerszedést, ez azonban nem jött össze, az életmódbeli változások nem bizonyultak elegendőnek a vérnyomásom stabilizálásához. Ezzel a ténnyel elég nehezen barátkoztam meg, de be kellett látnom, hogy a magas vérnyomás nem játék” – teszi hozzá a fiatal lány.
A testmozgással nemcsak a stresszt, de a vérnyomásunkat is kordában tarthatjuk (Fotó: Getty Images)
Szauder doktor is jól tudja, hogy a magas vérnyomás diagnózisa sokakat szíven talál, több évtizedes tapasztalataira alapozva azonban határozottan állítja, hogy ha a hipertóniát időben felfedezik és sikerül azt életmódváltással vagy gyógyszerrel kordában tartani, akkor nincs ok kétségbeesésre, az életkilátások ugyanis ebben az esetben ugyanolyanok, mint a normál vérnyomásúak esetében. „Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a magas vérnyomásra mikor derül fény. Ha még azelőtt kimutatják és kezelik, hogy kárt tett volna valamelyik fontos szervben, például a szívben vagy a vesében, inkább örülni kell neki, mintsem elkeseredni” – biztatja a fiatal hipertóniásokat a szakértő.
Azért, hogy a magas vérnyomás a lehető legkevesebb ideig rejtőzködhessen, időnként mindenkinek érdemes megmérnie a vérnyomását, a betegség gyakori előfordulása miatt ma már szinte minden családban kell kéznél lennie egy vérnyomásmérőnek.
Az elhanyagolt magas vérnyomás miatt sajnos már fiatal, 30-40 éves korban is előfordulhat előrehaladott szíveltérés úgy, hogy a páciens mindvégig egészségesnek gondolta magát és semmit sem észlelt abból, hogy baj van, ezért a szó szoros értelmében véve igaz, hogy a szúrópróbaszerű ellenőrzések életbevágóan fontosak lehetnek.
Milyen a jó vérnyomásmérő?
Ahogy Szauder doktor elmondta, a rendszeres vérnyomásmérés nem csak azoknak fontos, akiknél már diagnosztizálták a hipertóniát, hanem a korai felismerés miatt mindenkinél. Ahhoz azonban, hogy megbízható értékeket kapjunk, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eszközt használunk a vérnyomásméréshez: „Otthoni használatra célszerű olyan digitális készüléket választani, amely a karon méri a vérnyomást, nemzetközileg ugyanis a felkaron, a könyökhajlatban futó verőéren mért vérnyomásérték az elfogadott, ez szolgál legjobban összehasonlítási alapként.”
Ennek legfőbb oka az, hogy a csuklón mérő készülék nem ugyanazt az eredményt mutatja, itt ugyanis egy vékonyabb artéria fut. A vékonyságán túl merevebb is lehet, ezért ezt az eret nagyobb ellenállással kell összenyomnia a vérnyomásmérő mandzsettának, így itt magasabb értéket mutathat, mint a felkaron mérve. A doktor úr azt mondja, hogy a digitális készülékek nemcsak könnyen kezelhetőek, hanem megbízhatóak is. „A mért adatokat és az időpontokat érdemes együtt feljegyezni, és az eredmények fényében konzultálni a kezelőorvossal” – javasolja a szakértő, aki szerint fontos, hogy több napszakban is mérjük a vérnyomásunkat.
„Ahhoz, hogy a valós helyzetet tükröző értékeket kapjunk, fontos, hogy ideális körülményeket teremtsünk a vérnyomásméréshez.
Mérés előtt egy órával ne igyon kávét, legalább 15 perccel előbb hagyja abba a dohányzást és öt percig üljön vagy feküdjön nyugodtan!
Tudni kell, hogy a vérnyomás normál esetben is napszakonként ingadozik, értéke általában éjszaka a legalacsonyabb, de napközben, valamint hajnalban és a reggeli felkeléskor magasabb lehet. A vérnyomás azonban szellemi vagy fizikai terhelésre is emelkedhet, sportolás vagy szexuális együttlét során akár 200-ra is emelkedhet a szisztolés érték, ami nem jelent magas vérnyomásbetegséget, ha ugyanis nem áll fenn hipertónia, a diasztolés vérnyomás ilyenkor sem emelkedik, sőt esetleg még csökkenhet is” – foglalja össze a lényeges tudnivalókat a doktor úr.
A gyógyszer szedése mellett fontos, hogy gyakran ellenőrizzük a vérnyomásunkat (Fotó: Getty Images)
Örökkön örökké
Horváth Kinga nem rejti véka alá, hogy volt idő, hogy félvállról vette a gyógyszerszedést, de be kellett látnia, hogy orvosság nélkül nem lehet jóban a vérnyomásával. Szauder doktor nem lepődik meg ezen, azt mondja, az ő betegei között is szép számmal akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy ha sikerült beállítani az optimális értékeket, akkor utána felhagyhatnak a gyógyszerszedéssel. „Még ma is sokakban tudatosítani kell, hogy a magas vérnyomás egy betegség, amit az esetleges szövődmények miatt komolyan kell venni. Sajnálatos, de igaz, hogy a hipertóniát egy életen át kezelni kell, a gyógyszerszedés mellett lényeges a testsúly rendezése, az aktív mozgás (dinamikus, aerob, úgynevezett kardiotréning, hetente legalább 3×30 perc gyors gyaloglás, kocogás-futás, kerékpározás vagy gyors
labdajáték), valamint a sófogyasztás csökkentése.”
Kingát leginkább azért érintette rosszul a gyógyszeres kezelés ténye, mert még nincs gyereke, és tart tőle, hogy a magas vérnyomása kedvezőtlenül befolyásolhatja a várandósságát. Ezzel a félelmével nincs egyedül, az orvosok azonban szerencsére már erre is tudnak megoldást: „Létezik a magas vérnyomásnak egy olyan fajtája, ami csak a babavárás alatt jelentkezik, és a kicsi születését követően el is múlik.
Akiknek alapvetően magas a vérnyomása, fel kell készülnie arra, hogy a terhesség során valószínűleg emelkedni fog a vérnyomása, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen gyógyszert kapnak a kismamák.
Hiába rendkívül színes ma már a vérnyomáscsökkentő készítmények palettája, csak egyetlen olyan gyógyszer áll rendelkezésre, amit biztonsággal szedhetnek a várandós nők, a többinek ugyanis magzatkárosító hatása lehet.”
A doktor úr kiemeli, hogy annak az újdonsült anyukának, akinek a gyermeke születése után nem rendeződik a vérnyomása, valószínűleg korábban is magasabbak voltak az értékei az optimálisnál, csak épp nem tudott róla. Annak viszont, aki tud a hipertóniájáról és babát tervez, még a fogantatás előtt érdemes gyógyszert váltani, hogy még véletlenül se tegyen kárt a vérnyomáscsökkentő a magzatban.
Orvossal konzultálj, ne az asszisztensnővel!
A szakértő szerint a legtöbb helyen a bevett gyakorlat az, hogy a betegek akár éveken át az asszisztensnőkkel íratják fel a magas vérnyomásra szedett gyógyszereiket, anélkül, hogy az orvossal egyáltalán találkoznának. Bár az asszisztensek munkája is kiemelkedően fontos, a megfelelő gyógyszerek kiválasztása és a betegek nyomon követése nem az ő hatáskörük. Minden bizonnyal kényelmesebb ez a megoldás, ám hosszú távon semmiképpen sem célravezető: emiatt a rossz szokás miatt „maradhat rajta” például néhány betegen az az automatikusan felírt, sok mellékhatást okozó régi gyógyszer, amit ma már orvosi utasításra jóval korszerűbbre lehetne cserélni.
