Minden ismeretlentől joggal félünk
Decemberi felbukkanása óta a COVID-19-nek nevezett új koronavírus csaknem 85 000 megbetegedéshez és 2800 halálesethez vezetett, elsősorban Kínában, de jelenleg már közel 20 európai országban is felütötte a fejét. Emellett a többségünk csak egy átlagos kis betegségként tekint az influenzára, miközben csak az Amerikai Egyesült Államokban a becslések szerint 26 millió megbetegedést, 250 000 kórházi kezelést és 14 000 haláleset okozott ebben a szezonban. (Forrás: Centers for Disease Control and Prevention – CDC).
Az egyik fő különbség a két fertőzés között az az előny, hogy a szezonális influenzát a tudósok immár évtizedek óta kutathatják. Veszélyessége ellenére tehát sokat tudunk az influenzavírusokról, ahogyan arról is, hogy milyen időszakokra korlátozódnak és mire számíthatunk tőlük. És a legfontosabb: védőoltás is elérhető szinte bárkinek, aki igényt tart rá. Ezzel szemben a COVID-19 egy újdonság, amellyel kapcsolatban a világ virológusai egyelőre csak találgatnak, hogy milyen sebességgel terjed és hány halált okozhat. A klasszikus influenza idei lefolyása is építhető az eddigi tapasztalatokra, így elég nagy pontossággal jelezhető előre, míg a koronavírus egyelőre sokismeretlenes egyenletként rohan keresztül a világon.
Hasonló tünetek és súlyosság
Mind a szezonális influenzavírusok (amelyek magukban foglalják az A és B influenzavírusokat), mind a COVID-19 légúti megbetegedéseket okozó fertőző kórokozók. A szakértők arra figyelmeztetnek: pusztán a tünetek alapján nehéz megkülönböztetni a két fertőzést.
A klasszikus influenzatünetek közé tartozik a láz, torokfájás, köhögés, fejfájás, izomfájdalmak és az általános fáradság. A tünetek általában hirtelen jelentkeznek, de a gyógyulás a legtöbb betegnél kevesebb mint két hét alatt végbemegy. Komplikációként tüdőgyulladás szokott kialakulni. A koronavírussal kapcsolatban még messze nem állnak rendelkezésre ennyire részletes adatok, de az eddigi tapasztalatok szerint a leggyakoribb tünetek itt is a láz, a köhögés, valamint a légszomj, míg a torokfájás és az orrfolyás ritkább. Kritikus esetekben azonban légzési elégtelenség, szeptikus sokk és/vagy több szerv leállása is felléphet.
2019 decembere és 2020 februárja között összesen 44 672 kínai esetet vizsgáltak meg, amelyek közül 81 százalék volt enyhe lefolyású, 14 százaléka már súlyosnak minősült és 5 százalék esett a kritikus tartományba. (Forrás: China CDC Weekly)
Fotó: Getty Images
A halálozási ráta nem lehet pontos egy új járványnál
Amellyel leginkább összehasonlítható lenne a két járvány nagysága és ereje, az maga az okozott halálozás mértéke. Míg azonban az influenza a sokévnyi tapasztalat alapján könnyen mérhető, addig a koronavírussal kapcsolatban itt is hiányosak az adatok. A COVID-19 halálozási aránya a maga jelenlegi 2,3 százalékával jóval magasabbnak tűnik az általában 0,1 %-on mozgó influenzánál. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a járványok kezdetén sokkal magasabb számot szoktak mérni a kutatók, hiszen egyelőre nem tudni pontosan, hány embert fertőzött meg a koronavírus, valamint nagy eltérést mutat az arány életkortól és földrajzi elhelyezkedéstől függően is.
A terjedési sebesség is gyorsan változik
A halálozási ráta mellett a tudósok másik mérőszáma az ún. R0: az alapszaporodási ráta, más néven a ragályossági tényező. Ez a szám azt mutatja, hogy egy beteg átlagosan hány másik betegnek adja tovább a fertőzést. Ez sem állandó, több minden befolyásolhatja, például egy adott földrajzi terület népsűrűsége. A klasszikus influenzánál ez a szám nagyjából 1,3 szokott lenni, míg a koronavírusnál még nagyüzemben dolgoznak a kutatók, hogy legalább egy megközelítőleg pontos számot adhassanak a járványra. Jelenleg ez a szám 2,2, azaz minden fertőzött személy átlagosan 2,2 emberre terjeszti tovább a vírust.
A legnagyobb hátrány az információ és a védőoltás hiánya
Nyugodtan kimondhatjuk: minden sokkal ijesztőbb, amíg új és ismeretlen. Az újonnan kialakult vírusok mindig közegészségügyi problémát jelentenek, miközben súlyos gazdasági és társadalmi problémákat görgetnek maguk mögött. Az országok vezetőire hatalmas nyomás nehezedik azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék a helyzetet a súlyosságának megfelelően, mégse keltsenek felesleges pánikot a lakosság körében. Bár a koronavírust terjedésének gyorsasága ellenére még nem nyilvánították világjárványnak, a WHO már „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek” minősítette. Azt ugyanis felismerték, hogy a vírus könnyedén átterjedhet a kevésbé fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokba is. Jelenleg kimutatható, hogy a fertőzés sebessége csökkenni kezdett Kínában, de sajnos a világ többi részén még előttünk áll a hullám teteje. Addig is a virológusok egészséges óvatosságra intenek mindenkit, és nem győzik elégszer elmondani: vegyük igénybe a klasszikus influenza elleni védőoltást, ne feledkezzünk el róla az új „ellenséget” látva, hiszen ezzel is védelmet tudunk biztosítani magunknak egy másik, szintén sok áldozatot követelő járvánnyal szemben.
A megelőzésben nincs nagy különbség
- mossunk kezet rendszeresen, gyakrabban, mint átlagosan szoktunk
- használjunk minél magasabb alkoholtartalmú kézfertőtlenítőt
- növeljük meg a kézmosás hosszát, hogy a szappan zsíroldó hatása érvényesüljön
- növeljük a távolságot embertársainkkal szemben minimum 1 méterre
- kerüljük a szem, orr és száj környékének gyakori érintését
- használjunk megfelelő higiéniás eszközöket, kerüljük a kézbe köhögést/tüsszentést, használjunk inkább zsebkendőt, vagy ha nincs más mód, a könyökhajlatunkat
- tájékozódjunk előre az országunkban érvényes hivatalos iránymutatásról
- ne utazzunk olyan területre, ahol a fertőzés terjedése a jellemző
Mi a teendő, ha már észleljük az egyik vagy másik vírus tüneteit magunkon?
- maradjunk otthon, lehetőleg ne mi menjünk orvoshoz, hanem hívjuk ki magunkhoz
- ha segítségre van szükségünk vagy kérdésünk merülne fel, keressük a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársait az ingyenesen hívható információs telefonszámokon (06-80-277-455, 06-80-277-456) vagy e-mail címen (koronavirus@bm.gov.hu).
- ha mindenképp el akarunk menni orvoshoz, lehetőleg ne a tömegközlekedést használjuk
- figyelmeztessük azokat, akikkel a közelmúltban kapcsolatban álltunk
- lehetőleg használjunk szájmaszkot – ez nem a vírust magát állítja meg, de a cseppet, amellyel a vírus terjed (tüsszentés, köhögés stb), jó eséllyel igen.
Veszélyes-e a koronavírus a háziállatainkra?
A koronavírusok általában gyakran fordulnak elő bizonyos állatokban. Az még nem derült ki pontosan, mely állatfaj lehetett a forrása a COVID-19-nek, ezért mindenképp érdemes elővigyázatosnak lennünk, ha élő állatokat is árusító piacot látogatunk meg – természetesen ez elsősorban azokra az országokra vonatozik, ahol már megjelent és terjed a vírus. Megfelelő óvatossággal kezeljük a nyers húst, a tojást, a tejet, lehetőleg nyersen ne fogyasszuk az állatok arra alkalmas részeit. Arra viszont jelenleg semmilyen bizonyíték nincs, hogy háziállataink, például a macskák és kutyák megfertőződhetnek vagy terjesztenék a vírust. A nyers hússal etetéssel azonban náluk is észnél kell lennünk. Mindig számoljunk a megfelelő ellátási lehetőségeikkel, ha felmerül a karantén lehetősége.
Fotó: Getty Images
Merjük-e átvenni a külföldről érkező csomagokat?
Régóta hatalmas vásárlókedv mutatkozik a Távol-Keleten elérhető termékek iránt, azonban egyre többen veszik számításba, hogy az onnan érkező csomagokkal akár házhoz rendelhetjük a járványt is. Egyelőre nem bizonyítható, hogy mennyi ideig marad életképes a vírus bizonyos tárgyi felületeken, de egyelőre úgy tűnik, nem viselkedik másként, mint a többi, már megszokott vírus. Az elsődleges vizsgálatok szerint a koronavírusnak pár órától pár napig terjed az életképessége, így, ha úgy gondoljuk, hogy fertőzött lehet egy küldemény, tisztítsuk meg egyszerű fertőtlenítőszerrel, majd alaposan mossuk meg vagy fertőtlenítsük kezünket is.
A valószínűsége igen alacsony, hogy egy ilyen küldeménytől kapjuk el a vírusfertőzést, de a megfelelő higiénia itt sem árthat.
