Dr. Kőnig Róbert, az Új Szent János Kórház gyermeksebésze sokak számára ismerős lehet. Ő az, aki mindig mosolyogva fogadja félszeg pácienseit, akinek minden alkalommal van néhány kedves szava az aggódó szülőkhöz, és aki híres mesefigurás műtőssapkáiról, műtősruháiról. Ezekből igen komoly gyűjteményt halmozott már fel. És ő az a doktor bácsi, aki időről időre azért gyűjt plüssállatokat, hogy minden egyes kis betegét megajándékozhassa a kórházi találkozások során.
Most még szélesebb körben, egy másfajta platformon szeretne gyerekekkel foglalkozni, ezért néhány hete elindította saját Youtube-csatornáját Kőnig doki helyreteszi címmel. Az ismeretterjesztő vlog célja az egészségügyi alapismeretek átadása gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Minden részben egy-egy hasznos dolgot tanulhatunk együtt, játékosan: a helyes sebkötözést, hogy mi lapul az elsősegélyládában, vagy épp azt, mik az agyrázkódás tünetei.
„A távoktatásban fontos szerepe lehet a vlognak, ez ugyanis egy rendkívül jó módszer, hogy a testünkről, az egészségünkről tanuljunk. Ebben az időszakban még inkább el kell kerülni az orvost és a kórházat, ezért fontos, hogy jobban vigyázzunk magunkra és egymásra. A vlog természetesen foglalkozik a koronavírussal is. Ennek a résznek a tartalma választ adhat a gyerekek különböző kérdéseire, s ezáltal elindulhat szülő és gyermek között a kommunikáció erről a nem mindennapi helyzetről. De itt megtanulunk helyesen kezet mosni, valamint elindítottam a „maradjszépenotthon” kampányomat, mert most a legtöbb ember így segíthet leginkább. Ezt a bennem lakozó orvos és a józan ész diktálja. Én most nem tudok, ezért arra buzdítok mindenkit, hogy tegye meg helyettem is!” – kéri a doktor, aki a járványhelyzetre való tekintettel már a rendelkezés előtt elhalasztotta a nem sürgős beavatkozásokat, és ha a szükség úgy hozza, felnőtt emberek ellátásában is aktívan részt vesz majd.
Az orvoslás misztikus hivatás
Néhány rész már megtalálható a Youtube-on, és rengeteg visszajelzés érkezett, főként gyerekektől. Akik imádják a vicces részeket, mégis jobban kedvelik azokat, amelyekben a doki inkább komolyabb arcát mutatja, és részletesen elmagyarázza a különböző témákat.
„Az a tapasztalatom, hogy egyre kevesebbet tudunk a balesetekről, a testünkről, egészségünkről. Olyan dolgokkal keresnek fel a szülők, amikkel korábban nem mentünk volna orvoshoz. Például felületi sebekkel, benőtt körömmel, kificamodott bokával. Ha az ember rendelkezik némi tudással, akkor ezeket otthon is el lehet látni, és nem feltétlenül szükséges kórházba mennünk. Ha játszva, szórakoztatva megtanítjuk a szülőknek és főként a gyerekeknek, hogy mi egy banális sérülés, hogyan ismerjék fel a komolyabb eseteket, ha megmutatjuk, hogyan kell sebeket kötözni, fertőtleníteni, mikor van szükség tetanuszra, akkor mindenkinek könnyebb lesz az élete. Másrészt az orvoslás misztikus hivatás, a saját édesapám szerint természetellenes, ami egy műtőben történik, pedig elég régóta ismerjük egymást (nevet). Szeretném mindenkinek megmutatni, hogy mi is emberek vagyunk, dolgozunk, fejlődünk, és nem annyira ijesztő ez a latinszavas világ” – meséli a „Kőnig doki helyreteszi” kapcsán, amely igazi csapatmunka eredménye. Az ötletgazda maga a doki, aki Regényi Eszterrel és Vígh-Fekete Zsuzsával karöltve sokat ötletel azon, milyen témákat dolgozzanak fel.
Aki megfordult már a vicces, kifejezetten gyermekbarát orvos keze alatt, az tudja, hogy ő pont a a szakember, akitől bátran lehet kérdezni, nem sajnálja az időt a válaszokra. Ő nem a „Nagy Fehér”, hanem egy melegszívű, végtelenül kedves orvos, aki egyenrangú partnernek tekinti a szülőket, s főként pácienseit, a gyerekeket.
Fotó: dr. Kőnig Róbert Facebook oldala
Kulcsszerepük van az orvosoknak
„Nekem ez mindig fontos volt. A kezdet kezdetén két évig mentőtisztként szolgáltam, láttam közúti baleseteket, halottakat, hoztam meg komoly döntéseket. Viszont az egyik legintenzívebb emlékem egy kis srác, aki leöntötte a mellkasát forró teával, és igen komoly sérüléseket szenvedett. Akkor láttam, hogy elengedhetetlen a későbbi kontrollvizsgálatok során, hogy hogyan is indulunk neki a dolognak. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gyerek már akkor torkaszakadtából ordít, amikor meglátja a kórház épületét, és a szülőnek be kell vonszolnia, vagy magától bejön, felül a vizsgálóasztalra még úgy is, hogy tudja, kellemetlen, esetleg fájdalmas lesz az elkövetkező néhány perc. Nekünk, orvosoknak ebben kulcsszerepünk van! Másképp ezt nem is lehet csinálni!”
Kőnig doktor mentalitásához sokat hozzáadott édesanyja, aki gyermekgyógyászként praktizált. Amit ő kapott, azt igyekszik tovább is adni: jelenleg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tart gyermektraumatológia gyakorlatot. Bízik abban, hogy a rengeteg történet, amit a hallgatóknak elmesél, a betegrendelések, amely közben látják, a Facebook- és Insta-aktivitások mind elegendők ahhoz, hogy egyszer belőlük is olyan orvos váljék, akik nemcsak a testet gyógyítják, hanem a lélekkel is törődnek legyen szó gyermekről vagy felnőttről.
„A sebészet már egész korán biztossá vált. Egyrészt, mert szeretem látni a munkám végét, másrészt meg az adrenalin is lételemem. Az egyetemen, amikor a felnőtt gyakorlatra jártam, akkor vált egyértelművé, hogy kizárólag gyerekekkel akarok foglalkozni. Erről lebeszélhetetlen voltam még akkor is, ha tudtam: sokszor nagyon nehéz lesz. De közben meg annyira jó látni, amikor minden téren segíteni tudok. Önző ember vagyok, és szeretem jól érezni magam a munkám során. Itt pedig számtalanszor nagyon jókat szórakozom a gyerekekkel együtt.”
És több mint egy éve már saját lányával is. Vajon mit változtatott az apaság a gyerekorvoson?
„Eddig sem aludtam túl sokat, de amióta édesapa vagyok, azóta szerintem egyetlen éjszakát sem sikerült átaludnom (nevet). Azóta, hogy megszületett a lányom, még erőteljesebb érzékenységgel fordulok a gyerekek felé.”
