Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) januárban engedélyezte az AstraZeneca vakcinát, az első szállítmány február 6-án érkezett meg hazánkba. Ez volt a világon a harmadik, a hagyományos vektorvakcinák közül pedig az első, amely vészhelyzeti engedélyt kapott.
Hogyan működik az AstraZeneca vakcina?
- Az AstraZeneca a Moderna és a Pfizer vakcinájával ellentétben nem mRNS-vakcina, hanem vektorvakcina. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, más néven vektorvírusba ültetve juttatják a szervezetünkbe. Ekkor az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki, megtanítva ezzel az immunrendszert a koronavírus elleni védekezésre, hogy a következő alkalommal rögtön tudja, mi a teendő.
- Az AstraZeneca-vakcinát két dózisban kell beadni, ezek között legalább 4, legfeljebb 12 hét telhet el.
- Itthon az első dózis után 12 héttel adják be a második adagot, ami után még további 2 hét szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a teljes védettség.
AstraZeneca vakcina (Fotó: nlc illusztráció)
Mennyire hatékony?
A fejlesztők beszámolója szerint a klinikai tesztek harmadik fázisában átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott, később mindenesetre kiderült, hogy az AstraZeneca néhány részletet elhallgatott az eredményeiről.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatói 62 és 90 százalék közé (átlagolva 70,4 százalékra) tették vakcinájuk hatékonyságát, míg az EMA a különböző hivatalos vizsgálatok eredményei alapján az AstraZeneca-oltás hatékonyságát 59,5 százalékban állapította meg a tünetes COVID-19 megelőzésében.
A Házipatika azt írja, hogy a hatóságok szerint az AZD1222 ennek ellenére is 100 százalékban képes megóvni a beoltottat a második dózis utáni leghamarabb 15. naptól – tehát a védettség teljes kialakulásától kezdve – a súlyos COVID-19-től.
Az AstraZeneca, a 2020 szeptemberében megjelent brit mutáció (B.1.1.7) ellen is képes megóvni a beoltottakat. A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az AZD1222 75 százalékban képes megakadályozni a közepesen súlyos és súlyos COVID-19-megbetegedést.
Milyen mellékhatásokkal számolhatunk az AstraZeneca esetében?
Az AstraZenecával kapcsolatban több kétség is felmerült a klinikai vizsgálatok 3. fázisa óta. Legutóbb az AstraZeneca-oltást követően több páciensnél tromboembóliás tünetek léptek fel, emiatt pedig az Európai Unió több országában is (Magyarországon nem) felfüggesztették az oltást a vakcinával. Ezt követően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kivizsgált közel 40 egyedi esetet, és arra a következtetésre jutott, hogy az AZD1222 biztonságos és hatékony oltóanyag, előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát, ám a kapcsolat lehet az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződés között. Ugyanakkor rendkívül alacsony rizikóról van szó, a védőoltás hatékonysága messze meghaladja a potenciális kockázatot. Ezt igazolják az MHRA adati, melyek szerint március 24-ig Angliában összesen 18 millió ember kapta meg az AstraZeneca vakcinát, ebből 30 esetben tapasztaltak vérrögképződést, amelyből 7 eset végződött halállal. A harminc eset százalékban kifejezve 0,0001 százalékot jelent.
Beszámolók szerint az oltás után előfordulhat láz, hidegrázás, fáradtság, de ezek a tünetek 1-3 napnál nem tartottak tovább.
Az nlc szerkesztősége buzdít mindenkit, hogy ha hívják, menjen és oltasson, fogadja el a vakcinát. A mellékhatások könnyed megfázásnak tűnhetnek a kórházi lélegeztetéshez képest. Ahogy azt rengeteg szakember megfogalmazta már: csak az oltással vethetünk véget a világszerte tomboló koronavírus-járványnak.
Koronavírus vakcinákról érthetően:
- Vakcina kisokos: ezek a Moderna vakcina mellékhatásai
- Vakcina kisokos: ezek a Sinopharm vakcina mellékhatásai
- Vakcina kisokos: ezek a Pfizer-BioNTech mellékhatásai
- Vakcina kisokos: ezek a Szputnyik V vakcina mellékhatásai