nlc.hu
Egészség

XYZ generáció: mi lesz velük, ha beüt a nyugdíjas kor?

Sokan gondoskodnának az idősebb éveikről, csak nem tudják, hogyan és miből

Tovább élünk, hosszabb ideig leszünk idősek: vajon hogyan gondolkodnak a különböző generációk az idősebb évekről?

A nyugati társadalmak globális problémája az elöregedő társadalom kérdése, egy felmérés szerint 2,2 milliárd munkavállalóra semmilyen ellátás nem vár rá az aktív évei után. Itthon a minimálbér körül keresőkre várhatnak a zsemlés, kacsafarhátas kisnyugdíjas évek, és a nem túl rózsás jövőkép a vállalkozók egy jelentős részét is érinti. Évről évre jobban domborodik ki az általános probléma, miszerint az állami nyugdíj egyre kevésbé képes arra, hogy tisztes megélhetést biztosítson az idős generációknak. Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy a nyugdíjasok egyre inkább lecsúsznak a társadalom egészéhez képest, aki pedig szeretné elkerülni a nehéz nyugdíjas éveket, neki még időben kell cselekednie, ám a legtöbb ember nem rendelkezik megtakarítással. Sokuknak mondjuk nincs is miből.  Szétnéztünk itthon, a különböző generációk tagjai hogyan vélekednek a rájuk váró nyugdíjas évekről, nyomasztja-e őket a távoli jövő? 

Magyarországon az idősödő nemzedékek foglalkoztatási aránya európai összehasonlításban különösen alacsony. A munkaerő-felmérés adatai szerint az Európai Unióban az 55–64 éves férfiak átlagosan 60%-a volt foglalkoztatott státusú, hazánkban csak a fele. A 55–64 éves nők foglalkoztatási rátája is 10 százalékponttal elmarad az uniós 45%-tól.

Felkészül: a szendvicsgeneráció

Itt vannak például az X-esek, akik időben a legközelebb állnak a nyugdíjas korhoz.  A Generali X generációs magyarok körében végzett nagykutatásából, kiderült, hogy a „boomerek” és az Y generáció közé szorult X-esek nincsenek könnyű helyzetben: sok irányból nehezedik rájuk teher: támogatják gyermekeiket az önállósodásban, ellátják beteg szeretteiket, miközben most már saját időskorukra is gondolniuk kell. De vajon hogyan takarékoskodik az aktív keresők nagy részét adó 40-50-es korosztály Magyarországon?

Idős utcazenész a Nagykörúton

Fotó: Neményi Márton

A KSH adatai szerint a mai 40-56 éves korosztály adja az aktív társadalom gerincét: mintegy 2,5 millió magyar tartozik a szendvicsgenerációnak is hívott X-esek közé. Ez az a generáció, amely a rendszerváltás idején vált felnőtté, és szinte elszaladt mellette a digitalizált, modernizálódó világ, időközben pedig a „boomerek” és a 20-as, 30-as fiatalok közé szorultak anyagi, fizikai és mentális terhekkel megpakolva. A korosztály egyre több tagja kényszerül arra, hogy szülei és beteg családtagjai ápolását is magára vállalja, illetve támogassa az egyre később önállósodó gyermekeit, miközben saját jövőjének bizonytalansága is a vállára nehezedik.

A kutatásból kiderül, az X generációs magyarok 45%-a él házas- vagy élettársi kapcsolatban, több mint háromnegyedüknek van gyermeke, de csak 9%-uk számít nagycsaládosnak. Miközben a válaszadók 40%-ának egy eltartottról sem kell gondoskodnia, közel 16%-uk egy háztartásban lakik legalább egy idős rokonnal, 12%-uk pedig maga ápolja beteg szülőjét/szüleit. A korosztály mintegy 70%-a teljes munkaidőben dolgozik, és a válaszokból kiderül, hogy bár a családos férfiak általában magasabb fizetéssel rendelkeznek, mint gyermektelen társaik, a nők esetében ez éppen fordítva van. 

Ami a félretett pénzt illeti, az X-generáció tagjainak 47%-a rendelkezik valamiféle megtakarítással, viszont csupán 12%-uk tesz félre két különböző opciót használva.

Egy negyvenes férfi az alábbi tapasztalatait osztotta meg az nlc-vel:

„Fontosnak tartom a megtakarítást a jövőre, a nyugdíjas évekre. Többféle portfólióban »utazom«, állampapír, részvény (cégünk volt, külföldi tulajdonosának értékpapírja), illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási „csomagok”. Nyugdíjpénztárak esetében is több lábon állok. Megtartottam a magánnyugdíj-portfóliómat, amit nem bántam meg, mert kb. kétszer annyit ér most, mint az »einstand« (2011) idején. Van önkéntes pénztáram is, ide a cég (4,5%), valamint én is (1,5%) fizetünk be. Szintén van önsegélyező pénztáram is, ebből jellemzően egészségügyi kiadásokat intézek (pl. gyógyszer), illetve ezt (is) használom arra, hogy kihasználjam az évi 150 ezer Ft adójóváírást” – meséli, míg a szintén a negyvenes éveiben taposó Renáta is arról számol be, hogy régóta gondol a jövőjére, de ő inkább a befektetésben hisz.

Nyugdíj

A 90 éves Orbán Imre pihen házának konyhájában az Őriszentpéteri kistérséghez tartozó Vas megyei Nagyrákoson. A kistérség többek között a hiányos infrastruktúra miatt létrejött erőteljes elvándorlásnak köszönhetően hazánk legjobban öregedő területe (Fotó: MTI / Varga György)

„Nem is az időskor, hanem az nyomaszt, hogy egy életen keresztül durva levonások vannak a béremből, és sem az egészségügyi ellátás, sem pedig a nyugdíj nem megoldott. A magánnyugdíj-rendszer egyszer kötelező volt, majd beszántották. Aki pedig maradt, az csak virtuális forintokkal rendelkezik pillanatnyilag” – mondja, hozzátéve, hogy kétségei vannak a felől, hogy a szerényebb jövedelemmel rendelkezők tudnak-e gondoskodni a szebb idősebb évekről. 

„Kétségeim vannak. Ha megtakarít, akkor nem él a mában, nem tudja élvezni az életet”

Renáta egyedülálló és jól keres, így tud félretenni, viszont a generációjában nála sokan vannak nehezebb helyzetben, mint például a családosok. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a gyermeket nevelők több mint fele egyáltalán nem tud takarékoskodni, ötödük viszont már az utódok jövőbeli anyagi biztonságára is tud áldozni. Értelemszerűen minél magasabb a háztartás összjövedelme, annál nagyobb a megtakarítók aránya, ugyanakkor a legjobban keresők között is akad 20-30%, aki lehetőségei ellenére sem tesz félre a jövedelméből.

A válaszadók nemre és anyagi helyzetre tekintet nélkül egyöntetűen a függetlenségüket jelölték meg elsődleges fontosságú értékükként, de az öngondoskodásra való törekvés is 5 körüli átlagos pontszámot kapott az 1-5-ig terjedő skálán. Mindez azonban szöges ellentétben áll azzal az elképzelésükkel, hogy a családjuk és az állam feladata a társadalom idős tagjairól való gondoskodás. Szemben áll egymással az önállóság vágya és az, hogy döntően külső segítségre számítanak saját jövőjüket illetően – az ebből adódó feszültség pedig nagyfokú bizonytalanságot eredményez az X generáció tagjaiban.

Pán Péterek

A Pán Péternek is nevezett Y generáció az 1980 és 1994 között születetteket jelenti, akik jelenleg 27-41 évesek. Ők már digitális bennszülöttek és jellemző rájuk, hogy mindent kicsit később csinálnak, mint a szüleik, mint például a tanulást, a gyerekvállalást, és jobban érdeklik őket a megvásárolt élmények, mint a tárgyi javak. Egy részük még pályakezdő, de van, aki már közel 20 éve a munkaerőpiacon van. Ez az időszak a családtervezés, gyermekvállalás időszaka, ugyanakkor a generációnak az egyik legfőbb problémája az önálló lakáshoz jutás. A népszámlálás adatai szerint minden harmadik Y generációs még a szüleivel él együtt, és ezen tovább rontott a koronavírus-járvány, amikor sok fiatal elvesztette a munkáját, vagy nem tudta folytatni a tanulmányait. Egy 2019-es felmérés szerint egyre tudatosabbak a pénzügyek terén, de a többség még mindig nem rendelkezik megtakarítással. Három hónapnál hosszabb időt jövedelem nélkül a 30 év alatti fiataloknak kevesebb, mint a fele tudna csak áthidalni, ugyanakkor már minden negyedik fiatal rendelkezik valamiféle megtakarítással. Minél idősebbek, annál többet gondolnak a jövőre, és egyre tudatosabban tervezik a pénzügyeiket. Ez a generáció ugyanakkor még jellemzően keveset költ egészségbiztosításra és a nyugdíjcélú megtakarításra is csak a pályakezdők egytizede gondol. Egy 2020-as felmérés pedig azt mutatja, hogy az Y generáció kevesebb mint 30%-a tud rendszeresen félretenni, a fennmaradó több mint 70% csak esetenként, vagy egyáltalán nem tud pénzt megtakarítani a hónapok során. Az nlc olvasói is hasonlóképp nyilatkoztak a témában. 

Rezsiutalvány

Budapest, 2019. szeptember 2. Egy postás rezsi-utalványt kézbesít egy XIII. kerületi nyugdíjasnak (Fotó: MTI / Mohai Balázs)

„Kb. négy éve kötöttem 10 évre havi 20 ezret, gondoltam, valamikor jól jöhet, aztán lehet, addigra nem ér semmit és kaszinózni kellett volna, mindet felrakni pirosra és új életet kezdeni Mexikóban. Ezenfelül egy robotperselybe rakom a koncertek-Dj-zésekből kapott pénzt, abból már van egy Macbookom, meg egy robogóm, szóval az is hasznos, azt hiszem”  – meséli Gergő, aki a harmincas éveit tapossa, míg Anna úgy van vele, hogy ráér még erről gondoskodni: „Még csak 33 vagyok, legalább 30 évet dolgozni fogok, szóval, ha lejár a lakástakarék, még bőven ráérek nyitni egy nyugdíjmegtakarítást” – véli.

„Katás vállalkozó vagyok, lófütty nyugdíjam lesz. De próbálok előre gondolkodni és minden hónapban félrerakni valamit. Illetve valamibe befektetni majd. De nem a nyugdíjtól és a szociális hálótól akarok függni a jövőben” – mondja a 28 éves Tamás.

Fiatalok és félnek az időskortól

A korábban említett 2020-as kutatásból az is kiderül, hogy a most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell majd nyugdíjas korában, ráadásul a mostani nyugdíjasok helyzetét is egyre küzdelmesebbnek látják. A Z generáció valamelyest optimistább, a legfrissebb KSH-adatok azonban az Y generáció jövőképét támasztják alá. Igaz, egy részük már fontosnak tartja a takarékoskodást, mégsem vágnak bele: a fiatalok döntő többsége továbbra sem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, ez sokszor a keresetüktől függ. „Folyton eldöntöm, hogy lesz, és aztán felélem, amit nagy nehezen félreteszek, mert történik valami nagyobb kiadás” – meséli a huszonéves Kati.
Az eredmények azt mutatják, hogy a többségében egyetemista és friss diplomás  Z generáció körében 1,5 százalékkal csökkent, a már zömében a munkaerőpiacon elhelyezkedett Y generáció tagjai között több mint 7 százalékkal nőtt azoknak az aránya az elmúlt egy évben, akik nehézségekkel telinek és kifejezetten küzdelmesnek látják az idősek helyzetét.

Kapcsolódó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése