Interjú a tüdőgyógyásszal

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente 13 ezer ember korai halálát és mintegy egymillió megbetegedést okoz a szennyezett levegő. Mennyire súlyos a helyzet?

Mivel naponta körülbelül 20 ezer liter levegőt lélegzünk be, egyáltalán nem mindegy, hogy az milyen minőségű, mennyi szennyezés, mérges gáz, károsító szállópor van benne. Az elhúzódó légúti gyulladásnak részben okozója, másrészt fenntartója lehet a rossz minőségű levegő, de egyes betegségekben az állapotrosszabbodás kiváltója is.

Az orvosok azt javasolják, hogy minél többet tartózkodjunk, mozogjunk a szabadban. Csakhogy a városi levegő sokszor meglehetősen szennyezett. 

A szabad levegőn tartózkodni, ott aktív időtöltést választani jó és szükséges, ám a szabadban valóban nem mindig tiszta a levegő. A hozzám érkező betegektől nap mint nap hallom a különböző panaszokat. A babakocsit toló anyukák örök panasza, hogy a kicsi éppen a legrosszabb levegőt szívja be az utcán. A régi járművek kipufogói néha vastag szürke csíkot húznak maguk után, ez különösen igaz az öreg teherautókra és a buszokra. Amikor sétára, kocogásra, sportolásra helyszínt választunk, ez legyen zöld környezetben, minél távolabb a forgalmas utaktól. A gyermekek sétáltatásakor ugyanezeket a szempontokat tartsuk szem előtt.

Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A beltéri levegő tisztaságát hogyan tudjuk megóvni?

A rossz levegő nemcsak kívülről jöhet be. A lakás takarításához használt vegyszerek illékony anyagai is ingerelhetik a szem és az orr nyálkahártyáját, de belélegezve hosszú távon akár rákkeltők is lehetnek. Ne használjunk a takarításhoz erős szagú vegyi anyagokat, a légfrissítők, dezodorok valójában nem a barátaink a légutak szempontjából.

Miért fokozottan veszélyeztettek a gyermekek?

A gyermekek légúti nyálkahártyája kifejezetten érzékeny az ilyen környezeti szennyezésekre. A legtöbb csecsemő, amíg szopik, addig alig betegeskedik, de ha valaki dohányzik a lakásban, vagy egyéb légszennyező, irritáló anyagokat lélegez be a baba, akkor már az első hónapokban is kialakulhat krónikus hörghurut. Sőt a bölcsőhalál okai között is szerepel a szülők, elsősorban az anya dohányzása, a levegő szennyezettsége. Kisded korban gyakori felső légúti fertőzés (nátha, torokgyulladás) is jelentkezhet a légutakat irritáló környezet miatt. Súlyosabb esetben középfül-gyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat szövődményként. Ilyenkor antibiotikus kezelés szükséges, közösségbe (óvodába, iskolába) a gyermek nem mehet. Aki vigyáz rá, kiesik a munkából, de ő maga is elkaphatja a fertőzést. 

Még kik tartoznak a különösen veszélyeztettek közé?

A COPD-s (krónikus obstruktív légúti betegség – a Szerk.) betegek kimutathatóan gyakrabban kerülnek kórházba abban az időszakban, amikor a légszennyezettség-mérő készülékek fokozódó szállópor-koncentrációt jeleznek. A COPD a középkoron túl lévő embereknél jelentkezik, a légutak krónikus gyulladással, nehézlégzéssel, köhögéssel és köpetürítéssel járó betegsége. Az esetek jelentős részében a kiváltó ok a dohányzás, de valószínűleg nagymértékben hozzájárul a környezet szennyezett levegője is. Ezt a kórházi statisztikák is alátámasztják: amikor légszennyezettségi vészhelyzetet jeleznek, mindig megugrik az állapotrosszabbodás miatt kórházba kerülő betegek száma. És ez nemcsak a légúti betegségekre igaz, nő a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata is. Jó esetben 1-2 hét alatt meggyógyulhatnak ezek a betegek, de sajnos, a halálozási szám is emelkedik ilyenkor. Egyes statisztikák akár 17%-os növekedést is leírtak a halálozás tekintetében szmogriadó alatt.

Piknik a Városligetben (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Miként hat a légszennyezés az allergiás betegekre?

Az allergiára hajlamosak is megsínylik a levegő minőségének romlását. A pollenek maguk is irritálják az orr és a hörgők nyálkahártyáját, még súlyosabb a károkozás, ha különböző szennyezések is tapadnak rájuk. A parlagfű pollenje kifejezetten erős allergén, ezért hallunk minden évben júliustól olyan sok figyelmeztetést a növény irtására, és ezért kell társadalmi összefogással irtani ezeket, és karbantartani a műveletlen területeket. Az asztma kialakulásában is szerepet játszik a rossz minőségű levegő az arra hajlamos egyéneknél. Súlyosbítja az allergiás tüneteket a légszennyezés okozta krónikus gyulladás. Ilyenkor nehezebb az asztmás beteget tünetmentessé tenni, több gyógyszert kell használnia, szaporodhatnak az éjszakai és a terhelésre jelentkező nehézlégzések, fulladások is. Az asztmás esetek 11 százaléka, az összes légúti tünet 33 százaléka elkerülhető lenne tiszta levegőjű környezetben. Az utolsó 10 évben négyszeresére emelkedett az asztmás gyermekek száma.

Mit tehetünk saját és környezetünk egészségéért, a tiszta levegőért?

Fontos, hogy ne dohányozzunk. Ez nemcsak a dohányzó embert érinti, hanem a környezetében levők is mentesülnek a füst beszívásától. A passzív dohányzás is káros! Az új típusú cigaretták sem mentesek a károsító anyagoktól. Nagyon fontos, hogy korszerűsítsük a fűtést, szilárd tüzelésnél jó minőségű, száraz fát használjunk, és semmiképp ne égessünk szemetet. A szemétégetéssel a saját otthonukban élőknek is egészségkárosodást okozunk. Szellőztessük gyakran a lakást, de azt is csak pormentes időszakban.

Az asztmások, COPD-s betegek különösen kerüljék a légszennyezési forrásokat. Feleslegesen ne használjuk az autónkat; amikor csak lehet, a kevésbé környezetszennyező közlekedési eszközöket vegyük igénybe: tömegközlekedjünk, kerékpározzunk, gyalogoljunk. Fontos, hogy minél többet beszéljünk a témáról, tudatosítsuk az emberekben a légszennyezés veszélyeit.