Pénteken Franciaországból, Németországból és Belgiumból is jelentettek majomhimlős esetet. Ezzel, és a korábbi öttel együtt (Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Svédország) már nyolcra nőtt azon európai országok száma, ahol az elmúlt hetekben felbukkant ez a korábban, szinte kizárólag az afrikai kontinensre korlátozódó kór.
A Franciaországban beazonosított beteg egy Párizs környékén élő 29 éves férfi, akinek a tünetei enyhék és nem járt a közelmúltban olyan országban, ahol az egészségügyi hatóságok tudomása szerint jelen van a vírus. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában is több esetet azonosítottak. A témában a Forbes idézte Kemenesi Gábor virológust, aki egy Facebook bejegyzésben foglalta össze, mit érdemes tudni a betegségről. A szakember szerint nem a majomhimlő lesz az új covid, de ettől még mutathat érdekes újdonságokat az orvostudománynak.
A nyugat-afrikai variáns enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre (Fotó: Getty Images)
Mi az a majomhimlő?
Afrikára jellemző, emberről emberre nehezen terjedő fertőzés. A Poxviridae víruscsaládon belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírusok közé tartozik. Úgynevezett zoonótikus, állatról emberre terjedő vírus, legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus.
Nevét onnan kapta, hogy először laboratóriumi majmok körében találkoztak ezzel a betegséggel 1958-ban. A természetben azonban a tudósok szerint elsősorban a rágcsálók körében fordul elő.
Mikor jelent meg emberekben?
Emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol egy kilenc éves kisfiúnál diagnosztizálták. Azóta már több mint tizenegy afrikai országból jelentettek fertőzéseket. Afrikán kívül az első emberi megbetegedéssel 2003-ban találkoztak az Egyesült Államokban. A Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) összefoglalója szerint a beteg egy háziállatként tartott prérikutyától kaphatta el a kórt. Az állatokat Gambiából származó patkányokkal és egerekkel tartották egy helyen mielőtt Ghánán keresztül importálták őket az Egyesült Államokba. Ez az egy eset idővel hetven további megbetegedéshez vezetett Amerikában és 2018-ban Nigériából Izraelbe tartó utasoknál is diagnosztizálták a kórt.
Egy háziállatként tartott prérikutya adhatta át a vírust (Fotó: Pixabay)
2022 májusában számos esettel találkoztak a szakemberek olyan országokban, ahol korábban egyáltalán nem volt jelen. Európában először az Egyesült Királyságban találtak igazolt megbetegedést május 9-én. A beteg egy olyan férfi volt, aki nemrég járt Nigériában.
A majomhimlő a feketehimlő közeli rokona, ahhoz nagyon hasonló tünetekkel, csak éppen jóval enyhébb megbetegedést okozva. A feketehimlő 1980-as eradikációja óta a majomhimlő lett a legfontosabb, embereket érintő himlővírus.
Az eddig ismert legnagyobb járvány 2017-re datálható, Nigériában több száz emberi megbetegedést regisztráltak.
Fajtái
Két, genetikailag elkülönülő variánsa létezik a majomhimlőnek:
- a Kongó-medence variáns súlyosabb lefolyású és jobban terjed,
- a nyugat-afrikai variáns enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre.
Most úgy tűnik, ez az enyhébb változat okozza a jelenlegi helyzetet.
Hogyan fertőz?
Ahogy a neve is utal rá, alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés. Rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási esemény után emberről emberre is képes limitált terjedésre.
Állatról a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során terjed, emberről pedig a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által szennyezett felületekkel (pl. ruha, ágynemű) való érintkezéssel.
A betegség testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet, de nem összekeverendő a covidnál megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Ez annál nehézkesebb, hosszabb, közelibb kontaktust igényel.
A majomhimlő nem egy szexuális úton terjedő betegség, azonban fontos tudni, hogy nemi kontaktus során könnyen el lehet kapni.
Tünetek, lefolyás
Az inkubációs idő (a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam) nagyjából 5-13 nap.
A kezdeti tünetek: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás, stb., ezek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel.
A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelennek meg, főképp arcon, végtagokon. Mint más himlőfertőzéseknél, a kiütések kiemelkednek, feltelnek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak. Nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, és kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögötti erősítő tényezőnek. A tünetek 2-4 hétig is eltarthatnak.
Egy kongói fiatal férfi kiütéseit kezeli orvos, 2017-ben (Fotó: Melina Mara/The Washington Post via Getty Images)
A brit kormány egészségügyi biztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) arról számolt be, hogy a majomhímlő nagyon kellemetlen betegség és létezik olyan fajtája, ami a betegek akár tíz százalékánál is halálos kimenetelű lehet. Nyomatékosítottak ugyanakkor, hogy
az Egyesült Királyságban nem ezt a fajtát azonosították, hanem egy jóval enyhébb változatot, melynél a halálozási arány kevesebb mit egy százalék.
Kezelése
Specifikus, célzott gyógyszeres terápia nincs. Támogató kezelés, vakcina viszont van. A feketehimlő elleni oltások a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is bizonyos szintű védelmet nyújtanak. A feketehimlő ellen többféle készítmény létezik, az EU-ban engedélyezett Imvanexet már korábban is használták behurcolt majomhimlős eseteknél és azok kontaktjainál.
