Az öregedés ellenszerét még mindig nem találták fel, viszont a technológia fejlődésének köszönhetően napjainkban szinte se szeri, se száma azoknak a szépészeti beavatkozásoknak, amelyek azt ígérik, segítenek minél tovább megőrizni fiatalos külsőnket.
Bár az a benyomásunk alakulhat ki, hogy egy ajakfeltöltés vagy botoxkezelés ma már nem nagyobb dolog, mint új frizurát csináltatni, a vékony ajkak és homlokráncok elleni küzdelem távolról sem veszélytelen.
Az nlc-nek nyilatkozó szakértők szerint ilyen szépészeti beavatkozásokat Magyarországon csak orvosok végezhetnének, ennek ellenére rengetegen engedély és megfelelő képzettség nélkül kínálnak ilyen szolgáltatásokat. Mint megtudtuk, kozmetikusok, tetoválók, ügyvédek, sőt autószerelők is faragják a szarkalábakat.
Hogy tisztább képet kapjunk a helyzetről, több, a területre rálátó orvossal és szakértővel beszéltünk. Válaszaikból aggasztó kép rajzolódott ki: nyomott árak, kiskapuk a jogszabályokban, tájékozatlanság és a szépség ellenállhatatlan vonzása – ezekre építenek a kuruzslók, akik a gyors meggazdagodás reményében gátlástalanul viszik vásárra klienseik bőrét. Sokan közülük végül fiatalosabb megjelenés helyett testi és lelki hegekkel az állami egészségügyi rendszerben kötnek ki, mégis roppant ritka, hogy eljárás indulna az önjelölt „ esztétikai specialisták” ellen, melynek hátterében sok tényező húzódik. Több forrásból is úgy értesültünk, előfordul, hogy az önjelölt „szakemberek” megfenyegetik és lefizetik áldozataikat. A helyzeten javíthat egy előkészület alatt álló rendelet, amely régóta fennálló szakmai viták végére tehet pontot, és bezárhatja a kuruzslók által használt kiskapukat.
Olcsó szépülés helyett drága gyógyulás
Aggasztó jelenségekről számolt be a szépészeti kezelésekkel kapcsolatban az nlc-nek dr. Sárdy Miklós professzor, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi tanára. Orvosként gyakran találkozik olyanokkal, akiknek elrontották az esztétikai kezelésüket a megfelelő képesítés nélküli szolgáltatók. Elmondta: a jogszabályokban ugyan benne van, hogy orvosi kompetenciákhoz kötöttek bizonyos kezelések, de ez nincs egységes szerkezetben megfogalmazva, így sokan nem is tartják be ezeket. Egyre nagyobb a kereslet az orvos-esztétikai beavatkozások iránt, és akik ilyet kínálnak a klienseiknek, a kezelésekkel jelentős bevételre is szert tehetnek.
Elsősorban kozmetikusok, tetoválóművészek kínálnak jogosulatlanul botulinum toxinnal (botox) végzett ránctalanító kezeléseket, ajakfeltöltéseket és egyéb fiatalító beavatkozásokat, és előfordul, hogy csak egy néhány hetes vagy hétvégés, gyakran online záróvizsgával végződő kurzust végeztek el. A beavatkozásokhoz használt helyiségek, körülmények általában nem teljesítik egy orvosi rendelő követelményeit, ami nagyon kockázatos a kliensre nézve, és ezek a tényezők együttesen kuruzslásnak – mint büntetőjogi kategóriának – is minősülhetnek a professzor szerint.
Képünk illusztráció (Fotó: BSIP/UIG Via Getty Images)
Bár az elrontott orvos-esztétikai beavatkozások ritkán válnak életveszélyessé, testi és lelki értelemben is súlyos következményeik lehetnek – nyomatékosította dr. Sárdy.
A képzetlen beavatkozók munkájának nyomaként a bőrgyógyász és kollégái leggyakrabban az arcot torzító hegekkel, bőrelhalásokkal, maradandó duzzanatokkal, fertőzésekkel találkoznak, de az egyik legsúlyosabb szövődményként az is előfordulhat, hogy a kezelést kapott vendégnek akár a látása is károsodik.
Természetesen az érintettek akár már egy kisebb maradandó elváltozás miatt is rettenetesen kétségbe vannak esve. Nem csoda, hiszen szebbek szerettek volna lenni, és nem arra vágytak, hogy maradandó hegek torzítsák az arcukat. Arról nem is beszélve, hogy a helyreállító kezelések egy részét nem finanszírozza az egészségbiztosító, így jelentős plusz anyagi terhet jelenthetnek az érintetteknek – fejtette ki dr. Sárdy.
Kozmetikusi kompetenciák
Az, hogy a probléma egyébként nem új keletű, abból is látszik, hogy a Budapesti Kereskedelmi Kamara Kozmetikus szakosztályának elnöksége már 2019-ben közzétett egy véleményt, melyben arra hívták fel tagjaik figyelmét, hogy „kozmetikus sebzéssel járó (invazív) beavatkozást a sminktetoválás kivételével nem végezhet”. A állásfoglalásukban jelezték többek közt, „ha olyan eljárást végez, melyre nincs kompetenciája, akkor a kozmetikus szakma jó hírét is kockára teszi!”
Tavaly a szakosztály elnöke, Móró Gabriella kozmetikusmester újabb cikkben jelezte, hogy hol vannak a kozmetikus kompetenciák határai. Vitatott eljárások a kozmetikus szakmában című írásában nyomatékosította, hogy a jogszabályi környezet, a kozmetikusok tudása és a feltételrendszerük sem adott az olyan eljárások biztonságos végzéséhez, melyek nekrózist (sejthalál) okoznak, roncsolnak, vagy valamilyen direkt hatóanyagot juttatnak a bőr legalsó (bazális) rétege alá. Ebből adódóan nem tartozik a kozmetikusi kompetenciák közé a lézeres körömgomba-, bőrnövedék-, tetoválás- és szőreltávolítás, a pigmentkezelés (frakcionált lézer, carbon peeling), ahogy a plazma- és a hialuronpen, valamint a botoxos és bioszálas feltöltések sem.
A szakember beszélt arról is, hogy a jogosulatlan beavatkozást végzők közül sokan azzal magyarázzák a tevékenységüket, hogy az ajakfeltöltés vagy botulinumtoxin-kúra nem is orvosi kezelés, hiszen az ügyfelek nem betegek. „Noha ez elsőre talán logikusnak hangozhat, azonban a kezelésekhez használt eszközök, technikák biztonságos alkalmazása, a beavatkozás helyszínéül szolgáló rendelő, a lehetséges szövődmények időben való felismerése és megfelelő kezelése teljesen egyértelműen orvosi képzettséget igényelnek” – mondta Sárdy professzor.
Nehéz megbecsülni, pontosan hányan kínálnak napjainkban jogosulatlanul Magyarországon orvos-esztétikai beavatkozásokat, hiszen erről nincsen semmilyen hivatalos adat. Az esetek nagy részében a jogosulatlanul kezelést végzők megfelelő orvosi dokumentációt sem vezetnek, és egyéb dokumentum sem rögzíti, hogy valaha is végeztek ilyen beavatkozásokat, ami szükség esetén megnehezíti a felelősség bizonyítását.
Amit azonban lehet tudni, hogy már azoknak is százas nagyságrendű a száma, akiknek online hirdetéséből kiderül, nem kínálhatnának ilyen beavatkozásokat.
Sok a kuruzsló, kevés a feljelentés
Kérdésünkre, hogy miért fordulnak sokan ilyen szolgáltatókhoz, ahelyett, hogy egyből orvosi képesítéssel rendelkező szakembereket keresnének fel, dr. Sárdy rámutatott, egyrészt jóval olcsóbban (sokszor fél áron) végzik el a beavatkozásokat, de szerepet játszik a helyzetben az is, hogy
az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy egy-egy ilyen szépészeti beavatkozás gyakorlatilag kisebb műtétnek minősül, melynek komoly kockázatai lehetnek, és ennélfogva azt sem ismerik fel, mikor lépi túl egy szépészeti beavatkozást hirdető a kompetenciáját.
A professzor hozzátette azt is, sok esetben maguk a hirdetések megtévesztő jellegűek abból a szempontból, hogy milyen szintű szakmai tudással rendelkezik az illető. Hangzatos, de nem létező, egészségszakmainak tűnő megnevezésekkel illetik magukat a képesítés nélküliek, amivel hozzáértést sugallnak. Emellett úgy állítják be, mintha a hirdetett beavatkozás nem orvosi, hanem egyszerű kozmetikai beavatkozás lenne.
Meglepő módon, annak ellenére, hogy sok a kuruzsló az orvos-esztétikai kezelések területén, és gyakran fordulnak elő elrontott beavatkozások, ritkán indul eljárás az ilyen ügyekben. Ennek több oka is van. Egyrészt nem tisztázott, melyik hatóság lenne hivatott ellenőrizni, hogy például a kozmetikusok, tetoválók képzettségüknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak-e az ügyfeleiknek. Ugyanakkor maguk a sértettek sem gyakran tesznek lépést az őket megkárosítókkal szemben.
Lapunk információja szerint egyébként aki nem orvos, nem is férhetne hozzá a szépészeti beavatkozásokhoz szükséges anyagokhoz, mivel azok kizárólag orvosok által beszerezhetők. Az, hogy ennek ellenére a gyakorlatban mások is rendelkeznek ilyen eszközökkel és anyagokkal, feltehetően azzal magyarázható, hogy nem ellenőrzött forrásból vásárolják őket.
Három évvel büntethető
Szerettük volna megtudni a rendőrségtől, hogy az elmúlt hét évben Magyarországon hány büntetőeljárás indult olyan ügyben, amikor jogosulatlanul végeztek esztétikai beavatkozásokat, a hatóság azonban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy nem áll módjukban ezzel kapcsolatban adatokat szolgáltatni, mivel nem áll rendelkezésükre „ilyen részletességgel megfogalmazott, ilyen konkrét elkövetési jellemzőkre vonatkozó adatbázis vagy kimutatás.” Azt azonban megerősítették, hogy abban az esetben, ha az illető a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el, adott esetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Kérdésünkre, hogy ha a törvények eleve tartalmazzák, hogy az orvos-esztétikai beavatkozások orvosi képzettséghez kötődnek, kellene-e egyáltalán és, ha igen, milyen módon kellene változtatni a jelenlegi szabályozáson, a szakember nyomatékosította:
Alapvetően arra lenne szükség, hogy ezek a jogszabályok úgy legyenek megfogalmazva, hogy azt az egyszerű ember is megértse.
Dr. Sárdy azt is elmondta, hogy régóta húzódó szakmai vita az is, hogy az orvosok közül ki lehet jogosult orvos-esztétikai kezelések végzésére. A bőrgyógyászok és plasztikai sebészek képzésének például eleve részei az esztétikai beavatkozások, de régóta téma szakmai berkekben az is, hogy más szakorvosoknak kiegészítő képzést kellene-e elvégezniük, ha ilyen jellegű szolgáltatásokat szeretnének kínálni.
Végül pedig azt tanácsolta minden szépülni vágyó számára, hogy
az orvos-esztétika témakörébe eső beavatkozásokat – különösen a botulinum toxin kezeléseket, a feltöltéseket és más invazív, azaz injekciós tűvel végzett kezeléseket, illetve a nem szőrtelenítésre használt lézeres beavatkozásokat – a saját érdekükben csak orvossal végeztessék, még akkor is, ha drágább.
S ha kétségük van a terapeuta végzettségével vagy magyarországi működési engedélyével kapcsolatban, akkor az Országos Kórházi Főigazgatóság publikus adatbázisában rákereshetnek a beavatkozó nevére.
Összegyűjtött tapasztalatok
Kuruzslókkal kapcsolatos rossz tapasztalatokból nincsen hiány, ennek ellenére összesen két olyan szolgáltatóról tudok, aki ellen folyik jelenleg büntetőeljárás – mondta el lapunknak Mészáros Mónika, Magyarország legnagyobb plasztikai, esztétikai témájú weboldalának az alapítója. A Sebeszem.hu weboldal három évvel ezelőtt azért jött létre, hogy az érintettek megoszthassák egymással tapasztalatiak az esztétikai beavatkozásokkal kapcsolatban. Az, hogy erre hatalmas igény van, jól jelzi, hogy közel ezer beszámoló van már az oldalon és a platformhoz tartozó zárt Facebook-csoportnak ma már 42 ezer tagja van.
Egy évvel ezelőtt Mészáros Mónika több orvossal közösen szakmai beadvánnyal fordult az illetékes tárcához és államtitkárhoz, hogy tisztább képet kapjanak arról, pontosan kik és milyen keretek között végezhetnek orvos-esztétikai beavatkozásokat. Erre érzéseik szerint azért volt szükség, mert azt tapasztalták, hogy gombamód szaporodnak Magyarországon az engedély nélkül praktizáló „esztétikai specialisták” akik valójában autószerelőből, jogászból, tetoválóból vagy épp szempilla-stylistból egy rövid online kurzus után önjelölt orvossá avanzsált kuruzslók, de még az orvosi körökön belül is nagy a zűrzavar azzal kapcsolatban, pontosan kik azok, akik ezt a tevékenységet jogszerűen végezhetik.
Fotó: Profimedia
Mészáros Mónika leszögezte, ezek a kezelések eddig is orvosi kompetenciához kötődtek, viszont a jelenlegi jogszabályok visszaélésekre adnak lehetőséget azáltal, hogy számos, modern esztétikai kezelés (így például a hialuronsavas töltés vagy szálbehúzás) nincs még úgy nevezett WHO-kóddal ellátva. Ennélfogva sokan értelmezik őket szándékosan és teljesen tévesen úgy, hogy azok nem is minősülnek orvosi tevékenységnek.
A weboldal alapítója olyan kuruzslóról is tud, aki ellen már négyszer-ötször tettek feljelentést korábbi kliensei, valamiért mégsem történt semmi, nem indult ellene nyomozás.
A weboldal alapítója a visszajelzések alapján megerősítette, amit az nlc-nek több forrás is, hogy sok esetben az elrontott beavatkozások elszenvedői azért nem fordulnak a hatóságokhoz, mert fenyegetéseket kapnak, vagy mert egyébként sem kapnak ezeken a helyeken semmilyen dokumentációt, ami bizonyíthatná, hogy ott jártak.
Mészáros Mónika egyébként úgy tudja, hogy a választások miatt ugyan kicsit csúsztak a dolgok, de néhány hónap múlva elvileg megjelenik majd egy rendelet, amely a jelenleginél pontosabban, közérthetőbben szabályozza majd az esztétikai beavatkozások végzését.
Ezekre figyeljünk oda!
Mivel még a kisebb esztétikai beavatkozások is hónapokra, akár évekre meghatározzák külsőnket, érdemes utánajárni, kire bízzuk magunkat – figyelmeztetett Mészáros Mónika. A Sebeszem.hu alapítója szerint ha egy tisztességes szakorvos online felületét látjuk, mindenképpen szerepel rajta, milyen szakvizsgája van (bőrgyógyász szakorvos, plasztikai sebész vagy fül-orr gégész szakorvos), és ezt ellenőrizhetjük is hivatalos online nyilvántartásban.
Ezzel szemben, akinek nincsen szakvizsgája vagy ne adj isten nem is orvos, rendszerint olyan félrevezető titulusokat használnak, ami az átlagembert könnyen megtéveszti: Mindenképp gyanús például az orvos-esztétikai specialista, esztétikai terapeuta, esztétikai specialista, kozmetik-doktor, aestetic-consultant, bőresztéta, esztétikai kozmetikus titulus – ilyen szakvégzettségek ugyanis nem léteznek, és a külföldi tanúsítványok sem érvényesek Magyarországon (és más országokban sem).
Az emberjogi aktivista beszélt arról is, gyakran látni példát arra is, hogy csak a szalon nevét reklámozzák, sehol sem derül ki, hogy ki végzi a beavatkozást.
Mészáros Mónika felhívta egyúttal a figyelmet arra is, hogy a hely neve sem garancia. Van ugyanis, akinek „van képe” klinikának nevezni azt a helyet, ahol orvost egyébként keresve sem találunk.
Régóta húzódó szakmai vita
A kuruzslókkal kapcsolatos tapasztalataikról, illetve a jelenlegi jogszabályok hiányosságairól kérdeztük a Magyar Orvos-Esztétikai Társaságot (MAEOT) is. Az esztétikai orvos által képviselt, több mint 50 tagú szervezet célja azt elérni, hogy az esztétikai orvoslás területén dolgozó orvosok magas szakmai színvonalon, biztonságos jogi környezetben és érdekvédelem mellett működhessenek. Tagjaik több különböző orvosi szakterületről érkeztek és azt vallják, a jogszabályok egyértelmű félreértelmezése, hogy csak plasztikai sebészek, illetve bőrgyógyászok végezhetnek ilyen jellegű szépítési kezeléseket, azzal ugyanakkor teljesen egyetértenek, hogy az illetőnek mindenképpen orvosnak kell lennie.
A szervezet elnöke, Dr. Széchenyi Kornél például eredetileg baleseti sebészeten kezdte a pályáját, majd időközben elvégezte többek közt az American Academy of Aesthetic Medicine esztétikai orvos képzését, ahol board vizsgát is tett és elvégezte a nizzai orvosi egyetemen akkreditált arc-esztétikai képzést is.
Dr. Széchenyi Kornél az nlc-nek leszögezte:
Magyarországon nem azzal van a gond, hogy milyen orvos végzi az esztétikai beavatkozásokat, hanem azzal, hogy sokan nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatásokat orvosi diploma nélkül, és ez, túl azon, hogy bűncselekmény, roppant veszélyes is a páciens szempontjából.
Beszélt arról is, hogy az, hogy konkrétan kik végezhetnek orvos-esztétikai beavatkozásokat Magyarországon, túl azon, hogy az illetőnek rendelkeznie kell alap orvosi kompetenciákkal, egy több mint tíz éve húzódó vita, mivel erre vonatkozóan nincsen pontos szabályozás.
Mint kifejtette, az orvos-esztétika viszonylag új szakterület az orvosláson belül.
Fontos tényező, hogy ezeknél nem beteg, hanem egészséges embereket kezelnek az eljáró szakemberek, olyanokat, akik szeretnének szépülni, egy picit lassítani az öregedési folyamatokat. Ehhez azonban olyan beavatkozásokat kell elvégezni, amihez kellenek orvosi kompetenciák
Az azonban, hogy egy ajakfeltöltést, vagy egy botulinum toxin kezelést pontosan hogyan kell elvégezni, olyasmi, ami aprólékosan semmilyen orvosi szakképzésnek sem képezi a részét. Dr. Széchenyi Kornél szerint tehát annak az orvosnak, aki ilyen szolgáltatást szeretne kínálni magánpraxisában, mindenképpen külön továbbképzéseken kell megszereznie az ahhoz való tudást.
Mint mondta, számos ilyen akkreditált szakmai képzés elérhető már világszerte, ahol neves nemzetközi professzoroktól tanulhatják meg az orvosok az esztétikai beavatkozások elméletét és gyakorlatát. Idén ősztől például a Bécsi Egyetemen is indul egy posztgraduális orvos-esztétikai képzés, ami nem kötődik előzetes szakvizsgához, viszont alapfeltétele, hogy a jelentkezőknek az orvosi alapképzésen felül rendelkezniük kell kétéves klinikai tapasztalattal.
Dr. Széchenyi Kornél szerint egyébként az orvos-esztétikai kezelések iránt itthon olyan rohamosan nő a kereslet – mind magyarok, mind pedig külföldiek részéről –, hogy annak kielégítése eleve képtelenség lenne, ha az orvosi szakmán belül is csak bizonyos szakterületek képviselőire szűkítenék le azok körét, akik végezhetnek ilyen beavatkozásokat.
Aki nem orvos, felelős minden keletkezett kárért
„Magyarországon ezzel a területtel kapcsolatban kétféle probléma van. Az egyik, hogy ilyen egészségügyi szolgáltatást végeznek orvosi végzettséggel nem rendelkező személyek, illetve végeznek orvosi végzettséggel rendelkező személyek is. Az előbbi esetet én semmiképpen nem tartom jónak” – ezt már dr. Simon Tamás biztosítási, egészségügyi és kártérítési szakjogász mondta az nlc-nek.
Az ügyvéd szerint itt azon megy a vita, hogy mi minősül egészségügyi szolgáltatásnak. Szerinte olyasmit, ami az egészségügyi ellátást bármilyen módon érinti – az egészségügyi törvény harmadik paragrafusában van erre vonatkozóan egy nagyon alapos, részletes meghatározása – nem végezhetne olyan személy, aki nem minősül orvosnak. Leszögezte,
ha valaki mégis orvosi végzettség nélkül vállal ilyen beavatkozást, személyesen lesz felelős minden kárért, ami a beavatkozás következtében keletkezik.
