Bármilyen iskolát képesek elvégezni
Magyarországon a hallássérült gyerekek (elvileg) nem szenvedhetnek hátrányt, ezért adott óraszámban utazó szurdopedagógus foglalkozik velük, vagyis egy hallás- és beszédfejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógust rendelnek ki mindenki mellé. Így (ismét csak elvileg) ezek a kicsik járhatnak egy átlagos óvodába. Sajnos azonban nem mindenütt van elég szakember, illetve egyes intézményekben tartanak a feladattól. A tapasztalatok szerint ha a hallássérülést hat hónapos kor előtt észlelik, és a kisgyerek hallókészüléket kap, nem lesz lemaradása az általános iskolában.
Az oktatáshoz mindenkinek joga van, közép- és felső szinten is. Ezért az iskolákban esélyegyenlőségi koordinátorok dolgoznak, akiknek az a dolguk, hogy felmérjék a speciális tanulói igényeket, és mindent megadjanak ahhoz, hogy az átlagtól eltérő adottságúak egyenlő esélyekkel tanulhassanak. Joguk van például írásbeli vizsgát kérni szóbeli helyett, sőt, „jegyzetelő tolmácsot” kérhetnek maguk mellé az előadásokra.
Ennek ellenére kevesebb hallássérült jut el a felsőoktatásig, mint ahányan képességeik szerint eljuthatnának, és utána sem feltétlen könnyű az útjuk. Sokszor maximalisták, úgy érzik, többszörösen kell bizonyítaniuk. „Akik nem jelentkeznek, gátlásosak, vagy a korlátok rettentik el őket – mondja Cserfalvi Annamária, az Óbudai Egyetem NIK hallássérült tanszéki mérnöke (középiskolai informatikai szakmérnöki tanár) – nekem is mondott olyat tanárom, hogy „maga sosem fogja ezt megtanulni”, de az én példám is azt bizonyítja, hogy nem szabad feladni.”
Csetneki Csilla sem hitte el, így ma audiológusként dolgozik. Mint mondja, sorstársai időnként érzékelik, hogy ha nem beszélnek tisztán, szellemi hátrányokat is feltételeznek róluk.
Aluliskolázottnak gondolnak minket, pedig többszörös jogi és orvosdoktorok vannak köztünk, a hallássérültek közösségében hihetetlen tudás van.
Bármilyen munkára alkalmasak lehetnek
De hát maga nem hall, maga ezt nem tudja megcsinálni – mondják nekik visszatérően. Nemigen szeretik ezt a mondatot, főként, mivel nem is igaz. „A gyakorlaton, a gimnáziumi jelentkezéskor, a főiskolán, amikor jogosítványt akartam…” – sorolja egyikük, hányszor kapta már meg az ítéletet. Az igazság az, hogy ők jól kompenzálnak, és saját módszereik vannak a boldogulásra. – „A siketek nagyon jó munkavállalók – mondja Dr. Kósa Ádám jogász-politikus, az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál. – Vannak köztünk pénztárosok, tanárok, asztalosok… szinte bármi lehet egy kisgyerekből. Talán csak a katonai pálya és a hivatásos sofőri zárt előttük, de azok is csak Magyarországon. Illetve még egy korlát itthon: óvodapedagógusnak nem vesznek fel minket, mert nem tudnak eltekinteni a zenei képességektől…”
Ennek ellenére Magyarországon tíz év alatt négyszeresre nőtt a siketek és nagyothallók foglalkoztatottsága, mostanra elérte az ötven százalékot – igaz, a képességek szerint lehetne több is, csak a munkahelyi kommunikációt kell megoldani úgy, hogy az mindenkinek élhető legyen.
Cserfalvi Annamária hallássérültként ma az Óbudai Egyetemen ICDL-t tanít hallássérülteknek, látássérülteknek, mozgássérülteknek és informatikát halló egyetemistáknak. Korábban ő is sokszor találkozott az előítélettel, miszerint „nem értünk semmit, nem lehet velünk kommunikálni, nem vagyunk alkalmasak munkavégzésre”. Ehhez képest ő egész osztályoknak tart előadást. Kicsit másként artikulál, mint egy halló ember, de teljesen érthető a beszéde. – „Szoktam mondani nekik, hogy szóljanak, ha nem értenek valamit, de nem szokott gond lenni. Az X, Y, Z generáció tagjait tanítom, és mivel ők amúgy is sokat kommunikálnak digitálisan, videókkal, én is tudok alkalmazni a munkámban vizuális módszereket.”
Annamáriának három diplomája van, most a doktori megszerzését tervezi.
Bármilyen munkára alkalmasak lehetnek a siket emberek. (Fotó: Getty Images)
Simán vezetnek autót
Itthon nem lehet egy hallássérült személy hivatásos sofőr, de autót bármikor vezethet. Sőt, készült olyan vizsgálat, ami bizonyítja, hogy a hallóknál jobb sofőrök ők, mert a látásuk sokkal kifinomultabb, mint másoké. Ádám azt mondja, ha a hallás kiiktatása valóban akadályozná a biztonságos vezetést, akkor be lehetne tiltani a zenehallgatást a gépkocsikban. Külföldön van, ahol még kisrepülőt is vezethetnek hallássérültek.
Gond nélkül telefonálnak
A nagyothalló ügyfelek gyakran idegesek lesznek, ha egy cégnél vagy ügyfélszolgálatnál csak telefonos elérhetőség van megadva, mivel írásban önállóan is tökéletesen kommunikálnak. Ugyanakkor ma már a telefonálás sem lehetetlen számukra. Létezik egy tolmácsszolgálat, egy videó-alapú jelnyelvi szolgáltatás, amit a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége hozott létre a kormány és az Európai Unió támogatásával. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a siket-, nagyothalló- vagy akár siketvak ember felhívja a szolgálatot, ahol videón látja őt a tolmács, együtt felhívják, akivel az illető beszélni szeretne, és a szakember lefordít mindent, ami elhangzik köztük. Jelelésből hangot alkot és fordítva. De írásban és szájról olvasva is dolgoznak, ha az érintettnek az komfortos. Így nem gond átbeszélni egy munkát, időpontot foglalni a fodrásznál vagy felhívni a nagymamát.
Imádják a koncertet, színházat, mozit
Nyilván minden, ami hanggal hat, az nehezített pálya egy nagyothalló embernek. Ám ez nem azt jelenti, hogy számára élvezhetetlen. Ma már vannak olyan eszközök, amikkel a tévé vagy a laptop összekapcsolható a hallókészülékkel, így az tiszta hangot ad. De aki nem használ ilyesmit, még az is érzékel rezgéseket, dobütéseket. Így sok siket ember nagyon szereti a hangos, erős zenét, és ha nem is klasszikus koncertre jár, de bulizik ő is. Egyre több olyan színházi előadás is van (akár musicalek), amit akadálymentesítenek, és például az EFOTT fesztiválon minden évben dolgoznak jelnyelvi tolmácsok, közvetítik a színpadok programját is. „Ez inkább szervezési, mint pénzkérdés” – mondja erről Kósa Ádám.
És amit még jobban is csinálnak, mint egy átlagember…
Egy nagyothalló illetőt ne is próbáljunk kibeszélni a háta mögött, mondván, úgysem hallja. Többet értenek, mint gondolnánk. Sőt, ha szemben állunk velük, nagy távolságból, tömegben is megérthetik amit mondunk: egyszerűen leolvassák a szánkról. „Szegény halló személyek! – szokták mondani ők, amikor mondjuk, azt látják, hogy a feleség áll fenn a vonaton, a férj a peronon, és próbálnak még pár szót beszélni indulás előtt, persze nem hallanak semmit. Egy hallássérült ilyen helyzetben simán csak lejeleli a párjának az összes információt fél perc alatt. Ugyanígy értik azt is, ha egy focista káromkodik a pályán, de a rendőrség is kéri időnként a segítségüket, amikor néma kamerafelvételekből kell megfejteni egy beszélgetést.
A Vodafone-nak fontos, hogy a technológia és a digitalizáció segítségével a kultúra élvezete minél több emberhez eljuthasson. Ezért a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) és a Játékszínnel együttműködve okostelefonokon, élőben feliratozott előadásokkal segítik átadni a színházi előadások élményét hallássérült nézők számára. A technológia az Életrevalók című színdarabon debütál.
Szponzorált tartalom
