Vélhetőleg nem fog hasítani a munkahelyi teljesítmény 18 fokban

Az már egészen egyértelmű, hogy idén télen a megemelkedett rezsidíjak mellett nem lesz otthon gatyarohasztó melegünk, és az is biztos, hogy a legtöbb munkahelyen nem fog 20 fok fölé emelkedni a hőmérséklet. Sőt, azok, akik az állami szférában dolgoznak, 18 fokos csúcshőmérséklettel számolhatnak – mivel 25 százalékkal kell csökkenteni a gázfogyasztást az összes állami intézményben, kivéve a kórházakat és a bentlakásos szociális intézményeket. Ez a hőfok érzetre nem tűnik túl melegnek.

És a valóságban sem az, pedig egyelőre nem repkednek odakint a mínuszok.

A lakásomban jelenleg 16-18 körüli a hőmérséklet, fűtésem egyelőre nincs, a konvektorom és én az éves ellenőrzésre, magyarul egy szakemberre várunk. De így legalább tesztelhetem, milyen lesz majd az előírt hőfokot betartva dolgozni. Bekapcsolhatnám egyébként a hordozható hősugárzómat, de tartom magam a környezetkímélő elképzelésemhez, hogy elkényelmesedett emberként – csak azért, mert odakint nem olvad az aszfalt a hőségtől – nem kell feltétlen idebent sem hősugárzóval imitálni a nyarat.

Persze, nekem sem hobbim a vacogás, és távol áll tőlem a spártai lét, de a 18 fok nem tűnik kibírhatatlannak. Azért egy-két óra múlva előkeresem és magamra húzom a norvég mintás, belül bolyhos zoknimat, meg a gyapjúpulcsimat, (ami kicsit összement, mert azt bezzeg magasabb hőfokon mostam), Elvileg ezek arra jók, hogy az ilyen helyzetekben melegen tartsanak. Nem mondom, hogy remegek a hidegtől, de hiába a kötött réteg, 4-5 óra egy helyben ülés múlva,(pláne, amikor az ablakomon nem süt be a nap), az orrom már jéghideg, de ennél sokkal rosszabb, hogy az ujjaim érezhetően elgémberedtek, így nem olyan jó gépelni, sokkal több az elütésem.

A teljesítményem csökkenése egyébként nem az én személyes megélésem, az irodai hőmérséklet bizonyítottan befolyásolja a termelékenységet. Ha a hőmérséklet túl messze van a kellemes normáktól – akár túl meleg, akár túl hideg –, akkor az alkalmazottak munkateljesítménye csökkenhet. A magas hőmérséklet bármilyen munkahelyen alacsonyabb termelékenységhez vezethet, különösen, ha fizikai munkáról van szó. Amikor meleg van, az emberi fiziológia vágyik egy kellemes szunyókálásra, és valljuk be, az álmosság érzése nem a legjobb állapot a minőségi munkához. Az ellenkező véglet, az alacsony hőmérséklet pedig lassabb munkavégzéssel és a hibák számának növekedésével jár. Szerencsémre, én azok közé tartozom, akik később, ha túl hidegnek tartják a 18 fokot, magasabbra kapcsolhatják a konvektort vagy a termosztátot, hiszen pár napot itthonról dolgozom.

Nem mindenki teheti ezt meg, ezért több szakszervezet is aggodalmát fejezte ki a meghatározott 18 fok kapcsán.

Például a rendelet visszavonását követelték a kormánytól a vasutasok, mert úgy vélik, hogy a  MÁV munkahelyek nagy részén képtelenség betartani a 18 fokos hőmérsékletre vonatkozó szabályozást. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János szerint, ha a kormány nem változtat ezen a szigorú, „csaknem embertelen” kötelezettségen, tömegesen fognak megbetegedni a vasutasok. A szervezet szerint a maximum 18 fokos hőmérsékletlimitnek technikai akadálya, hogy a MÁV-nál nemcsak korszerű irodaépületekben dolgoznak az emberek, hanem sok olyan kisebb állomáson és megállóhelyen is, ahol a szolgálati helyiségeket még mindig kályhával vagy különféle egyszerű hősugárzókkal fűtik, így kizárt, hogy folyamatosan tartani lehessen az előírt hőfokot.

Érthető, ha az egészségügyi következmények miatt sokan aggódnak, hiszen eddig a kormány erre a hőmérsékletre egészségügyi kockázatként tekintett, azonban október 1-től hatályon kívül helyezte a munkahelyek hőmérsékletét előíró jogszabályt is, így már szabályszerű, ha az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek nem biztosítja a munkáltató fél méter magasan a 20–22 fokot.  A Hvg szúrta ki, hogy a kormány kiiktatta azt a szabályt is, hogy hideg munkahelyen (vagyis ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő több mint felében nem éri el szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot) „a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni”, mégpedig „egyéni használatra kiadott ivópoharakban”.

A változtatások nem hangzanak jól, ugyanakkor nem mi vagyunk az egyetlen hely Európában, ahol nem fűtik agyon a munkahelyeket. A Health and Safety Executive azt írja, hogy az Egyesült Királyság jóváhagyott gyakorlati szabályzata szerint a munkahelyi minimum-hőmérsékletnek általában legalább 16 °C-nak  kell lennie. Ha a munka szigorú fizikai erőfeszítéssel jár, a hőmérsékletnek nem mehet 13 fok alá. Ezek a hőmérsékletek ajánlások; a munkáltatónak kötelessége meghatározni, hogy az adott körülmények között milyen az ésszerű kényelem.

Egy Portugáliában élő ismerősöm pedig az alábbiakról számolt be: „Portugáliában nincs fűtés, előző télen ott dolgoztam irodában, és hát lehet, hogy néha 18 foknál is hidegebb van benn. Lehet dolgozni, csak mondjuk kabátban/takaróban/sapkában kellemesebb” – mesélte Zsófi, hozzátéve, hogy ettől függetlenül nem voltak megbetegedések a munkahelyén. Egy másik, Magyarországon élő olvasónk viszont arról számolt be, hogy az ő szervezete megszenvedi a 18 Celsius-fokos hőmérsékletet, és már le is betegedett, amit ő a nem túl meleg munkahelyi környezetnek tud be. Ez könnyen így lehet, hiszen alkatilag különböző, ki, hogyan bírja a hidegebb körülményeket.

A hideg nem egyenlő a megfázással

Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára, foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakorvos szerint nincsenek bizonyított kutatások arra vonatkozóan, hogyha 18 Celsius fokban dolgozunk, az törvényszerűen egészségügyi problémát fog okozni. „Az emberiség gyakorlatilag mínusz 50 foktól körülbelül 30-40 fokig képes nemcsak életben maradni, hanem tenni a dolgát. Nyilván van ennek egy ideális tartománya, amelyen belül szeretünk létezni, mert az a komfortos, de az, hogy éppen a környezeti hőmérséklet egy-két fokkal hidegebb, az alapjaiban nem meghatározó a fizikai állapotunkra nézve” – mondja. Ezt erősíti meg Szabó Gál Bence, hatóanyagszakértő, aki jól tudja, hogyan reagál a szervezet a hidegre, hiszen pár éven át magán is kísérletezett, a veresegyházi befagyott tóban úszott mindennap. Drog- és toxikológián, illetve később dietetikán (táplálkozástudomány) is tanult élettant, az egyik podcastjában pedig azt vesézi ki, hogy milyen hőmérséklet az ideális a szervezet számára. Bence azt mondja, hogy a 18, 5 fok kedvez a barna zsír alakulásának, amely elsősorban a nyakban, a vállakban található. Az azonban, hogy felnőttként ki mennyi barna zsírral rendelkezik, egyénileg változik. Bence azt is elmondta, hogy a vékonyabb testalkatúaknak általában több van, ugyanakkor a barna zsírt lehet növelni, például fagyoskodással vagy testmozgással, a kettő kombinációjával, hidegben sportolással pedig még inkább. És, hogy mire jó a barna zsírszövet?

Akinek több van belőle, az jobban bírja a zordabb körülményeket, hiszen a barna zsírszövet hőt termel, hogy továbbra is melegen tartsa a szervezetet.

Ha tehát azt szeretnénk, hogy a szervezetünk jobban bírja a hideget, több barna zsírt kell termelnünk, amihez  elengedhetetlen, hogy sportoljunk. Vagy, hogy egy kicsit vacogjunk. De barna zsír híján az is sokat segít, ha rétegesen felöltözünk.

Bence szerint arra is kicsi az esély, hogy 18 fokban „megfázzon” az ember.

A Házipatika egyik cikke is felhívja a figyelmet arra, hogy a hidegtől önmagában senki sem fog megfázni, a betegséget mindig valamilyen kórokozó idézi elő. A hideg levegő, a test lehűléséhez és ennek következtében a felszíni immunvédekezés gyengítéséhez járulhat hozzá. Ha a szervezet maghőmérséklete lecsökken, akkor az immunrendszer nem tud normálisan működni. Ez pedig elősegítheti a kórokozók szervezetbe jutását és megtelepedését. Dr. Nagy Marcell szerint az alacsonyabb hőmérséklet kedvez a különböző légúti megbetegedéseknek, akármilyen hétköznapi nátháról beszélünk, hidegebb környezetben könnyebben terjedhet a betegség.

Teljesítmény és jó közérzet

Megnyugtató, hogy a szervezetünk jól viseli a hidegebb klímát, ám a teljesítmény és a jó közérzet szempontjából rengeteget számít a „termikus komfort”, ami azt jelenti, hogy a normál mennyiségű ruhát viselő személy a hőmérsékletet nem érzi sem túl hidegnek, sem túl melegnek. A hőmérsékleti preferenciák egyénenként nagyon eltérőek, és nincs olyan hőmérséklet, amely mindenkit kielégítene, az viszont biztos, hogy a kényelemtől való legkisebb eltérés is stresszes lehet, és hatással lehet a teljesítményre.

„A közérzetünk az egy másik kérdés. Sok tényező befolyásolja, hogy egy bizonyos hőmérsékleten hogyan tudunk működni, kinek mi az optimuma. Nagy általánosságban elmondható, hogy a nők magasabb hőmérsékleten érzik magukat komfortosan, míg a férfiak jobban kedvelik az alacsonyabb hőfokot. Azzal szinte biztos számolni kell, hogy 18 fokon a teljesítmény csökkenni fog, ha valakinek elgémberednek az ujjai, akkor az illető egyértelműen több hibával fog dolgozni. Kísérletekkel bizonyították, hogy 22-23 fokon javul a hatékonyság, az ennél alacsonyabb hőmérsékletben magasabb a hibafaktor” – magyarázza Dr. Nagy, hozzátéve, hogy ez az időszak gyakorlatilag egy költséghaszon-elemzés lesz, aminek a végén kiderül, mit nyerünk az egyik oldalon és mit veszítünk a másikon.

A szakember szerint a munkáltatók tehetnek azért, hogy komfortosabban érezzék magukat a dolgozók, például biztosíthat forró italt, és ideje lenne a gyakorlatban is érvényesíteni azt a jogszabályt, miszerint óránként fel kell állni a gép mellől. Ez nem csak az elgémberedés ellen segít, hanem az egész szervezetünket védi az ülő munka negatív következményeitől. Most pedig, ha megbocsátotok, megyek és bekapcsolom a hősugárzót.