nlc.hu
Egészség
A túlsúly negatív pszichológiai hatásai

Nemcsak a testünkkel, a lelkünkkel is foglalkozni kell – a túlsúly és az elhízás pszichológiai háttere

Lelki okai is lehetnek annak, ha valaki túlsúlyos vagy elhízott, ahogyan a kilóink száma is hatással lehet a mentális jólétünkre . Egy szakértővel jártunk utána, milyen összefüggések húzódnak meg a háttérben.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a túlsúlyosak aránya 58,3 százalék, és ezzel negyedikek vagyunk az európai országok sorában. Nemrég a Nemzeti Népegészségügyi Központ is megerősítette, hogy a leggyakoribb egészségkárosító tényező idehaza még mindig az elhízás. Az elhízás szövődményei közé tartoznak például a szív- és érrendszeri betegségek vagy a diabétesz, és elhízott embereknél gyakoribbak a degeneratív ízületi betegségek, a prediabétesz, a trombózis  vagy a szexuális hajtóerő zavara is. Egy nemrég készült felmérés szerint a magyarok többsége – a testtömeg-indexétől függetlenül – azt válaszolta, hogy az elhízás betegség és kezelhető.

Ha egészségről van szó, akkor a legtöbbször a fizikai jólétre gondolunk, pedig ugyanolyan fontos a mentális, lelki egészségünkkel is foglalkozni, és túlsúly esetében is inkább a fizikai következmények ismertek, a mentális és érzelmi egészségünkre gyakorolt hatása nem kap annyi figyelmet.

Annak, hogy a túlsúly vagy az elhízás lelki teherrel is jár, részben az az oka, hogy a társadalom hogyan tekint azokra, akiknek a testalkata éppen nem felel meg az aktuális szépségideálnak. Ugyan egyre jobban erőre kap a testpozitív és a testneutrális mozgalom, a diszkrimináció továbbra is jelen van. Ezzel pedig nem lehet könnyű megküzdeni, főleg, ha olyan mértékű az elhízás, hogy az befolyásolja az életminőséget, illetve egyes hétköznapi feladatok, tevékenységek elvégzését is.

Le az előítéletekkel!

„Az elhízással kapcsolatos stigmatizáció szinte minden színtéren megjelenik. Sokak szerint ők a mohó, lusta, akaratgyenge emberek. Bár a hazai felnőtt lakosság mintegy kétharmada él súlyfelesleggel, az elhízással kapcsolatban a mi kultúránk igen előítéletes, és a súlyfelesleggel élők az élet számos területén (pl. iskolában, munkahelyen, családon belül) élnek át negatív diszkriminációt, kedvezőtlen bánásmódot. Mindez rosszul hathat a mentális és a testi egészségre egyaránt” – nyilatkozta Dr. Babusa Bernadett klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet adjunktusa.

Egy férfi egy nőre mutat, aki befogja a fülét

Fotó: Getty Images

A korábban említett felmérés szerint a magyarok 27 százalékát csúfolták a testsúlyuk miatt, és minél magasabb a BMI értéke, annál nagyobb százalékban fordul elő a csúfolódás, bár a résztevők válaszai alapján a többség elfogadja, ha elhízott ember dolgozik vele egy csoportban, ha elhízott egy barátja vagy elhízott ember tanítja a gyermekét. Igaz, több kétségük merül fel azonban akkor, ha elhízott személy az orvosuk vagy a gyermekük (leendő) házastársa. Ha nem is hazai viszonylatban készültek, de rengeteg kutatás bizonyítja, hogy az egészségügyi szakemberek előítélettel és megbélyegzéssel viseltetnek az elhízással élőkkel szemben, akik viszont nem tekintik az egészségügyi szakemberek segítségét kellően támogatónak.

Ha a pszichénket érő negatív hatásokról beszélünk, mindenképpen meg kell említeni a közösségi oldalakat, amelyek akár akarjuk, akár nem, de nagy befolyással lehetnek arra, mit érzünk akkor, amikor a tükörbe nézünk. Babusa Bernadett is egyetért abban, hogy a közösségi média megjelenésével fokozódtak a testtel kapcsolatos elvárások, ami azért is káros, mert nem a valóság az, amit ott látunk, így irreális elvárásoknak próbálunk megfelelni.

„A közösségi médiában megjelenő képek sok esetben szerkesztettek, vagy filterekkel feljavítottak, de akár egy jól megválasztott beállás is rengeteget javíthat a vizuális megjelenésen” – tette hozzá, kiemelve, hogy a kismamákra különösen nagy nyomás nehezedik. – “Pár évtizede lényegesen megengedőbb volt a társadalom az újdonsült anyukákkal kapcsolatban, így a várandósság után megmaradt plusz kilók tekintetében is. Manapság szinte elvárás, hogy a kórházból kilépve ismét a régi formájában tündököljön az anya. Mindeközben a férfiak túlsúlyával kapcsolatosan a társadalom talán megengedőbb, mint a nőkével szemben. Ez megjelenik a köznyelvben is, például a túlsúlyos férfit mackós testalkatúnak becézik.” Részben talán erre is vezethető vissza az, hogy a férfiak kevéssé hajlamosak egyészségügyi problémaként gondolni a túlsúlyukra.

Ugyan némi változás érzékelhető, azért a hagyományosabb platformokon, például filmekben, a magazinokban, reklámokban nagyrészt továbbra is azt sugallják, hogy a vékonyság egyenlő a szépséggel és a sikerrel.

Ha túlsúlyos vagy elhízott karakter jelenik meg a filmekben, az általában nevetség tárgya lesz, kigúnyolják. Az emberek fejében gyakran él az az elképzelés, miszerint majd ha lefogynak, akkor sikeresek lesznek, párkapcsolatot találnak vagy javul a párkapcsolatuk, sikeresek lesznek a társasági életükben, előléptetik őket a munkahelyükön. Valójában ezek a dolgok a testsúlytól függetlenek, így mikor a fogyás nem jár ilyenfajta előnyökkel, sokan csalódottak lesznek, esetleg fel is adják a testsúlykontrollt, mivel a fogyás nem hozta meg számukra a várt előnyöket.“

Felmerülhet a kérdés, mennyiben más az, ha valaki gyermekkora óta túlsúlyos vagy későbbi súlynövekedésről van szó, hogy van-e a különbség a negatív hatásokat illetően a kor, a nem, vagy a túlsúly mértékének függvényében. A szakértő szerint gyerekkortól kezdve túlsúllyal felnőni magában hordozza azt a veszélyt, hogy az elhízás az identitás részévé válik, a súlyfelesleg eggyé válik az emberrel, hiszen soha nem is volt élménye arról, hogy milyen súlyfelesleg nélkül élni. „Ez esetben a testsúlycsökkentés iránti motiváció gyenge lábakon állhat. A gyerekkori túlsúly és elhízás esetén is jelentkezhetnek kísérőbetegségek, például 2-es típusú diabétesz. Továbbá a jelentős túlsúly megterheli a fejlődésben lévő csont- és ízületi rendszert, aminek következtében ortopédiai problémák alakulhatnak ki.”

Kétirányú út

Persze nemcsak a gyerekeknek kell szembesülni a negatív hatásokkal, hiszen ez minden színtéren megjelenik. Fontos tudni, hogy a mentális zavarok, illetve a lelki betegségek, és a túlsúly között lehet összefüggés, és nem csak úgy, hogy ezek az elhízás következményeiként lépnek fel, hanem maguk is hozzájárulhatnak a súlyfelesleg kialakulásához és fennmaradásához.

Az elhízás kialakulásában és fennmaradásában számos pszichés tényező is szerepet játszik, kiemelt például az érzelmi evésre való fokozott hajlam. „A stresszel való megküzdési nehézségek, az érzelemszabályozás zavara vagy a káros megküzdési stratégiák, például a falásrohamokban megnyilvánuló érzelmi evés is súlygyarapodáshoz vezethetnek. Érzelmi evés alatt azt értjük, amikor valaki negatív érzelmek esetén – például magány, szomorúság, harag – önmegnyugtatás vagy örömszerzés céljából enni kezd, olyankor is, amikor nem éhes.”

Az evészavarok köre egyébként nemrég bővült a falászavarral, ami kontroll nélküli falásrohamokat jelent, mely során az illetőnek nincs kontrollja afelett, hogy mit és mennyit eszik, így egy ilyen falásroham alkalmával több ezer kalóriát is elfogyaszthatnak. „A bulimia és a falászavar közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy falászavar esetén a falásrohamok után nincs semmilyen kompenzáló viselkedésforma  – például hánytatás, hashajtóhasználat, túlzásba vitt testedzés –, aminek következtében a falászavarban szenvedők körülbelül fele túlsúlyos vagy elhízott. Általánosságban elmondható, hogy a mentális zavarok hozzájárulhatnak a súlyfelesleg kialakulásához és fennmaradásához, ugyanakkor az elhízás következményei is lehetnek.”

A mentális betegségek közül mindenképpen ki kell emelni a depressziót, ami sajnos népbetegséggé vált. „A depresszió és az elhízás kapcsolata is kétirányú, vagyis az elhízás növeli a depresszió megjelenésének kockázatát, illetve a meglévő depresszió fokozza az elhízás kialakulásának a veszélyét, hiszen előbbi fokozott étvággyal, illetve a fizikai aktivitás csökkenésével járhat együtt” – nyilatkozta a szakértő. Egyes statisztikák szerint a túlsúllyal küzdő felnőtteknél 55 százalékkal nagyobb a kockázata annak, hogy életük során depresszió alakul ki, mint azoknál, akik nem küzdenek elhízással.

Dr. Babusa Bernadett figyelmeztet arra is, hogy mivel az elhízás rizikófaktor is számos testi- és mentális betegségre nézve, így a kezelése is komplex feladat. „Akkor érdemes segítséget kérni annak, aki életmódváltásba fogott, ha önerőből nem tudja megvalósítani a kalóriabevitel tartós csökkentését és a mozgástudatos életmódot, esetleg falásrohamok vagy társult mentális zavarok is jelen vannak. Elhízás esetén a fizikai aktivitás növelése nem feltétlenül a rendszeres sportolásról szól, hiszen sokan eleve nem is bírják, így inkább az a cél, hogy aktívan keressék az olyan helyzeteket, amikor mozoghatnak. Például lift helyett lépcsőzzenek, tömegközlekedés mellett sétáljanak. A napi 10.000 lépés egészségvédő szerepe bizonyított, érdemes lehet azt beépíteni a napi rutinba, persze csak fokozatosan.”

Nő az orvosával konzultál

Fotó: Getty Images

A testmozgás pedig másképpen is támogatja szellemi és lelki jólétünket, egyrészt növeli az agy vérellátását, és az utána fellépő fizikai fáradtság biztosítja a nyugodt éjszakai alvást, ami a megfelelő agyi fejlődéshez és regenerációhoz szükséges, segít megküzdeni a stresszel, oldja a szorongást, pozitív hatással van a hangulatra és az önértékelésre, emellett javítja a tanulási és a koncentráló képességet, a memóriát és a kreativitást, növeli a munkakedvet, arról nem is beszélve, hogy a sport által az emberek egy közösséghez, egy nagyobb társadalmi egységhez tudnak kapcsolódni, ami biztonságérzetet és stabilitást ad.

Mivel a fentiek is azt bizonyítják, hogy az elhízás egy komplex kérdéskör, amennyiben valaki változtatni szeretne, több szakemberre is szüksége lehet, egy pszichológus például segíthet azonosítani azokat a gondolati, érzelmi és viselkedési mintázatokat, amelyek hozzájárulnak a hízáshoz, és támogatást nyújt olyan készségek fejlesztésében, amelyek megváltoztathatják ezeket a mintákat, és segítenek a hosszú távú fogyásban.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top