nlc.hu
Egészség
Miből fogunk ajándékot venni a következő évtizedekben?

Miből fogunk ajándékot venni a következő évtizedekben?

Az emberek egy világjárvány, vagy gazdasági válság idején is fontosnak tartják megajándékozni egymást karácsonykor, az utóbbi évek bizonytalanságai miatt azonban az ünnepekre fordított költségvetésünk is kiszámíthatatlanná vált. Mutatjuk, milyen módon gondoskodhatunk arról, hogy az ünnepek évek, vagy akár évtizedek múlva se okozzanak súlyos terheket.

A karácsonyi időszak évek óta egyre nagyobb mértékben terheli meg a magyar háztartások költségvetését. A gyorsuló infláció miatt egy-egy kiszemelt ajándékért is egyre komolyabb összegeket kell kifizetnünk az üzletekben, ami miatt az év végi költekezésünk egyre nehezebben tervezhető. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szeretné felhívni a figyelmet: ahhoz, hogy a jövő karácsonyai is megfizethetőek maradjanak, már most fontos figyelmet fordítani a megtakarításokra. Az öngondoskodásra fordított befizetéseknek és az utánuk visszaigényelhető 20 százalékos adó-visszatérítéseknek köszönhetően a következő években is gondtalanul telhetnek az egyébként egyre nagyobb anyagi terhet jelentő karácsonyi ünnepek.

Miből fogunk ajándékot venni a következő évtizedekben?

Évek óta egyre többet költünk az ünnepek alatt

A GKI Digital és az Árukereső.hu évek óta monitorozza a magyar vásárlók ünnepi pénzköltési szokásait. Adataikból pedig az látszik, hogy az ünnepeket megelőző bevásárlás a pénztárcákat is egyre nagyobb mértékben apasztja ki. A piackutató intézet statisztikái alapján évente átlagosan 10-15 százalékkal nagyobb összeget fordítunk a karácsonyi bevásárlásra. Az adatok szerint 2018-ban a magyarok átlagosan 41 ezer forintot költöttek el karácsonyi ajándékokra, 2019-ben pedig ez az összeg már 48 ezer forint fölé emelkedett. A költések aránya 2020-ban, a koronavírus-pandémia kitörésével is növekedett, igaz lassabb mértékben: a karácsonyi keret átlagosan 52 300 forint volt. A GKI piackutató tavalyi adatai szerint pedig a magyarok ünnepi költése meghaladta a 60 ezer forintot is. Ennek a keretnek közel 28 százalékát a gyermekek ajándékai teszik ki.

Egy ajándékra a tavalyi évben átlagosan 9 ezer forint körüli összeget hagytunk ott az üzletekben, és mivel egy átlagos karácsonyi listán 7 személy szerepel, a bevásárlás alaposan megapaszthatja a félretett pénzünket. A piackutató elemzése szerint a karácsonyi ajándékokra szánt kiadás az egy háztartásra vetített átlagos, nettó havi jövedelem 17 százalékát is elviheti. Azoknak a családoknak tehát, akik az egyik fizetéstől a másikig nehezen finanszírozzák a havi kiadásokat, óriási anyagi terhet jelent az ünnepi bevásárlás.

Most tegyünk félre a jövő karácsonyára

Ahhoz, hogy a következő években is rendületlenül bírjuk el mind a mindennapok, mind az ünnepi időszak kiadásait, fontos, hogy még idejében gondoljunk az öngondoskodásra – hívta fel a figyelmet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A pénztári megtakarítások segítségével évtizedek múlva is megfelelő tartalékkal rendelkezhetünk a mindennapi és az ünnepi kiadásokra is, ráadásul egy tartós betegség sem jelent így számunkra teljes anyagi ellehetetlenülést.

Az év végi időszak kiemelten fontos az öngondoskodás megalapozásában, ugyanis a pénztári tagsággal rendelkezők befizetéseik után évi 20 százalék, akár 150 ezer forint adó-visszatérítésre jogosultak az éves személyi jövedelemadó bevallás során. Ezt az adókedvezményt a NAV a tagok által választott önkéntes pénztári egyéni számlájukra utalja át. Ahhoz, hogy a lehető legrövidebb átfutási idővel tudja érvényesíteni a pénztári tag ezt az összeget, érdemes még idén decemberben gyarapítani a nyugdíj és egészség célú megtakarításokat! A legtöbb hazai pénztár pedig már az online belépésre és ügyintézésre is ad lehetőséget, így kényelmesen, az otthonunkból is tájékozódhatunk a félretett összeggel kapcsolatos tudnivalókról, valamint befizetéseinket gyorsan és könnyedén gyarapíthatjuk a két ünnep között is.

Miből fogunk ajándékot venni a következő évtizedekben?

Milyen megtakarítást válasszunk?

Két fő pénztári típust különböztethetünk meg: az önkéntes nyugdíjpénztárat, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárat. A nyugdíjpénztár egy olyan megtakarítási forma, amivel bármely 16. életévét betöltött személy elkezdhet nyugdíjas éveire félretenni. A minimális (havi néhány ezer forintot jelentő) tagdíjfizetés az egyéni élethelyzethez rugalmasan igazítható, és magas szintű befektetési ismereteket sem igényel. A nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető, halál esetén a számlán lévő összeghez egy, a pénztári tag által korábban kijelölt személy is hozzáférhet.

Ezeket a befektetéseket szakmailag kimagasló pénzügyi szervezetek kezelik, így a pénztári tagság komolyabb pénzügyi szakértelmet nem igényel. A választható portfóliós rendszernek köszönhetően pedig akár több, különböző pénzügyi konstrukció közül is választhatnak a tagok a saját kockázatvállalásához igazítva megtakarításait.

Az egészségpénztári tagok kiadásaikat – mint például a magánegészségügyi szolgáltatásokat és gyógyászati termékeket – finanszírozhatják akár egyéni befizetéseik vagy munkáltatójuk hozzájárulásai révén. Az egészségpénztári számlán gyűjtött, adókedvezménnyel támogatott megtakarításokból sem csupán a pénztári tag jogosult a különféle egészségügyi szolgáltatások és termékek finanszírozására, hanem hozzátartozói, vagyis akár az egész család egészséggel összefüggő kiadásai megtéríthetők.

Fontos, hogy a befizetéseink jelentős hányadát vissza is igényelhetjük, erre mindkét pénztári típus esetében lehetőségünk van. Ahhoz, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni a megtakarított pénzünkből, érdemes még idén befizetni a pénztárakba és igényelni a 20 százalékos adó-visszatérítést!

A pénztári öngondoskodással és az adó-visszatérítéssel kapcsolatos további lehetőségekről az ÖPOSZ honlapján olvashatunk bővebben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top