Meglepő lehet, de az immunrendszer nagy része – körülbelül 70-80 százaléka – valójában a bélben található. A bélrendszer a szervezet első védelmi vonala a szervezetbe jutó baktériumokkal szemben – a probiotikumok őrként védik a bélfalban található immunsejteket attól, hogy gyulladást és betegséget okozzanak sejtjeinkben és szerveinkben. Ez azt jelenti, hogy ha nincs egészséges mikrobiomunk (a bélrendszerünkben lévő jó baktériumok, amelyek megvédik azt a károsodástól), vagy ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyektől begyullad a bélfal, akkor csökkenhet az immunrendszer hatékonysága is.
A probiotikumok megóvnak a megbetegedéstől?
Az influenza, a szezonális allergiák és sok keringő vírus között akad bőven okunk arra, hogy erősítsük az immunrendszerünket. Ehhez a nagy feladathoz egyre többen fordulnak egy aprócska erőforráshoz: a probiotikumokhoz. A probiotikumok élő mikroorganizmusok (pl. baktériumok), amelyek az emberi szervezetben természetes módon is megtalálhatók, vagy élelmiszerekből származnak. Ez utóbbi különösen az erjesztett élelmiszerekre, például a joghurtra igaz a National Center for Complementary and Integrative Health (NCCIH) szerint.
A probiotikumokat szokták jó baktériumoknak is nevezni, mert segíthetnek a szervezetnek megemészteni az ételeket, és még a betegségeket okozó sejtek ellen is fel tudják venni a harcot. Az NCCIH szerint a probiotikumok ígéretesnek bizonyultak a hasmenés, a fekélyes vastagbélgyulladás és a fogágybetegségek enyhítésében. A jótékony baktériumok egyéb előnyeivel kapcsolatos kutatások folyamatban vannak, és az egyik különösen érdekes terület az, hogy hogyan befolyásolják az immunrendszer működését.
A probiotikumok hatásosnak bizonyultak az emésztőrendszeri betegségek kezelésében. Az InformedHealth.org szerint a betegségek leküzdésére szolgáló antitesteket termelő sejtek több mint fele a belekben és a bélrendszer más szerveiben található. Ha egészséges bélflórával rendelkezünk – a hasznos baktériumok és más organizmusok egyensúlya a belekben –, akkor kisebb valószínűséggel betegszünk meg.
Képünk illusztráció (Forrás: Pexels)
Biztató kutatási eredmények
A probiotikumok immunfunkciót támogató tulajdonságaival kapcsolatban az eddigi kutatások nem hoztak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a probiotikumok valóban hatékonyak lennének olyan gyakori betegségek megelőzésében, mint a megfázás vagy az influenza, de azért elég biztatóak az eredmények. A Nutrients című folyóiratban 2020 októberében megjelent áttekintés a probiotikumokkal és az immunrendszerrel kapcsolatos legújabb kutatásokat vizsgálta, különös tekintettel a légúti megbetegedésekre. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a probiotikumok használata összefüggésbe hozható az enyhe légúti fertőzések alacsonyabb arányával és időtartamával gyermekek és felnőttek esetében. Egy 2021 augusztusában az Archives of Medical Research című szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig bizonyítékok utalnak arra is, hogy a probiotikumok segíthetnek megelőzni a koronavírus-fertőzést is, ha más kezelésekkel együtt alkalmazzák őket.
További kutatásokra van szükség annak meghatározására, hogy milyen konkrét baktériumfajták nyújthatnak segítséget, és milyen mennyiségben, valamint, hogy mindenkinél ugyanúgy működnek-e, hiszen mindenkinek más a bélflórája és más az étrendje. Ami az egyik embernek beválik, az a másiknak nem biztos, hogy ugyanolyan eredményt hoz majd. Több száz baktériumfaj és még több törzs létezik, és az egyes baktériumok előnyeinek felderítéséhez – önmagukban vagy különböző kombinációkban – még további kutatásokra van szükség.
Amire azonban felhívják a figyelmet a kutatók, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyek gyengíthetik az immunrendszert, és fogékonyabbá tehetnek a betegségekre. Egy 2018-as kutatás kimutatta, hogy az alkohol, a cukor és a feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása sejtgyulladáshoz vezethet, amely az immunrendszer válasza a lehetséges károsodásra. A gyulladás természetes folyamat, de ha nem megfelelően vagy tartósan jelentkezik, akkor krónikus betegségeket és állapotokat válthat ki, beleértve a depressziót, a rákot, a szívbetegséget és az Alzheimer-kórt – írja a Cleveland Clinic.
Szponzorált tartalom
