1. Hüvelyöblítés
A nők évszázadokkal ezelőtt savakat, zseléket és pasztákat juttattak a hüvelyükbe, hogy ellenséges környezetet teremtsenek a spermiumok számára, gyakran eredménytelenül. Az orvosok a 19. században és a 20. század elején a fogamzásgátlás egyik módszereként ajánlották a hüvelyöblítést. Gyakran reklámozták úgy is, hogy a „női higiénia” szempontjából elengedhetetlen, és mivel az öblítésre használt készletek olcsók voltak, népszerű választásnak számítottak. Sajnos azonban egyes szerek irritációt, gyulladást és égési sérüléseket is okozhattak, ráadásul teljesen hatástalannak bizonyultak a terhesség ellen.
2. Szivacsok
A helyileg alkalmazható fogamzásgátló módszerek komoly múltra tekintenek vissza. Régebben olyan eszközöket használtak, mint bizonyos levelek, citromok és szivacsok, hogy elvágják a spermiumok útját a petesejtig. A természetes és szintetikus gumiból készült szivacsok az 1930-as és 40-es években népszerű fogamzásgátlóként kerültek a köztudatba, mivel hozzáférhetők és könnyen használhatók voltak.
3. Pesszárium
A szivaccsal ellentétben a pesszáriumok kiállták az idő próbáját. A méhszájsapkát dr. Marie Stopes fejlesztette ki, aki 1921-ben megnyitotta az első családtervező klinikát az Egyesült Királyságban. A Prorace elnevezésű méhszájsapka egyébként nem volt annyira békés termék, a neve az eugenikai mozgalomra utal, amely a Stopes által támogatott rasszista ideológia volt. Ettől még a pesszárium jó találmány, és azóta szó sincs már a mozgalmi hátteréről, a népszerűsége pedig csak tovább nőtt, amióta a 2000-es évek elején szilikonból készült pesszáriumok váltak elérhetővé.
5. Spermicidek
1885-ben Walter Rendell angol gyógyszerész kifejlesztette az első kereskedelmi forgalomban kapható spermicid kúpot, amely kakaóvajat és kinin-szulfátot tartalmazott. Az 1950-es években hatékonyabb spermicid vegyi anyagokat fejlesztettek ki. A kémiai barrier eszközök olyan helyi fogamzásgátló anyagok, amelyek a spermiumok bénításával fejtik ki a hatásukat. A spermicidek, azaz spermaölő anyagok habok, krémek, zselék formájában használhatóak. Ezeket a kémiai anyagokat a hüvelybe és a méhszáj közelébe kell juttatni minden együttlét előtt. Legjobb eredmény mechanikus fogamzásgátló módszerekkel kombinálva remélhető.
6. Spirál
A spirál egy méhen belüli eszköz, ami megakadályozza, hogy a spermiumok megtermékenyítsék a petesejtet. Az 1920-as évekből származó Gräfenberg-gyűrűhöz hasonló eszközök ezüsthuzalt használtak, az 1960-as években pedig réz spirálokat fejlesztettek ki – ezt a típust ma is használják. A spirálok egyre népszerűbbek lettek, egészen addig, amíg az 1970-es évek egyik terméke, a Dalkon Shield nem okozott botrányt, mivel elfogadhatatlanul magas volt a teherbe esés kockázata a használata mellett. Egy másik probléma a „zsinór” volt (a könnyebb eltávolítás érdekében), amely fertőzéseket, súlyos szövődményeket, sőt végzetes eseteket is okozott. Ez a tragédia ártott a spirálok népszerűségének, amely csak a közelmúltban kezdett helyreállni.
7. Naptármódszer
Bár már régóta ismert volt, hogy a női ciklusban van termékeny és nem termékeny időszak, az 1920-as évekig senki sem azonosította ezeknek az ingadozásoknak az időzítését. Kyusaku Ogino és Hermann Knaus nőgyógyászok egymástól függetlenül összekapcsolták az ovulációt a megtermékenyítéssel, ami aztán lehetővé tette, hogy az emberek naptár segítségével kiszámítsák a termékenységet. Ez a módszer népszerű volt a katolikus hívek körében, mert az egyház elítéli a fogamzásgátlás minden más formáját. Más jelek, például a testhőmérséklet és a hüvelyváladék változásai segítettek a módszer finomításában. Ez a kutatás egyúttal a hormonális fogamzásgátlás útját is megnyitotta.
A természetes fogamzásgátlási módszerek közé sorolható a megszakított közösülés is, melynek során a hímvesszőt ejakuláció előtt kiveszi a férfi partner a hüvelyből. A módszer igen jelentős teherbe esési kockázattal jár. A természetes fogamzásgátlási módszerek hátránya, hogy elméleti és gyakorlati felkészültséget igényelnek.
8. Férfi fogamzásgátlás
A férfi fogamzásgátlás története a betegségek elkerülésére és a terhesség megelőzésére vezethető vissza. Már az ókorból vannak feljegyzések arról, hogy óvszert használtak a férfiak arra, hogy megvédjék magukat a nemi betegségektől – például Minósz és Pasziphaé görög legendájában egy kecskehólyagot használnak. A 16. században Gabriel Fallopius anatómus a szifilisz megelőzésére vászonóvszert ajánlott, az állati belsőségeket pedig évszázadokon át használták az óvszerek készítéséhez.
9. A gumi ötven árnyalata
1843-ban Charles Goodyear feltalálta a vulkanizált gumit, ami azt jelentette, hogy az újrafelhasználható gumi óvszerek felváltották az állati eredetű óvszereket. Az ismételt használat azonban repedezéshez és szakadáshoz vezetett. Az 1930-as években a gumit felváltotta a latex. Az egyszer használatos latex óvszerek vékonyabbak, erősebbek voltak.
10. Sterilizáció
A fogamzásgátlásnak van egy végleges módja is: a sterilizáció. A 19. században a nők sterilizálása nagyszabású, gyakran halálos kimenetelű műtét volt, de a sebészet fejlődése az 1960-as években jelentősen javította a túlélési esélyeket. A sebészek a 19. század elején kísérleteztek először a férfiak sterilizálásával, ami a 20. század folyamán széles körben elérhetővé vált. Az NHS 1972-ben a vazektómiát más fogamzásgátló módszerekkel egyenrangúnak ismerte el.
11. Tabletta
A fogamzásgátló tablettát az 1950-es években fejlesztették ki amerikai tudósok Dr. Gregory Pincus vezetésével és Margaret Sanger nőjogi aktivista támogatásával. Az első hormonális fogamzásgátló készítmény forgalomba hozatalát látványos fejlődés követte, amelynek az volt az elsődleges célja, hogy ugyanazt a hatást minél kevesebb hatóanyaggal érjék el, valamint az, hogy a termékek hatóanyag-összetétele minél jobban alkalmazkodjon a női ciklus hormonális változásaihoz. Ennek jegyében egymás után kerültek forgalomba az egyre hatékonyabb, mind kisebb mennyiségű hatóanyagot tartalmazó első, második, majd harmadik generációs készítmények. Kétféle fogamzásgátló tabletta létezik: kombinált tabletták, amelyek ösztrogént és a progeszteron egy formáját, a progesztint is tartalmazzák, valamint csak progesztin tabletták. A tabletták úgy hatnak, hogy megakadályozzák a peteérést, így a spermiumok számára nem marad megtermékenyíthető petesejt, vagy úgy, hogy besűrítik a méhnyak nyálkáját, így a spermiumok nem tudnak eljutni a petesejthez.
12. Tapasz
2003 óta érhető el a fogamzásgátló tapasz a nők számára, mely ösztrogént és progesztint tartalmaz. A tapasz esetében a fogamzásgátló hatóanyagok a bőrön keresztül szívódnak fel. Mivel a gyomor-bél rendszer és a máj megkerülésével jut a szervezetbe a nem kívánt terhesség megelőzéséhez szükséges hormonmennyiség, így ennél a gyógyszerformánál a megfelelő hatékonyság eléréséhez összességében kevesebb hatóanyag is elegendő. A tapaszon át a hatóanyagok felszabadulása folyamatos és egyenletes, így a szervezetben a hormonszint tartósan alacsony. Egy-egy fogamzásgátló tapaszt 7-7 napig kell viselni, 3 egymást követő héten keresztül, majd itt is egy 7 napos szünet következik. A tapasz egy kényelmes (csak heti egyszer, a hét mindig ugyanazon napján kell le és/vagy felhelyezni, így nem igényel napi szintű odafigyelést). Hatékonysága hasonló a fogamzásgátló tablettákéhoz.
13. Hüvelygyűrű
2001-ben engedélyezték az első fogamzásgátló hüvelygyűrű használatát az Egyesült Államokban. A hüvelygyűrűk rendkívül hatékony hormonális fogamzásgátlást biztosítanak, és számos előnnyel rendelkeznek. A 21 napon át viselendő hüvelygyűrűből a fogamzásgátlást eredményező hormon folyamatosan szívódik fel. A 3 hetes alkalmazást a tablettaszedéshez hasonlóan 7 napos hormonmentes időszak követi. A hüvelygyűrű előnye, hogy nem igényel napi szintű odafigyelést és a gyomor-bél rendszer megbetegedései sem befolyásolják a módszer hatékonyságát.
14. Méhen belüli gyógyszerleadó rendszer
A sárgatesthormont tartalmazó méhen belüli gyógyszerleadó rendszerek évekre szóló fogamzásgátlást biztosítanak. Ezen eszközöknek bő vérzés esetén is kiváló a terápiás hatékonyságuk.
15. Implantátum
Gyufaszál nagyságú, puha műanyag/szilikon rudacska (felkar bőre alá ültetve egy kis bőrmetszésen át), ami akár 5 éven át viselhető (ekkor újra cserélhető). Az implantátumból a hatóanyag folyamatosan és egyenletesen szívódik fel, így biztosítva a fogamzásgátlást. Magyarországon nincs kereskedelmi forgalomban.
16. Injekció
Egy sárgatesthormont tartalmazó injekció 3 hónapra jelent védelmet. Egyetlen injekcióval 3 hónapos ovulációmentesség érhető el. Alkalmazásakor általában a havivérzés megszűnik.
A jelen cikk megjelenését a Richter Gedeon Nyrt. támogatta. A jelen cikk kizárólag általános információk átadására szolgál, nem helyettesíti az egyedi orvosi konzultációt! A személyes egészségi állapotának megfelelő, lehetőségekre vonatkozó kérdéseivel, kérjük, forduljon kezelőorvosához.
Forrás:
-https://fphandbook.org/sites/default/files/hb_english_2012.pdf