A történelem során ember talán még soha nem végzett ennyi ülőmunkát, mint napjainkban, így minden eddiginél égetőbb lett, hogy ezt megfelelő testmozgással kompenzáljuk. A sok ülés mindamellett, hogy hát-és nyakfájdalmat okozhat, akár szív-érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet. Azonban a mai felgyorsult világban megeshet, hogy sokszor még enni sincs időnk, nemhogy mozogni. Éppen ezért – hasonlóan az ebéd, esetleg vacsora kiválasztásához – ezt is megpróbáljuk minél egyszerűbben és gyorsabban megtenni, „a semminél a kevés is több” alapon.
A tudomány szinte napról napra változik, ezzel együtt pedig egyre több praktikára, illetve különböző tippekre lelhetünk. A megnövekedett információáradatnak köszönhetően azonban nehéz kiszűrni, hogy melyik tipp, jó tanács hasznos valójában, és mi a legjobb az egészségünknek. Korábban a tízezer lépést tartották az ideálisnak, azonban ez egy nem egy szakmai ajánlás volt, hanem sokkal inkább egy reklámszlogen eredménye.
A megoldás: 3967 lépés
A European Journal of Cardiology szakfolyóiratban közétett tanulmány azonban ezt a sokak által ismert napi nyolc-tízezer lépésről szóló számot cáfolta meg.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy napi 3967 lépés megtétele már nagyban csökkenti a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát, a napi 2337 lépés pedig a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát.
Persze ez nem azt jelenti, hogy pontosan tartanunk kéne ezt az említett 3967 lépést: a 17 tanulmányban vizsgált csaknem 227 ezer ember összesített eredményei alapján minél többet sétál valaki, annál nagyobb egészségügyi előnye származhat majd belőle.
Az említett értéken felül, minden újabb 1000 lépéssel 15 százalékkal csökken a halálozás kockázata, de már plusz 500 lépés is 7 százalékkal csökkenteni tudja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Minél több, annál jobb
Tanulmányunk megerősíti, hogy minél többet sétálunk, annál jobb
– mesélte Banach professzor.
A tanulmány megerősítette, hogy 3967 lépés az a minimális érték, amellyel jelentősen hozzájárulhatunk a testi egészségünkhöz. Felső értéket egyelőre még nem találtak. A professzor hozzátette, hogy ez a lépésszám férfiakra és nőkre egyaránt érvényes, függetlenül kortól, illetve a különböző éghajlati régióktól is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alátámasztják, hogy a mozgásszegény életmód a negyedik leggyakoribb halálozási ok a világon, amelyhez évente 3,2 millió haláleset is kapcsolódik. A helyzet a koronavírus-járvány időszakában kezdett romlani, hiszen ez egyben a fizikai aktivitás csökkenését eredményezte, a baj csak az, hogy az adatok két év eltelte után sem javultak.
Dr. Ibadete Bytyçi, a Koszóvóban található Egyetemi Klinikai Központ munkatársa, aki egyben a tanulmány vezetője is, elárulta, hogy eddig bizonytalan volt az ideális lépésszám értéke.
„Eddig nem volt világos, hogy mi az optimális lépésszám mind a határértékek tekintetében, amelyek felett elkezdhetünk egészségügyi előnyöket látni, mind a felső határ, ha van ilyen, és hogy ez vajon milyen szerepet játszik az emberek egészségében. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a napi 20 ezer lépésszámig korlátozott számú adat állt rendelkezésre, így ezeket az eredményeket nagyobb létszámú csoportokban kell megerősíteni” – mesélte a lapnak.
A kutatók által elemzett tanulmányokban átlagosan 7 hétig követték a résztvevőket.
„Egy olyan világban, ahol egyre több és fejlettebb gyógyszer áll rendelkezésünkre olyan speciális betegségek kezelésére, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, úgy vélem, mindig hangsúlyoznunk kell, hogy az életmódváltás, beleértve az étrendet és a testmozgást, legalább olyan vagy még hatékonyabb lehet a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésében és az élet meghosszabbításában” – fűzte hozzá a professzor.