A körömrágástól kezdve, az orrtúráson át a kéz nélkül tüsszentésig mindenki fel tud sorolni olyan szokásokat, amikkel ki lehet őt kergetni a világból. Ezeknek a legtöbbje elég gusztustalan és illetlen, de – valljuk be – valószínűleg mindannyian vétkesek vagyunk az elkövetésükben. Ez nem azt jelenti, hogy ettől rendben vannak, sőt. Jónéhány olyan szokás van, ami nemcsak, hogy undorító, de egészségtelen is.
Vegyük például a fent említett orrturást: az megháromszorozza a vírusfertőzések elkapásának esélyét, derül ki egy 200 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett hollandiai kutatásból. A tanulmányt a pandémia alatt készítették és megállapították, hogy az orrot piszkálók 17 százalékánál alakult ki covid, míg a nem piszkálóknak csak 5,9 százalékánál.
A szokásoktól persze nem könnyű megszabadulni. A pszichológusok szerint 18-254 napba telik, mire valaki leszokik valamilyen káros viselkedéstől. Érdemes azonban megjegyezni, hogy néhány visszataszító szokás valójában jót tesz az egészségének.
orrpiszkálás
fotó: getty images
Jó, de undi szokások
- Káromkodás
A csúnya beszédet általában gyerekkortól fogva a rossz illem és a neveletlenség jeleként értékeljük, és pont emiatt, próbáljuk elkerülni. A pszichológusok szerint azonban a káromkodás segíthet a felgyülemlett feszültség levezetésében és a fájdalomtűrő képesség kitolásában is.
Egy angol kutatás ezutóbbit az úgynevezett „jeges víz” teszttel mérte: ennek során a kísérleti alanyoknak egy tél jeges vízben kellett tartaniuk a kezüket addig, ameddig bírták. A résztvevőket két csoportra osztották aszerint, hogy kinek szabad és kinek nem szabad szitkozódnia.
Azt figyelték meg, hogy azok a személyek, akik a próba során káromkodhattak, hosszabb ideig tudták a vízben tartani a kezüket.
A dolog kulcsa azonban a mértékletesség: a kutatók arra jutottak, hogy a káromkodás fájdalomcsillapító hatása ugyanis csak azoknál működik, akik nem sokat szitkozódnak. Minél többet beszélt csúnyán valaki, annál kevésbé élt ez a hatás.
- Rágózás
Mindenki átélt már olyat, hogy valaki mellette irtó hangosan rágózott – míg ez nem egy jó szokás, maga a rágógumi rendszeres használata igenis jót tesz a szájhigiéniának. Az étkezések utáni 20 perces rágógumizás bizonyítottan csökkenti a foglepedéket, erősíti a fogzománcot és csökkenti az ínygyulladás esélyét. Ha valaki szájszárazsággal küzd, szintén jó ötlet néha rágózni.
Egyszóval rágásra fel: csak arra ügyeljünk, hogy cukormentes rágót használjunk.
rágózás
fotó: getty images
- Nem túl gyakori fürdés
Hazánkban a legtöbb családban mindennap szokás fürdeni és gyakran megbotránkozva tapasztaljuk, hogy más országokban, például Németországban nem ez a normális. Könnyű lenne azt gondolni, hogy ők undorítóak, mi pedig tiszták és egészségesek vagyunk, az orvostudomány szerint ez azonban nem teljesen így van.
Hacsak nem végzünk rendszeresen izzasztó fizikai tevékenységeket, igazából nem kellene két-háromnaponta egyszeri alkalomnál többször zuhanyoznunk.
A fürdéssel minden egyes alkalommal eltávolítjuk a természetes olajokat, amelyek a bőr védőgátját képezik. Ez feszülő, száraz és viszkető érzést kelthet, az allergének pedig könnyebben bejuthatnak a külső bőrrétegekbe, ami további bőrirritációt és allergiás reakciókat okozhat.
- Zuhanyzás közbeni pisilés
Ez abban kivételes, hogy nem kimondottan jó az egészségnek, de legalább nem is rossz. A zuhany alatt történő pisilés valószínűleg nem okoz semmilyen kárt, bár egyes szakértők szerint gyengítheti a medencefenék izmait és a hólyagszabályozást.
Kevesen tudják, hogy normál esetben a vizelet egyébként steril: csak akkor lehet fertőző, ha már alapból is valamilyen húgyuti fertőzésben szenvedünk, de arra, hogy az észrevétlen maradjon, nincs sok esély.
Ennek ellenére nem vagyunk benne biztosak, hogy megéri: mert lehet, hogy nem kell kiszállni a zuhany alól, de cserébe utána alaposan ki kell mosni a tálcát, hogy megszabaduljunk a kellemetlen szagoktól.
(via)
