Minden szülő egyik legnagyobb rémálma az, hogy a gyermeke egyszer félrenyel valamit és fulladozni kezd. Bár azt gondolhatnánk, hogy egy nagyon ritka esetről van szó, fontos megjegyeznünk, hogy a kisgyermekek különösen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy valamit felszippantsanak vagy félrenyeljenek.
Ezt az állítást tudományosan alátámasztott statisztikák igazolják, melyek szerint ez a probléma az esetek 98%-ban 5 évnél fiatalabb gyermekeket érint. De akár alá tudnám támasztani jómagam is, a cikk írójaként. 1995. májusában ugyanis, alig egy hónaposan félrenyeltem. Anyukám azonnal hívta a mentőket, majd ütögetni kezdte a hátamat és folyamatosan arra kért, hogy: sírjak, sírjak! Azonban minden erőfeszítése ellenére én egyre csak lilább lettem, a légzésem felületes volt. A történet végül jól végződött. A mentők időben kiértek és anyukám higgadtságának, profi reakciójának és a mentősök szakszerű ápolásának hála, megmentették az életemet. Így ma itt lehetek, hogy egy olyan fontos témáról írjak, mint a félrenyelt légúti idegentestek súlyos esetei és annak ellátása. Nekem hatalmas szerencsém volt, így ez a történet már csak nosztalgikus emlékként él a családom fejében arról a napról, amikor komolyabb baj is történhetett volna. De akár én is járhattam volna úgy, mint az a hároméves kisfiú, aki félrenyelt az óvodában egy répadarabot, és bár az életét meg tudták menteni, maradandó károsodásokat szenvedett.
Az eset
A napokban született döntés a bíróságon egy 2013-ban egy életre lebénult kisfiú ügyében, aki egy budapesti óvodában nyelt félre egy répadarabot. A gyerekek éppen a szabadban, állva tízóraiztak, ekkor akadt meg a hároméves kisfiú torkán a falat. Az érte felelős óvónő bár megpróbált rajta segíteni, de nem tudott. Hiába értek oda gyorsan a mentők, a kisfiú addigra olyan súlyos oxigénhiányos állapotba került, hogy újra kellett éleszteni. Bár túlélte, végtagjai lebénultak és értelmileg is sérült. A fiú most állandó, 24 órás felügyeletre szorul.
Szülei elváltak, így édesanyjával Németországba költöztek, akinek a szörnyű eset óta nap mint nap helyt kell állnia gyermeke gondozásában és olyan dolgokat kellett megtanulnia, amelyekről egészen a baleset napjáig fogalma sem volt. A felelősséget – azaz, hogy kulturált étkezéssel a baleset elkerülhető lett volna – a bíróság már korábban megállapította. Most azonban rekordösszegű, 265 millió kártérítést és 1 millió 800 ezer forint járadékot ítélt meg a fiú családjának. Az óvodát képviselő ügyvéd szerint azonban magyar viszonylatban abszurd a kártérítés összege.
Miért a kisgyerekek az egyik legveszélyeztetettebbek?
A korábban már említett kutatás szerint ennek egyik oka a légutak kisebb átmérője lehet, illetve az, hogy 2 éves kor előtt még jellemzően nincsenek jelen a rágófogak, így ezek a gyermekek bár képesek metszőfogaikkal megharapni az ételdarabokat, de nem tudják azokat hatékonyan megrágni. Az sem segíti a helyzetet, hogy a csöppségek mindent a szájukba vesznek, ami a kezük ügyébe kerül.
Bár Magyarországon kirívóan ritka, hogy maradandó károsodással vagy halállal végződjön egy ilyen eset, sajnos vannak olyan részei is a világnak, ahol vagy nem tudnak segítséget hívni, vagy nem olyan jó az infrastruktúra, így sajnos az idegen testektől okozott fulladás a negyedik vezető baleseti halálokként van számontartva, 5 ezer ember életét követelve évente világszerte.
„A gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet során gyakorlatilag minden egyes ügyeleti napon eltávolítunk idegen testet, vagy annak gyanúja felmerül legalább egy gyermeknél. Leggyakrabban apró tárgyakat, játékokat, esetlegesen játékokról letört darabokat, illetve apró ételeket – mogyorót, rizst, almadarabkákat – találunk ilyenkor. Az esetek többségében szerencsére, az ügyeleti rutin azt mutatja, hogy jó arányban megoldjuk akár a súlyosnak kinéző problémákat is, természetesen ez a kollégák odafigyelésének és profizmusának köszönhető.” – nyilatkozta lapunknak dr. Ternai Zita, a Bethesda Gyermekkórház gyermek fül-orr-gégész szakorvosa.
Fotó egy eltávolított mogyoróról és kukoricaszemekről
Legyen egy szertartás az evés
A szakorvos arra is kitért, hogy egy étkezés során nemcsak az étel minőségére, hanem a körülményekre is oda kell figyelni. Véleménye szerint nagyon fontos az, hogy legyen egyfajta szertartás az evés körül, ezáltal jobban elkerülhetők a balesetek – akár az olyanok is, mint ami a három éves kisfiúval történt –, nem mellesleg pedig a családi kapcsolatok is erősíthetőek általa.
„A hozzátáplálást körülbelül fél éves korban kell elkezdeni pürével és pépekkel. Ebben az esetben arra kell figyelnünk, hogy a gyermeknek még nincsen megfelelő fogazata, mindemellett pedig meg kell tanulniuk a nyelés folyamatát is.
Ha a gyermekünk már egy kicsit idősebb, akkor az is nagyon fontos, hogy mindig az asztal mellett egyen, ülve, stabil testhelyzetben és nyugodt környezetben. Egy gyereknek ugyanis nem a televízióra, a szaladgálásra vagy a játékra kellene koncentrálnia az evés során. Ha ugyanis evés közben kiabálnak, szaladgálnak vagy lihegnek, akkor ilyenkor a gégefedőn és a gégén táncoló falat könnyen rossz útra tévedhet.
Ha erre figyelünk, ezáltal elkerülhetőek lehetnek súlyos balesetek. Mindemellett – akár felnőtteknél is – az ülve evés, az evésre való odafigyelés, az étel megélése az evésproblémák kialakulásának megakadályozásában is fontos szerepet játszhat. Ilyenkor ugyanis csakis arra koncentrálnak a gyerkőcök, hogy mit és hogyan esznek, nem vonja el a figyelmüket semmi más.”
A tünetek
A fül-orr-gégész kifejtette, hogy abban a pillanatban, amint azt vesszük észre, hogy valami nincs rendben és azzal a gyanúval élünk, hogy gyermekünk félrenyelt, érdemes megfigyelni az alábbi tüneteket:
- Hirtelen jelentkező intenzív ingerköhögés,
- sípoló hang belégzéskor – asztmában inkább kilégzéskor jellemző
- érdes légzés,
- fájdalmas nyelés étkezésnél,
- torokfájdalom, mellkasi fájdalom,
- szapora légzés,
- erőlködés,
- súlyosabb esetben kékülés – ha már kevés az oxigén, akkor a száj kékülése,
- eszméletvesztés.
Bár az alábbi tünetek segíthetnek egyfajta útmutatót adni a probléma mértékét tekintve, a szakértő szerint nagyon fontos az is, hogy a kisgyermekeket sose hagyjuk egyedül az étkezések során. A fuldoklás ugyanis nem jár hanggal és azonnali reakciót kíván.
Dr. Ternai Zita fotója egy eltávolított idegen testről
Minden másodperc számít
dr. Ternai Zita szerint, ha enyhébb tüneteket tapasztalunk a gyermekünknél (érdes légzés, időnként sípolás, fájdalmas nyelés stb.), akkor a legjobb döntés az, ha minél hamarabb megpróbálunk bemenni az ügyeletre. Ha pedig komolyabb a baj, akkor azonnal tárcsázzuk a 104-es vagy a 112-es segélyhívó telefonszámot. Ilyen esetekben semmiképpen sem érdemes autóba ülni, ugyanis a mozgás során véletlenül kimozdulhat az idegen test a helyéről, és nagyobb elzáródást okozhat. Mindezek mellett vezetés közben, az autóban nem tudunk segíteni a gyermekünkön, illetve a dugó is hátráltathat minket.
A szakember szerint azonban az is nagyon fontos, hogy amíg várjuk a mentőket, mi se legyünk tétlenek – épp úgy, ahogyan a saját édesanyám sem volt. Az azonban, hogy mit kell ilyenkor tennünk, nagymértékben függ attól, hogy hány éves is a gyermek.
„Ha látjuk, hogy baj van, a pici babákat és a kisgyerekeket a hasukra kell fektetni és a hátukat kell ütögetni, hogy a hátukra gyakorolt nyomással esetleg még ki tudják köhögni az idegen testet. Fontos, hogy a szájba ne nyúljunk bele ilyenkor, és semmiképpen se fektessük a hátára. 5-6 éves kor felett pedig egy módosított Heimlich-manőverrel próbálhatunk segíteni gyerekünknek. Ezt úgy kell kivitelezni, hogy a has felső részénél a bordakosár alatt hátulról átöleljük a gyereket és magunk felé irányuló hirtelen lökéssel, húzással növeljük a nyomást ez által a mellkasban és próbáljuk a rossz útra tévedt dolgot jó helyzetbe pozícionálni vagy akár ki is köhögtetni a gyerekkel.”
A kisbabáknál és a gyerekeknél különböző módszert kell alkalmaznunk (Fotó: Getty Images)
Ha már megtörtént a baj
Az, hogy egy gyermek maradandó károsodást szenved-e egy ilyen baleset után, attól is függ, hogy milyen hosszan áll fenn az oxigénhiányos állapot. dr. Ternai Zita szerint, ha csak pár percig áll fenn, akkor jó esetben tünet nélküli lesz. A gyermekek szervezete ugyanis erős, így egy-két perc után még nem marad fenn maradványtünet.
Ha azonban hosszabb ideig tart, akkor neurológiai zavarok, idegrendszeri és szellemi problémák alakulhatnak ki. Mindezek mellett pedig gondok adódhatnak a mozgás tekintetében. Mindezek mellett a tüdőbe került idegen test súlyos gyulladást is okozhat. A szakember szerint azonban még ezekben a visszafordíthatatlannak tűnő esetekben is lehet esély a gyógyulásra, a doktornő ugyanis már látott csodákat a rehabilitációs osztályon.
„Egy nem idegentesttel kapcsolatos súlyos baleset következtében légcsőmetszést kellett végrehajtanunk egy kislányon, aki az oxigénhiányos állapot miatt a baleset után csak a szemhéját tudta mozgatni. Mikor pár hónap múlva láttam, fel sem ismertem, ugyanis az ágyában állt és dobálgatta rám a játékait” – idézte fel lapunknak a doktornő a csodás gyógyulás emlékeit, aki bár nagyon örül ezeknek a sikertörténeteknek, azt is tudja, hogy sajnos vannak olyan esetek is, amikor már semmi esély sincs a gyógyulásra.
Fontos tudni
A fül-orr-gégész szerint érdemes mindig nagyon körültekintőnek lennünk, ha gyermekeinknek bármilyen ételt, játékot vagy ajándékot adunk. Ugyanis olyan tárgyak is lehetnek veszélyesek, amelyekre sosem gondoltunk volna. Ilyen például a mogyoró, ami bár nagyszerű ajándéknak bizonyulhat a Mikuláscsomagban, hamar tévútra kerülhet egy kisgyermek torkában. Így hát célszerűbb, ha ezzel az egészséges finomsággal megvárjuk inkább az iskoláskor kezdetét.
Szintén problémát – extrém esetekben fulladást is – okozhat a fülbevaló viselése is a kisbabáknál. A szakértő azt javasolja, hogy óvodás kor alatt semmiképpen se lövessék be a kislányoknak ezt az ékszert, mivel előszeretettel piszkálják ki a fülükből a gyermekek. Ha valaki azt gondolná, hogy a biztonsági kapcsos fülbevalók nem tartoznak bele ebbe a sorba, azokat el kell, hogy keserítsük: az ilyen ékszerek használatával csak annyit érünk el, hogy az orvosnak esetleg csak még nehezebb dolga lesz, mikor ki akarja azt szedni a nyelőcsőből.