„A kratom a buzérfélék családjába tartozó trópusi növény. Leginkább Thaiföldön, Indokínában, és Malajzia északi részein növekszik, a természetes növényzet része, szinte az összes erdőben megtalálható. A leveleit régóta használják a gyógyászatban (hasmenésre, megfázásra, fájdalomcsillapítóként), és rekreációs célokra ezeken a területeken” – olvasható a kratom.hu oldalán, ahol a többi gyógyteához hasonlóan kis zacskós kiszerelésekben szerezhetjük be az ázsiai szupernövényt. Az oldal szerint a kratomot hagyományosan használják:
- fejfájásra, migrénre,
- monoton, nehéz fizikai munkához, illetve az abból eredő izom és ízületi fájdalmakra,
- gerincfájdalmakra,
- hasmenés ellen,
- depresszió
- és kimerültség ellen is.
Egy ilyen univerzális hatású gyógynövény elsőre igazi csodaszernek hangzik. Organikus megoldás számtalan problémára, gyógynövényként pedig nyilván kockázatmentes választás – gondolhatnánk.
„Úgy van vele az ember, hogy az nem lehet egészségtelen, amit csak úgy meg lehet venni a boltban, hiszen ma már olyan szinten veszik szigorúan a fogyasztóvédelmet, ráadásul a kratom annyira új, hogy nem hallottunk róla rémsztorikat” – mesélte az nlc-nek a 27 éves Leó is, akit nemrégiben bipoláris depresszióval diagnosztizáltak. Azelőtt azonban sokáig nem tudta, mitől érzi magát olyan levertnek, lehangoltnak, ezért egy rizikó nélküli, természetes segítséget keresett a hangulatingadozásaira.
Teaként kezdte fogyasztani a kratomot, ami úgy tűnt, tökéletesen be is vált: „előtte megbénított a még akkor nem diagnosztizált bipolaritásom, utána viszont tudtam társaságba menni, mert ha nem is voltam jó passzban, bevettem a kratomot és mentünk.”
Fotó: Joe Raedle/Getty Images
Őt abszolút meggyőzte az ázsiai gyógynövény, amiből előfordult, hogy a barátainak is adott, ha fogfájással, hátfájással küzdöttek. „Most tartok ott, hogy kapok rendszeres gyógyszeres kezelést, ezért döntöttem úgy, hogy leteszem” – mondta Leó. Január elején egyik napról a másikra nem itta többé a gyógyteáját, hamarosan pedig a poklok poklát élte át.
„12 óra után kezdtem először érezni az elvonási tüneteket. Először olyan volt, mint egy durvább megfázás, aztán már nem tudtam aludni, remegtem, rázott a hideg, de izzadtam. Nem tudtam koncentrálni, ködös volt az agyam.
Olyan volt, amikor nagyon rosszul vagy, de annyira, hogy arra gondolsz: »Ennyire szarul nem lehetek, mindjárt vége lesz«, és nem. Második, harmadik, negyedik nap is szenvedsz, már az őrület szélén vagy, akkor az elmúlik, de valami más lesz rossz helyette.
Azt hittem, hogy ha már fogok tudni aludni – több, mint egy hétig nem aludtam csak ilyen 5 perceket –, akkor páros lábbal fogok ugrálni örömömben, de mivel jött más szar, ezért végig kínzás volt.”
Ami függőséget okoz, az nem lehet csodaszer
Bár Leó tudta, hogy Magyarországon csak „emberi fogyasztásra nem alkalmas”-címkével ellátott, kvázi növényvédőszerként árusítják, ezt nem vette figyelembe. A cél az volt, hogy jobban legyen, a kratom pedig megadta ezt neki.
Hasonlóan gondolkodott Balázs is. A 35 éves férfi évek óta ülőmunkát végez, hol irodában, hol home office-ban, de mozgásra kevés ideje jutott. Így mikor nagyon erős hátfájásai lettek, amin csak ideig-óráig segített a fájdalomcsillapító, valamint az orvos által elrendelt gyógytorna, a kratomot találta természetes megoldásnak. Hiába látta a (nyilván kötelezően feltüntetett) figyelmeztetést a kratom.hu oldalán is miszerint a szer függőséget okozhat, úgy gondolta, ha módjával szedi, nem lehet belőle gond. „Ez benne a veszélyes – mondta.
Hiszen úgy vagy vele, hogy nem csináltál semmi rosszat, nem bedrogozni akartad magad, hanem csak a fájdalmat akartad elmulasztani, ráadásul ez csak egy gyógynövény, mi bajod lehet?
Nem fáj a hátad, ezért nem mész vele orvoshoz, aztán azon kapod magad, hogy rászoktál. És egy hónap, mire le tudsz róla jönni.”
Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint éppen ez a gond a kratomhoz hasonló szerekkel. „Ha az ember ezt megrendeli, nem kap tájékoztatást arról, hogyan adagolja. Kísérletezik, megfigyeli milyen tünetei lesznek. De miután nem tudjuk megmondani, és nincs is feltüntetve, hogy mennyi hatóanyag van benne, emiatt eredendően nem lehet biztonsággal fogyasztani” – magyarázta az nlc-nek a szakember.
Hozzátette, hogy valóban lehetnek egészségügyi előnyei a kratomnak, ez nem titok. Elmondása szerint mindig is nagy szerepet játszottak az emberiség életében a természetben előforduló szerek, amiket régen a gyógyító hatásuk miatt használtak, nem azért, hogy beálljanak tőle.
„Ez Magyarországon tabutéma: attól, mert kábítószernek hívjuk, annak még lehet medicinális hatása is. Ilyen a morfin is. Ma már szintetikusan állítjuk elő, de az eredetileg honnan származik? Egy növényből. Rájöttek, hogy ha ezt beadják mondjuk egy sebesült katonának, akinek levágták a karját vagy hasba szúrták, akkor máris kisimul az arca és nem fog üvölteni a fájdalomtól – fejtette ki Dr. Zacher Gábor.
Azért, mert orvosként függővé tesszük például a halálos betegeket, hogy javítsunk az életminőségükön, ez nem jelenti azt, hogy a laikusoknak is ilyen módszerekhez kellene folyamodniuk.”
Kratom-por csomagolva egy boltban, a floridai Petersburg-ban (Fotó: Profimedia)
A szakember elmondta: a kratom valójában egy opiát-jellegű szer, ami olyan eufóriaérzést, ellazulást képes okozni, ami kvázi rabjává teheti annak fogyasztóját. Ezt támasztja alá egy Reddit-felhasználó története is.
„Felfedeztem a kartomot, és azt hittem, egy csodaszer. Azt gondoltam, hogy teljesen természetes, hangulatjavító, boldogságnövény. Ez a világ legnagyobb átverése.
Az utóbbi néhány hónapban azt érzem, hogy semmilyen motivációm nincs. A kratomtól szerzett 30 perces enyhe eufórián kívül minden szürkének és sivárnak érződik. Figyelem az órát, várom, mikor vehetem be a következő adagomat. Nem tudok elmenni úgy vásárolni, filmet nézni a feleségemmel, edzeni vagy akár a barátaimmal beszélni, hogy előtte ne használjak kratomot. Mintha ez a szar kiszívta volna a színt az életemből. Vissza akarom kapni a boldogságomat, az optimizmusomat, a motivációmat, a libidómat és az étvágyamat.”
A legális „gyógynövények” térhódítása
„Legalább 300 olyan növényfaj létezik, aminek van pszichoaktív hatása. Ezeknek a nagyon nagy százalékát egy sima, egyszerű halandó nem ismeri – magyarázta Dr. Zacher Gábor. – 40 éves szakmai múltam során mindig találkoztam olyanokkal, akik kísérletező típusok voltak: nem LSD-t vagy heroint akartak, hanem természetben előforduló forrásból származó szereket szereztek be, mint amilyen a kratom is. Ebben biztos nincs háromféle hatóanyag, adalékanyag, nincs belekeverve semmi.
Ezeket a szereket jobban ismerjük, mint azokat a szintetikus változatokat, amik mostanában elárasztották a világot, amikről úgy három év után tudunk meg egyáltalán valamit. Erre adott válaszrekciónak is tekinthető, hogy sokan nyúlnak vissza a kratomhoz hasonló, természetben előforduló növényekhez, mint az ayahuasca.”
Van kiút, ha rászoktál
Mint azt Dr. Zacher Gábortól megtudtuk, „az európai szerhasználati kultúrában a klasszikus természetben előforduló szerek sokkal kevéssé ismertek, sokkal kisebb számban fordulnak elő. Mert ezeket nálunk a történelem során sokkal kevésbé használták – persze ma már a globalizált világban bármikor bármihez hozzá lehet jutni –, de ezekkel a fajta szerekkel inkább azok fognak találkozni, akik úgymond »jobban beleássák magukat a témába«.”
Zsanett az egyetemi évei alatt pontosan ezt tette. A vizsgái miatt állandóan izgult, konkrétan hasmenése volt minden számonkérés előtt. Olyan segédeszközt keresett, ami oldja a feszültségét, és úgy gondolta, az sem baj, ha a szer, amit talál, stimuláns hatású, hiszen azzal a magolás hosszú óráit is fel tudja gyorsítani. Így talált rá ő is a kratomra.
Először csak periodikusan, a vizsgaidőszakban szedte por változatban, „aztán már azon kaptam magam, hogy a szorgalmi időszak alatt is egyre többet nyúltam érte. Akkor tűnt fel, hogy talán több a mellékhatása, mint hittem, mikor rádöbbentem: nem bőgök úgy Taylor Swift számain, mint eddig.
Ez furának tűnhet, de rájöttem, hogy elvesztettem annak a képességét, hogy a zene érzelmeket ébresszen bennem, mégpedig azóta, hogy a kratomot használom.
Aztán azt is észrevettem, hogy kifejezetten gonoszkodóvá kezdek válni, kiabálok mindenkivel és nagyon szarkasztikus vagyok. Ráadásul a szex iránti érdeklődésem is elveszett, ami pedig rányomja a barátommal való kapcsolatomra is a bélyeget, aki nem tudja, hogy szedem, ezért nem is érti, mi a bajom. Teljesen elvesztettem a személyiségem.”
Mostanra Zsanett ráeszmélt, hogy le kell szoknia a kratomról. De mit tehetnek a hozzá hasonló felhasználók, akik nem akarják egyik pillanatról a másikra letenni a szert, mint Leó? Dr. Zacher Gábor szerint mindenképpen segítséget érdemes kérni az ügyben, hiszen egy orvos gyógyszerekkel segíthet az elvonási tüneteken. „Csak ezeket nagyon hamar, fokozatosan el kell hagyni, hogy ne essen át az egyik függőségből egy gyógyszerfüggőségbe az ember. Ehhez kell a szakember, nem pedig Dr. Google, aki kordában tartja a helyzetet” – mondta.
Kratom levelek egy bangkoki piacon (Fotó: Lauren DeCicca/Getty Images)
A származási helyén sem legális
Mint mondtuk, Magyarországon „botanikai célokra”, „növényi festékként” árusítható, tehát fel kell tüntetni a kratom csomagolásán, hogy nem emberi fogyasztásra készült. Ez egy jogi szürkezóna – ami talán éppen azért létezhet, mert itthon még csak most kezd elterjedni a szer.
Nem úgy Európa más országaiban: Dánia, Litvánia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Svédország szabályozta a fogyasztását, az Egyesült Királyság és Írország pedig egyenesen betiltotta. Ugyanígy nem (teljesen) legális a kratom Kanadában, Ausztráliában, Amerikában pedig erősebb szabályozást terveznek a szerrel kapcsolatban.
Nem véletlenül: az Egyesült Államokban volt néhány olyan eset, amelyben a kratomhasználat halált okozott. 2022-ben például a 23 éves Ethan Pope mitraginin mérgezésbe halt bele, a kratom pedig a mitraginin speciosa nevű indonéz fa levele. A boncolás során nem találtak alkoholt vagy egyéb illegális drogokat a szervezetében a kratomon kívül, így a fiú szüleinek meggyőződése, hogy a szerbe halt bele.
Ezért úgy döntöttek, hogy beperelnek minden, a szert árusító és előállító vállalatot. Georgiában ugyanis, ahol ők élnek, illetve számos egyéb államban a kratomot szimplán egy benzinkútra vagy dohányboltba besétálva is be lehet szerezni.
Ethan az Amerikában kapható folyékony kratomból vásárolt be, ami a per szerint különösen veszélyes, mivel „magas koncentrációban található benne mitraginin, ezzel jelentősen növelve a túladagolás és halál kockázatát”. Egy 2019-es amerikai felmérés szerint a kratom 27 államban 91 túladagolásos halált okozott. Ebből a legtöbbek szervezetében ugyan találtak heroint, fentanilt és egyéb kábítószereket, azonban hét esetben az egyetlen, a szervezetükben a haláluk idején fellelhető szer a kratom volt.
Bár Dr. Zacher Gábor szerint Magyarországon nem jellemző a kratommal való ilyen szintű visszaélés, azért globálisan egyre több óvintézkedést vezettek be. A származási országok közül idén vezették be Indonéziában a kratom teljes tilalmát, Malajziában pedig 1952 óta méregnek minősítik a szert. Ehhez képest Thaiföld teljesen ellenkező irányba halad: az országban évtizedek óta betiltott kratomot 2018-ban orvosi célokra legalizálták, 2021-ben pedig teljesen törvényessé tették.